Fúzió és fisszió egy helyen

Ha minden sikerül, akkor a világ egyik legjobb spektrométere is a Budapesti Kutatóreaktor műszerparkjának része lesz. Az Energiatudományi Kutatóközpont vezetői mindent megtesznek azért, hogy a kutatóhely 2023 után is működhessen.

A szovjet tervek alapján készült Budapesti Kutatóreaktor (BKR) az 1959-es kezdetekkor mindössze 2 MW teljesítményen üzemelt, amit 1967-ben 5 MW-ra növeltek. Ezt követően 1986-ban hosszabb felújítás kezdődött, ami 1993-ra ért véget – a falakon kívül szinte mindent kicseréltek, egyebek mellett új reaktortartályt is beépítettek. Azóta a csillebérci kutatóreaktor 10 megawatt teljesítményű. A reaktor 1959 és 1967 között tízszázalékos, 1967 után 36 százalékos dúsítású fútőelemeket használt, míg 2009 óta a jelenlegi nemzetközi elvárásoknak megfelelő, 19,75 százalékosat. A Csillebércen kiégetett fűtőanyag-kazettákat 2008-ban és 2013-ban vitték vissza Oroszországba. A szigorúan ellenőrzött szállítmány különleges, minden eshetőségre felkészített, sugár- és ütésbiztos csomagolásban, közúton, hajón, illetve különleges teherbírású repülőgépen jutott el végleges rendeltetési helyére.

A kutatóreaktorban alkalmazott fűtőelemeket továbbra is csak az oroszoktól lehet beszerezni. A kutatóközpont vezetői tavaly nyáron szerződést kötöttek az orosz TVEL gyártó céggel, és az ár felét át is utalták. Az eredeti tervek szerint a vételár másik felét márciusban kapta volna meg a partner, ám közbelépett a koronavírus-járvány. Az elmúlt hetekben a dollár hihetetlen mértékben megerősödött, s mivel a fűtőelemek árát az amerikai fizetőeszközben adták meg, a magyar félnek elő kellett teremtenie a hiányzó összeget. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium­tól érkezett a segítség, így remény van arra, hogy hamarosan lezárulhat a folyamat és megérkezik a további működést biztosító hasadóanyag – amit átgondolt stratégiával akár öt éven át használhatnak.

Urán tehát lesz, ám ahhoz, hogy azt az utolsó neutronokig felhasználhassák, szükség lesz a kutatóreaktor 2023-ban lejáró működési engedélyének meghosszabbítására. – Megkezdődtek az előkészületek, ám már most látszik, hogy több milliárd forintos fejlesztésre lesz szükség. Műszereket kell beszerezni, fejleszteni kell a biztonsági berendezéseket, és a kutatóhely földrengésbiztonságán is javítani kell – tudtuk meg Horváth Ákostól, a Budapesti Kutatóreaktort üzemeltető Energiatudományi Kutatóközpont (EK) főigazgatójától, aki további terveikről is beszámolt.

2019 végén a berlini kutatóreaktort véglegesen leállították, és ingyenesen felajánlották az ott leszerelt berendezéseket más neutronforrásoknak. A magyar központ három berendezésre jelentette be igényét, ezek egyike a NEAT elnevezésű spektrométer, ami mindössze két évvel ezelőtt készült el, és ma a világ legjobb ilyen típusú eszköze. Ráadásul fő komponenseinek (neut­ronvezetők, polarizátorok, detektor- és adatgyűjtő elektronika stb.) mintegy negyven százalékát magyar vállalatok készítették. A NEAT-et eredetileg Németországban akarták tartani, erre az egyetlen lehetőség a müncheni reaktor lenne, azonban ott nincs a befogadására alkalmas hely. A NEAT áttelepítése Budapestre kézenfekvő, hiszen a leállított berlini reaktor és a BKR paraméterei szinte teljesen megegyeznek, tehát technikailag azonos feltételek érvényesek az üzemeltetésre, a használatra is.

A Wigner Fizikai Kutatóközpont neut­ronos kutatói – a termonukleáris fúzió­val foglalkozó kutatókhoz hasonlóan – 2020-tól átkerültek az Energiatudományi Kutatóközpontba. Így ezentúl a fissziós (atommag-hasadásos) és a fúziós magyar kutatások meghatározó részét az EK-ban végzik. Távlati elképzelés, hogy majdan protongyorsítóval állítanák elő az anyagtudományi kísérletekhez szükséges neutronokat. A neut­ronos szakemberek most a Martonvásáron épülő kísérleti kompakt neutronforrás elvén működő berendezésben gondolkodnak.