A fővárosi cégvezetők – akik nem klasszikus piaci szereplők, hiszen gyakorlatilag monopolhelyzetben vannak munkaellátottság tekintetében – jövedelme az idáig érvényes 15 százalékos mozgóbér mellett is jelentősen meghaladta a vezető tisztviselők, az intézményvezetők, de akár az államtitkárok vagy – bár ez kevésbé érdekes – a saját munkáltatójuk, a városvezetők jövedelmét. Nem beszélve az iskolaigazgatókról vagy egyes kórházi vezetőkről – mondta el a Magyar Nemzet kérdésére Tarlós István annak kapcsán, hogy Karácsony Gergely főpolgármester hatályon kívül helyezte a korábbi, szigorú bérpolitikai irányelvet.
A volt kormánypárti főpolgármester azt is hozzátette, hogy 2010-ben a főváros konzervatív vezetése az előző balliberális vezetéstől magas cégvezetői béreket örökölt, amit igyekezett a későbbiekben arányosabbá tenni, attól függetlenül is, hogy több vezető is – mások mellett például a vízművek, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) vagy a BKV vezérigazgatója – kiváló munkát végzett. Tarlós István úgy fogalmazott, hogy a rendelkezésére álló információk és több évtizedes polgármesteri tapasztalata alapján Karácsony Gergely döntése – ha egyáltalán a főpolgármestertől származik – politikai szempontból is érthetetlen és rossz.
Ami a Főpolgármesteri Hivatal létszámemelését illeti, a volt városvezető szintén fenntartásait fogalmazta meg.
– A Belügyminisztériumnak van egy normaszámítása az önkormányzati hivatalok létszámára. Már az általam alkalmazottak számát is sokallta a minisztérium, mivel számos feladat – egészségügy, oktatás – időközben elkerült a fővárostól – hívta fel a figyelmet. Tarlós István szerint nehezen indokolható a járvánnyal, hogy növelni kellett a hivatali létszámot, hiszen mint említette, a főváros kezelésében nincsenek egészségügyi intézmények.
Az adófőosztály bővítése kapcsán megjegyezte, hogy eddig is nagyon jól, hatékonyan működött a főváros ezen szervezete, amelynek létszámemelésére csak egy racionális indok lehet, ha adónövelést tervez a főváros vezetése.
