A szovjet tervek alapján készült Budapesti Kutatóreaktor (BKR) az 1959-es kezdetekkor mindössze 2 MW teljesítményen üzemelt, amit 1967-ben 5 MW-ra növeltek. Ezt követően 1986-ban hosszabb felújítás kezdődött, ami 1993-ra ért véget – a falakon kívül szinte mindent kicseréltek, egyebek mellett új reaktortartályt is beépítettek. Azóta a csillebérci kutatóreaktor 10 megawatt teljesítményű. A reaktor 1959 és 1967 között tízszázalékos, 1967 után 36 százalékos dúsítású fútőelemeket használt, míg 2009 óta a jelenlegi nemzetközi elvárásoknak megfelelő, 19,75 százalékosat. A Csillebércen kiégetett fűtőanyag-kazettákat 2008-ban és 2013-ban vitték vissza Oroszországba. A szigorúan ellenőrzött szállítmány különleges, minden eshetőségre felkészített, sugár- és ütésbiztos csomagolásban, közúton, hajón, illetve különleges teherbírású repülőgépen jutott el végleges rendeltetési helyére.
A kutatóreaktorban alkalmazott fűtőelemeket továbbra is csak az oroszoktól lehet beszerezni. A kutatóközpont vezetői tavaly nyáron szerződést kötöttek az orosz TVEL gyártó céggel, és az ár felét át is utalták. Az eredeti tervek szerint a vételár másik felét márciusban kapta volna meg a partner, ám közbelépett a koronavírus-járvány. Az elmúlt hetekben a dollár hihetetlen mértékben megerősödött, s mivel a fűtőelemek árát az amerikai fizetőeszközben adták meg, a magyar félnek elő kellett teremtenie a hiányzó összeget. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól érkezett a segítség, így remény van arra, hogy hamarosan lezárulhat a folyamat és megérkezik a további működést biztosító hasadóanyag – amit átgondolt stratégiával akár öt éven át használhatnak.
Urán tehát lesz, ám ahhoz, hogy azt az utolsó neutronokig felhasználhassák, szükség lesz a kutatóreaktor 2023-ban lejáró működési engedélyének meghosszabbítására. – Megkezdődtek az előkészületek, ám már most látszik, hogy több milliárd forintos fejlesztésre lesz szükség. Műszereket kell beszerezni, fejleszteni kell a biztonsági berendezéseket, és a kutatóhely földrengésbiztonságán is javítani kell – tudtuk meg Horváth Ákostól, a Budapesti Kutatóreaktort üzemeltető Energiatudományi Kutatóközpont (EK) főigazgatójától, aki további terveikről is beszámolt.