Oszkó: Beindulhat a magyar tech-szektor

Bár a koronavírus miatt komolyabb recesszió jelei is mutatkozhatnak, ám a visszaesés várhatóan belátható időre korlátozódik Oszkó Péter szerint. Az egykori pénzügyminiszter úgy véli, a kialakult helyzet lehetőségeket teremt az online világban működő, rugalmas technológiai cégek számára, hogy új fejlesztéseket és megoldásokat vigyenek piacra. Ugyan elsősorban Kína és az USA jeleskedik olyan tech-cégek alapításában mint Google vagy a Facebook, akár tíz éven belül akár a magyar gazdaságnak is jelentős szegmensévé válhat a technológiai szektor.

A világgazdaság egyre fontosabb szereplőivé válnak az úgynevezett tech-cégek, s a jellemzően a termékek, vagy üzleti modellek innovációjával foglalkozó vállalkozások közül számos jelen van a mindennapi életünkben is, a kialakult járványügyi veszélyhelyzetben pedig még gyorsabb lehet az ilyen megoldások térhódítása. Az olyan mamutvállalatok mint a Google, az Amazon, a Facebook, vagy a Netflix több százmillió, vagy milliárd felhasználót érnek el naponta, és akár több tízmilliárd dollár értékkel bírnak. Egyes vállalatok olyan stratégiai területekhez is kapcsolódnak mint a telekommunikáció, az energiaszektor, a hadiipar, az űrkutatás, vagy gyógyszergyártás, s az adott ország gazdaságát is sokkal ellenállóbbá teszik a hagyományos iparágakra épülő gazdaságoknál. Bár a nagyobb tech-cégek zöme az USA-ban és Kínában található, olyan kisebb nemzetek gazdaságában is meghatározó szerepet játszanak mint Észtország.

Lehetőség hazánk előtt

– Bár nemzetközi összehasonlításban Magyarországon egyelőre nem jelentős ez az ágazat, ennek nem feltétlenül kell így maradnia. Ha a startupok – vagyis a fejlődésük kezdeti szakaszában lévő tech-cégek – elérik az 50-100 millió dolláros befektetési értékhatárt, akkor normális piaci körülmények között a tőzsdére is érdemes bevezetni azokat, ami lehetővé teszi a további, tartós növekedést számukra – jelentette ki lapunknak Oszkó Péter, az OXO Technologies Holding vezérigazgatója. Az egykori pénzügyminiszter cégcsoportja várhatóan a jövő év végén éri el ezt a stádiumot, ami hazánkban azért megy ritkaságszámba, mert a kisebb népességű országokban – ahol a lakossági befektetések összege nehezen lép túl egy bizonyos szintet – a startupokat jellemzően bekebelezik a nagyobb cégek. Oszkóék ezt a nehézséget oly módon hidalták át, hogy több tucat technológia cégből egységes befektetési portfóliót építettek, és ezzel a portfólióval érték el azt az értéknövekedés, ami a pénzügyi befektetők érdeklődését már szélesebb körben képes felkelteni. Tőzsdére is egy teljes technológiai portfólióval terveznek lépni, melynek segítségével viszont képesek lehetnek olyan nagyságrendű tőkét bevonni, amivel a cégeik további növekedését is finanszírozni tudják.

– Amennyiben az elképzelésünk működőképesnek bizonyul, és sikerül kidolgozni egy megbízható procedúrát a stratupok tőzsdére vezetésére, a magyar tech-szektor többi szereplője is már vállalható kockázatvállalással követheti a példánkat. Ehhez természetesen szükséges, hogy a tőkepiacok működése a jelenlegi pánikállapotból visszatérjen a normál üzemmódba, de azt gondoljuk, hogy egy év múlva ennek már bőven be kell következnie. A legoptimistább forgatókönyv szerint – a jelenlegi állami programoknak is köszönhetően – akár tíz éven belül a magyar gazdaság egyik meghatározó szegmensévé válhatnak a most felkarolt és megfinanszírozott technológiai cégek – fejtette ki a pénzügyi szakember. Oszkó Péter szerint a tech-vállalatok alapításának egyéb feltételei már adottak, így az invenciózusság, az üzleti kreativitás és a magasan képzett, versenyképes szaktudással rendelkező munkaerő is rendelkezésre áll megközelítőleg olyan mértékben mint más fejlett országokban, s az információs technológia fejlettsége révén gyakorlatilag a világ bármely pontjáról működtethetők ilyen vállalkozások.

Csak egy kis pánik

A koronavírus miatt ugyan mutatkozhatnak komolyabb recesszió jelei, ez azonban olyan kihívás a vezérigazgató szerint, ami egyrészt várhatóan belátható időre korlátozódik, másrészt az online világban működő, rugalmas, gyorsan alkalmazkodó technológiai cégek számára új fejlesztések és megoldások piacra vitelét is segítheti. – Bár a járványból kiinduló pánikhangulat általános piaci korrekciót is okozhat, ami az általános keresletet néhány hónapra, vagy akár egy évre is visszavetheti, a mi befektetési periódusunk jellemzően 4-5 éves, így néhány hónapos, akár fél vagy egy éves kilengések sem feltétlenül érintik – fogalmazott. Idén ezzel együtt a járvány biztosan nyomokat fog hagyni a hazai és a globális növekedésen, de ez a kisebb technológiai cégek hosszabb távú lehetőségeit nem kell, hogy feltétlenül negatívan érintse. Ha eközben a vállalatok belső működése és kommunikációja, az oktatás, a kereskedelem a járványügyi viszonyok miatt még nagyobb arányban és még gyorsabban terelődik az online világba, az a technológiai innovátorok számára további piacokat is nyithat.

A pénzügyi szakember arra is kitért: az európai autógyártó vállalatok az utóbbi tíz évben jelentős hátrányba kerültek az amerikai és japán versenytársaikkal szemben a kutatás-fejlesztés terén, s ez a magyar gazdaság számára is kockázati tényezőt jelent, a német cégek hazánkba telepített autógyártása jelentős hányadát teszi ki a magyar GDP-nek. – Azonban a német autóiparra az sem jellemző, hogy egyik napról a másikra bekracholna, tehát Magyarország vonatkozásában még egy pesszimista forgatókönyv szerint is inkább visszaesés, semmint összeomlás valószínűsíthető. Az látható viszont, hogy a német autóipari szereplők sem fogják tudni elkerülni az átmeneti leállást, épp ezért kritikus, hogy a rájuk épült hazai beszállítói hálózat túléljen addig, amíg ez az iparág is újraindul. Főleg, hogy egyre jelentősebb a hozzáadott érték is magyar részről – fogalmazott Oszkó Péter, hozzátéve: már csak ezért is tartja azt a véleményét, hogy ha van költségvetési mozgástér az iparűzési adó vetítési alapjának módosítására, akkor pusztán politikai okból nem szabadna ennek lehetőségét kizárni. Mint mondta, másfél évtizede konzekvensen kritizálja az iparűzési adót, amely jelen formájában éppen az innovációt és a hozzáadott érték előállítását bünteti. – A pénzügyminiszterségem alatt az államháztartás akkori állapota miatt csak arra tudtak kísérletet tenni, hogy az iparűzési adót is központi beszedésű adóvá tegyék, de az elkövetkező években akár arra is lehetne pénzügyi mozgástér, hogy az adónem alapvető hibáit is javítsák, az idei évi elkerülhetetlennek látszó gazdasági lassulás idején pedig akár abban is segíthet, hogy az érintett cégeknek legyen miből tartalékokat képezni – fogalmazott.

Janus-arcú euro

Oszkó Péter szerint az euró bevezetésének számos előnye és hátránya is van, s az adott gazdasági és politikai helyzettől függ, hogy melyik érvényesül erősebben. Így a 2008-2010-es recesszió alatt – folytatta – az ország könnyebben tudta volna kezelni a külső adósságállomány miatti kitettséget, ha a közös valuta lett volna a hivatalos fizetőeszköz. – Most azonban rövid távon Magyarországnak épp abból származik előnye, hogy nem tartozik az eurózónához, mert a recessziós nyomás viszonylag könnyen csökkenthető a forint leértékelésével – mutatott rá a vezérigazgató, aki azonban úgy vélte, hogy a tartósan magas, 340 forint feletti euró árfolyam csak rövid távon enyhítheti a nyomást, hosszabb távon, ha megszűnik a recessziós környezet, az infláció elszabadulásához vezethet.

A kormány által meghirdetett gazdaságvédelmi akciótervről az egykori pénzügyminiszter úgy vélte, az aktuális kihívásokat racionálisan kezelte és fontos, hogy a költségvetési stabilitást mindvégig meg tudta tartani. Érdemes azonban egyre inkább figyelembe venni azt is, hogy az infrastrukturális beruházások önmagukban csak rövid távon képesek pozitív GDP hatást gyakorolni anélkül, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési források legalább ilyen arányban az innováció és a humán tőke fejlesztését is szolgálnák. – A legnagyobb fegyvertény az lenne, ha a gazdaságpolitika képes lenne az anticiklikus hatásokra, amire még a rendszerváltás óta nem volt példa. Ehhez a fellendülés idején tartalékolni kell és a fejlesztési pénzeket az innovációra és a termelékenység javítására kell fordítani és válság idején kell a felhalmozott tartalékokból központi beruházásokkal kisegíteni a gazdaságot. Igazi válsággal a mostani gazdaságpolitikának korábban még nem kellett megküzdenie, ez a próbatétel most érkezett el. A járványügyi vészhelyzet idején elkerülhetetlenül jelentkeznek azok a válsághatások, ahol hamar kiderülhet, hogy egy visszaesés idején mire képes a mostani gazdaságpolitika – fejtette ki a vezérigazgató.