Van lehetőség a rendkívüli szünetre

Több mint 35 ezer külföldi hallgató tanul a hazai felsőoktatásban, a koronavírus-járvány megfékezése érdekében ezért ideiglenesen bezárják az egyetemeket, főiskolákat. A köznevelési intézmények ajtajára viszont nem kerül lakat, de az iskolai rendezvényeket és a külföldi utakat törlik. A pedagógusok egyelőre kivárnak, bár az igazgatóknak indokolt esetben van lehetőségük felfüggeszteni a tanítást.

A közoktatási intézményekben zavartalan a tanítás Fotó: Havran Zoltán

A cseh, a román és a lengyel után a magyar oktatást is elérték a koronavírus miatti korlátozó intézkedések, bár itthon egyelőre enyhébbek a szabályok, mint Európa több országában. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi bejelentése szerint a kormány által elrendelt rendkívüli veszélyhelyzet kapcsán intézménylátogatási tilalmat rendeltek el a felsőoktatásban, az egyetemeken és főiskolákon így határozatlan ideig csak távoktatás folyhat. A lépés indokolt, hiszen a külföldi diákok száma az utóbbi néhány évben nagyon megemelkedett.

Lapunk információi szerint, míg 2003-ban a teljes hallgatói állománynak csak 3,9 százaléka volt külföldi, addig 2018-ra már 12,6 százalékra nőtt az arány. Ami azt jelenti, hogy a csaknem 250 ezres összlétszámból több mint 35 ezren voltak külföldiek.

A közoktatási intézményekben zavartalan a tanítás
Fotó: Havran Zoltán

Iránból közel 1900-an, Kínából több mint kétezren érkeztek, de összességében 150 különböző országból tanulnak nálunk fiatalok. Csak a Debreceni Egyetemen több mint ötezer külföldi diák volt tavaly. Az oktatói mobilitás – ami most szintén tilossá vált – a Szegedi Tudományegyetemen a legintenzívebb, és ugyanide érkezik a legtöbb külföldi doktorandusz is.

Stop a külföldi nyelvtanfolyamoknak

A köznevelésben nincs akkora szigor, mint az egyetemeken, az iskolák nyitva maradhatnak, mivel a megbetegedés a gyermekeknél nem jellemző. Ezzel együtt számos korlátozás életbe lépett. Mint azt lapunkkal közölte a szaktárca, elhalasztják egy évvel a középiskolások külföldi nyelvtanfolyamait – ez 140 ezer diákot érint –, felfüggesztik a Határtalanul programot, a testvér­iskolai látogatásokat, az erasmusos utakat és a Lázár Ervin-programot. A Klebelsberg Központ (KK) minden iskolát arra kér, hogy a tanulók, a pedagógusok és családjaik biztonsága érdekében mondják le az iskolai programokat, ne szervezzenek március 15-i és más ünnepséget, tábort, erdei iskolát, osztálykirándulást sem. Újra felhívták az intézményvezetők figyelmét a rendszeres fertőtlenítés és takarítás, valamint a kézmosó és kézfertőtlenítő szerek folyamatos biztosításának fontosságára.

Nincs oktatási szünet

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke lapunknak azt mondta, az iskolák kivárnak, és bár a jogszabály lehetőséget ad rendkívüli szünetek elrendelésére, ezzel egyelőre nem kívánnak élni. – Nem hiszem, hogy a koronavírus szempontjából jelen állás szerint más helyzetben van egy győri iskola, mint mondjuk egy szegedi. Ezért nem gondolom, hogy meg kellene osztani az intézményeket.

Nincs szükség egyéni akciókra. Követjük a központi utasításokat, és ha a szükség úgy hozza, akkor egységesen kell lépéseket tennünk – fogalmazott az elnök, hozzátéve: általános gyakorlattá vált az iskoláknál, hogy a külföldön járt tanulóiktól azt kérik, ne menjenek be két hétig az iskolába, illetve a biztonsági idő letelte után is fokozottan figyelnek rájuk.

A köznevelési törvény egyébként valóban lehetőséget ad arra, hogy rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok ­miatt rendkívüli szünetet rendeljen el az igazgató. Ilyenre van is példa bőven, az egyik esztergomi szakgimnáziumban pél­dául fűtés-korszerűsítési munkálatok miatt rendeltek el a múlt tanévben három szünnapot, amit később bepótoltak.

Ha az intézményvezető rendkívüli szünetet akar, akkor értesítenie kell a fenntartót, illetve a köznevelési feladatot ellátó hatóságot. A KK lapunkkal azt közölte: egyelőre nincs tervben a közoktatási intézmények tanítási tevékenységének felfüggesztése, de amennyiben járvány miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, akkor az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető rendkívüli szünetet rendelhet el.

A tanév rendjét szabályozó rendelet szintén kitér az ilyen rendkívüli szünetekre. Eszerint előfordulhat olyan eset is, hogy az iskola nem tudja teljes egészében pótolni a kieső tanítási napokat. Indokolt esetben ennek ellenére le lehet zárni a tanévet, a diákok megkaphatják év végi jegyeiket, és a rendkívüli szünet nem lehet akadálya a magasabb évfolyamra lépésnek sem. Ilyenkor az iskolának gondoskodnia kell arról, hogy az elmaradt tananyag feldolgozása a következő tanévben mindenképpen megtörténjen.

Igazolni kell a hiányzásokat

Amíg azonban nincs elrendelve rendkívüli szünet, addig minden hiányzást igazolni kell, senkinek sem javasolt tehát, hogy saját ötlettől vezérelve kimaradjon az iskolából. A hatályos szabályok szerint tíz tanóra igazolatlan elmulasztása után az iskola már értesíti a gyámhatóságot, tanköteles kor esetén a gyermekjóléti szolgálatot is.

Harminc óra után a szülőkre szabálysértési eljárás vár, ami pénzbüntetést vonhat maga után. Ötven óra után pedig jön a családi pótlék megvonása, a 16 éven felüli diákoknak pedig könnyen megszűnhet a jogviszonya is, hiszen ők már nem tankötelesek. Az igazolás sem jelent megoldást a végtelenségig, ha ugyanis egy tanuló hiányzása egy tanéven belül eléri a 250 tanórát, vagyis a tanév mintegy harmadában nincs jelen, és emiatt nem lehet őt értékelni, akkor osztályozóvizsgát kell tennie, különben megbukik.

A bölcsődék és óvodák az iskolákhoz hasonlóan egyelőre nyitva maradhatnak, de a minisztérium azokat is ellátta tanácsokkal, és a fenntartó önkormányzatok dönthetnek a korlátozó intézkedésekről is.