Románia ingázók Magyarország koronavírus határzár

Megoldódhat az ingázók helyzete

Újra átjárhatnak dolgozni Romániába azok a Magyarországon élő román állampolgárok, akik a koronavírus terjedését lassító intézkedések miatt kerültek kellemetlen helyzetbe. A magyarországi határzár és a romániai karantén több száz határ menti munkavállalót érint.

2020. 03. 27. 9:49

Március 16. óta szinte kizárólag csak magyar állampolgárok léphetnek be az országba Fotó: MTI/Krizsán Csaba

A határzár bevezetésével az is bekövetkezett, ami sose fordult volna meg senki fejében: megannyi Magyarországon élő román állampolgár csomagolt össze, és – egyelőre ideiglenesen – visszaköltözött Romániába. Akik ezt nem tették meg, azok a magyar állampolgárság megszerzését vették fontolóra.

Az új helyzet abból adódott, hogy március 16. óta, amennyiben nem rendkívüli esetekről van szó, kizárólag magyar állampolgárok léphetnek be az országba. A rendelet azokat a román állampolgárokat hozta lehetetlen helyzetbe, akik Magyarországon laknak, itt vettek maguknak házat, innen jártak naponta dolgozni a közeli romániai városok ipari parkjaiba, többek között Nagyváradra, Borsra és Aradra, de magyar állampolgárságot nem szereztek maguknak.

Sokan március 17-én is útnak indultak, át is mentek a határon, ám amikor délután visszajöttek, arról tájékoztatták őket, hogy már nem léphetnek be Magyarországra. Az egyik romániai újság arról is beszámolt, hogy Magyarországon minden Romániából belépőt tizennégy napos karanténba zárnak. Mindegyikük kap egy piros matricát, amit fel kell ragasztania lakása ajtajára. Ez arra figyelmeztet, hogy odabent potenciálisan fertőzött személy tartózkodik. A lap – egyébként tévesen – azt állította, hogy aki megszegi a kijárási tilalmat, akár börtönbüntetésre is számíthat. Ha ezt megússza, akkor sem jár jól, hiszen harmincezertől ötmillió forintig terjedő bírságot szabhatnak ki rá.

A megszólított riportalany arra panaszkodott, hogy már az ötödik napját tölti karanténban, de azóta csak egyszer látogatta meg egy rendőr, akinek adott egy szatyrot és pénzt, hogy hozzon neki ennivalót a boltból. Ez meg is történt, ám azóta senki se nézett feléje. Ha elhagyná a házát, hogy vegyen magának egy kenyeret, megbüntetnék 15 ezer forintra. Ha nem megy ki, akkor ennie nincs mit. A helyi polgármesteri hivatalba is betelefonált, ahol azt tanácsolták neki, rendeljen pizzát futárszolgálattal.

Jóllehet eleinte a vesztegzár bevezetésére minden szándék megvolt, a hír alaptalannak bizonyult, ezenfelül az érintett román állampolgárokat is elbizonytalanította. A szigorúbb ellenőrzések miatt a személygépkocsik feltorlódtak a határátkelőknél, a benne ülők pedig egyre idegesebbé váltak. Végül úgy döntöttek, hogy a korlátozás miatt tiltakozást szerveznek, amelyben megyei tanácselnököket és polgármestereket akartak ügyük mellé állítani.

A magyar–román határ magyar oldalán élők azt akarták elérni, hogy Románia ugyanolyan megállapodást kössön Magyarországgal, mint Szlovákia és Ausztria, ahol a járvány ellenére harminc kilométeres körzetben a lakosság akadálytalanul járhat át dolgozni egyik országból a másikba. Ez március 25-én meg is történt. Szijjártó Péter külügyminiszter közölte, a két ország rendőrfőkapitánya a lehető leggyorsabban megállapodik arról, mikor és mely határátkelőhelyeken léptethetik életbe a magyar–román egyezményt, amely kizárólag az ingázókra lesz érvényes.

Karanténszegők

– Mindenkinek megvan a maga városa – mondja K. Zs., aki Berettyóújfaluból jár át dolgozni Nagyváradra. Azért döntött így, hogy megőrizze kötődését szülővárosához. Mivel munkahelyi kötelezettségei vannak, nincs mentsége arra, hogy ne induljon el. Ám azokat, akiknek még állandó lakcímük sincs Magyarországon, nem érti, azt pedig főként nem, hogy még lázadoznak is a megszorító intézkedések ellen. Amikor naponta meglátja őket a határnál, annak ellenére, hogy előző nap is visszafordították őket, mindannyiszor elgondolkodik azon, miért nem tudják felfogni, hogy ilyen helyzetben a legjobb otthon maradni.

F. M. a múlt héten került karanténba Ártándon, mégis úgy gondolja, joga van átugrani egy kenyérért Romániába. Miután megkérdezte a magyar határőrt, megteheti-e ezt, és az rászólt, hogy még csak álmában se forduljon meg ilyesmi a fejében, elcsodálkozott azon, mi történik. A Biharkeresztesen élő, de Nagyváradon dolgozó N. T. szerint az a legzavaróbb, hogy az úti okmányok ellenőrzésekor a határőrök szándékosan húzzák az időt. Szerinte az a céljuk, hogy mindenkinek elvegyék a kedvét a határon naponta átjárástól. Úgy véli, igazságtalanok velük. Mert ha a határon túliak nem vették volna meg a sok rozzant magyarországi házat, nem tették volna ezeket rendbe, nem fizették volna be az adókat és nem Magyarországon költenék el a pénzünket, a keleti régió, ahonnan a helyi fiatalok nagyvárosokba menekültek, már halott lenne. Pont emiatt őket inkább támogatni kellene, hiszen ezekben a megyékben a legaggasztóbb a helyzet.

Átjárók

Az ingázók egy zárt csoportot is létrehoztak a Facebookon, itt osztják meg egymással tapasztalataikat, itt tesznek rendszeres jelentést arról, mi a helyzet a határátkelőknél. Arról is beszámolnak, milyen új rendelkezések jelentek meg, illetve milyen okmányokat kérnek a határőrök. Ennek ellenére úgy tűnik, teljes a káosz, senki sem tudja, átmehet-e a másik országba vagy sem, és hogy milyen iratokat kell ehhez bemutatnia.

C. B., aki szintén Nagyváradon dolgozik, de Hajdú-Bihar megyében lakik, azt elfogadja, hogy Magyarország mindent megtesz állampolgárai védelmében, azt viszont nem, hogy nem engedi be azokat a román állampolgárokat és ezek első ági rokonait, akiknek van magyarországi lakcímük. A kettős állampolgárságú N.-G. R.-nek az okoz problémát, hogy nem lehet tudni, mikor melyik határátkelőt zárják be. Amikor a nyírábrányit zárták be egyik óráról a másikra, Csanálosnál még átmehetett, ám egy hét múlva már ott is figyelmeztették, hogy ez az utolsó alkalom: vagy marad Magyarországon, vagy karanténba kerül. L. H. nem sok értelmét látja a papíron bevezetett szigorításoknak, hisz meglátása szerint továbbra is szinte mindenki átjárhat egyik országból a másikba, és ezt sokan ki is használják.

A hatósági intézkedések azokra is vonatkoznak, akik Románia területére akarnak belépni. Az érvényben lévő katonai rendelet szerint ebbe az irányba azokat a külföldieket engedik át, akik európai uniós vagy svájci állampolgárok, van állandó romániai lakhelyük, tartózkodási engedélyük vagy munkaügyben utaznak be az országba, és ezt bizonyítani is tudják. Március 25-e óta ők 14 napos karanténba kerülnek. Beléphetnek továbbá a külképviseletek tagjai, a nemzetközi szervezetek képviselői, a katonák, a humanitárius segítséget nyújtó szervezetek küldöttei, a kényszerítő (orvosi vagy családi) okokból utazók, illetve azok a személyek, akik nemzetközi védelemre szorulnak.

Ha az utazás a másik irányba történik, Romániából Magyarországra, eddig semmiféle munkáltatói vagy orvosi igazolást nem fogadtak el a határőrök. Nem léteztek kivételek, hangsúlyozza Laura Bondar rendőrfőbiztos. Nincs mese, kellett a magyar állampolgárság. A korábbi gyakorlatot a március 25-i megállapodás írja felül, ennek részleteit napokon belül tisztázzák.

Mentőöv

A Magyarországon élő és Romániában dolgozó román állampolgárok közül a legszerencsésebbnek most azok tűnnek, akik megőrizték romániai lakásaikat. A többiek kénytelenek voltak kimaradni a munkahelyükről vagy átmeneti szállást találni valamelyik romániai rokonnál, barátnál. Akadt, aki mindkét lehetőséget kihagyta, és úgy döntött, amíg tovább nő a fertőzöttek száma, addig nem lép be Romániába. A bajbajutottak megsegítésére elsőként a nagyváradi polgármesteri hivatal sietett: tíz bérlakást ajánlott fel azoknak a román állampolgároknak, akik megőrizték nagyváradi illetőségüket, Magyarországon élnek, onnan járnak Romániába dolgozni, de ott nincs hol lenniük a következő munkanapig.