A fiatalokkal kapcsolatos munka nehézségeiről könnyebb beszélni, mint a biztos és sikeres megoldásokról. A problémákat napestig lehetne sorolni, de mindannyian ismerjük a helyzetet – bocsátja előre lapunknak a Budapesti Unitárius Egyházközség lelkésze, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanára, aki többek között ifjúságszociológiát oktat az intézményben.
Czire Szabolcs korábban félállásban tíz évet a kolozsvári püspökségen is tevékenykedett ifjúsági koordinátorként: gyermekeknek, fiataloknak szervezett különféle programokat, így komoly tapasztalatai vannak a területen. Magyarországon tavaly április óta dolgozik, bár mint mondja, anyaországi fiatalok korábban erdélyi táborokban is rendszeresen részt vettek.
Czire Szabolcs szerint az egyházak munkájának egyik legnagyobb akadálya a fiatalok durva túlterheltsége. – Ha megpróbálunk egy-egy rendszeres, közös programhoz időpontot találni, akkor maximum a szombat délután vagy a vasárnap jöhet szóba. A fiatalok, amikor nem iskolában vannak és nem tanulnak, akkor lovagolni, síelni, mászni, zenélni vagy éppen úszni járnak, esetleg rokonokat látogatnak.

Fotó: Teknős Szabolcs
Az egyház kínálatának ilyen hatalmas versenyben kell érvényesülnie, de sokszor nem is az a kérdés, hogy tetszik-e a fiataloknak, amit kínálunk, mert gyakran idáig el sem jutunk, annyira elfoglaltak a gyerekek – emeli ki.
Az unitárius lelkész kitér arra is, hogy a fiatalok komoly értékválságban vannak, a diákok ismeretanyaga elmozaikosodott. Úgy tapasztalja, hogy a fiatalok csipegetnek az információáradatban, ezt mindenki az érdeklődésének megfelelően teszi, így a folyamat kiszámíthatatlan. Oktatóként is tapasztalja a tanárok nehéz helyzetét, mert a pedagógusok ma már nem lehetnek biztosak a diákok közös alaptudásában, amire építeni lehetne. S ugyanezt érzékelik az egyházi munkában is, ahol egyre inkább jelenséggé válik a vallási analfabetizmus, az emberek kereszténységgel, Bibliával kapcsolatos tudása kaotikus. – Ebben a helyzetben kellene hatékonyan és vonzóan működnünk, ami nem könnyű feladat, hiszen a fiatalok rögtön azt keresik, hogy az általunk kínált dolgokat hogyan lehet anyagi javakra, jólétre lefordítani – fűzi hozzá.