Clemenceau lapja határkiigazítást ígér

„A határkiigazítások mindenesetre meg fognak történni, éspedig minél előbb, annál jobb lesz.”

Horthy Miklós a holland Nieuwsbureau című lapnak ad interjút. Az Est szerint a kormányzó elmondja: „Hangsúlyozom, hogy Magyarországon semmiféle kivételes hatalom nincsen, és hogy az országban kizárólag régi alkotmányunk értelmében történik a bíráskodás, közigazgatás és minden közhatalom gyakorlása. A forradalmi állapotok megszűnése céljából legfőbb törekvésünk éppen az volt, hogy mindenben helyreállítsuk a törvényes uralmat és a jogfolytonosságot. […] Igaza van, amikor megállapítja, hogy a rosszindulatú koholmányok túlnyomórészben bécsi forrásból kerülnek külföldre. A bécsi sajtóban csak számokkal tudnak dobálózni, de ha neveket kérdez, és azt kutatja, kik hát ezek a meggyilkolt emberek, akkor nem tudnak válaszolni. […] A kommunizmus megszűnése óta összesen 30 kivégzés volt. A kivégzettek közt van néhány, aki sohasem volt kommunista, hanem magánérdekből gyilkolt és rabolt. Mintegy 25-nek a kommunizmusban is része volt, valamennyi többrendbeli gyilkosság elkövetése miatt lakolt halállal. Ha meggondolja, hogy a kommunizmus leverése után Párizsban 24 óra alatt 15 000 embert végeztek ki és ha az oroszországi hekatombák [tömeges mészárlások] jutnak az eszébe, be fogja látni, hogy ez a szám valóban nem nagy, főleg, ha a kommunisták gaztetteit is figyelembe vesszük.”

A hazánkba meghívott brit munkáspárti bizottságról jelenik meg egy Versailles-ból származó MTI-hír. „A párizsi Humanité-nak jelentik Londonból, hogy az angol Munkáspártnak Magyarországra kiküldött bizottsága május 18-án a Daily Mailnek tudósítást küldött első vizsgálatának eredményéről. A jelentés szerint Wedgwood és három társa beszélgetést folytatott Bécsben Garamival és Peyerrel, akiktől értesültek, hogy hogyan nyomja el Horthy a magyar szakszervezeteket. A jelentés szerint az angol bizottság egyórás beszélgetést folytatott Gratz Gusztáv bécsi követtel, aki kénytelen volt bevallani a fehérgárda túlkapásait, és állítólag azt is kijelentette volna, hogy Horthy képtelen a terrorcsapatok megfékezésére.”

Az MTI közli a helyreigazítást is. „Az angol Munkáspárt kiküldöttei megállapítják, hogy sem Bécsben, sem Budapesten a sajtó részére semmiféle interjút nem adtak, és hogy egyáltalán nincs tudomásuk arról a sürgönyről, amelyet a misszió állítólagos nézeteiről Angolországban vagy Franciaországban közzétettek. A kiküldöttek nem értik, hogyan keletkezhettek ezek a téves állítások, amelyek a tényekkel, illetve a kiküldötteknek eddig kialakult véleményével teljesen és tökéletesen ellenkeznek. 1920. május 22., Josiah C. Wedgwood.”

Ezek után „a Magyar Távirati Iroda megállapítja, hogy dr. Gratz követ Mr. Wedgwood angol képviselő urat, ki egy angol hírlapíró társaságában megjelent, tényleg fogadta, a vele szemben tett kijelentéseit azonban épp ellenkező értelemben ferdítették el. A követ úr kijelentette Wedg­wood úrnak, hogy oly túlkapások, aminőket fehérterror elnevezés alatt Magyarországról írtak, csak a bolsevizmus összeomlását követő első időkben mint egyéni bosszúműveletek fordultak elő, és azzal magyarázhatók, hogy a Magyarországot ért nagy felfordulások után a kormány nem rendelkezett azonnal olyan tekintéllyel és azon hatalmi eszközök felett, amelyek ilyen túlkapások elnyomására szükségesek lettek volna.

Mindazonáltal az előfordult túlkapások száma sokkal kevesebb, mint hasonló felfordulások után hasonló helyzetben külföldön előfordult túlkapások száma. Az utolsó hónapokban azonban ezek a túlkapások is véget értek. A helyzet állandó konszolidációban van, és Horthy Miklós kormányzó, ki ma Magyarországon a legerősebb tekintélyt képviseli, amint ez a rendelkezésére álló rövid időben és az adott körülmények között lehetséges volt, ismét helyreállította az államhatalom tekintélyét.”

Ezalatt a Pesti Hírlap hírül adja: „Clemenceau (képünkön) lapja Magyarországnak határkiigazítást ígér.” Mint közlik, Clemenceau lapja, a L’Homme Libre ezt kérdezi: „Miért ne béküljünk ki az új Magyarország gondolatával, mely régi zsarnokaitól megszabadult? […] Ha Magyarország visszanyeri szabadságát, nem lesz érdekünk vele szemben többé-kevésbé ellenséges álláspontra helyezkedni. A határkiigazítások mindenesetre meg fognak történni, éspedig minél előbb, annál jobb lesz.” A L’Homme Libre két nap múlva ismét hazánkról ír: „Ennek az országnak jövője lesz Európában. A magyarokat nem szabad mostani elkeseredett hangulatukban hagyni. […] Kérésüket, a határok kiigazítását annál könnyebben lehet majd teljesíteni, minthogy újra tanulmányozni fogják a kérdést, amelyet úgy látszik, még nem tanulmányoztak eléggé.”

A Magyarország „Asquith Magyarország képtelen határairól” címmel veszi át a Neues Wiener Journal londoni jelentését. Herbert Asquith, aki három cikluson át volt Nagy-Britannia miniszterelnöke, egy gyűlésen „rámutatott azokra a hajmeresztő gazdasági és egészségügyi állapotokra, […] amelyek okát Asquith meggyőződése szerint Ausztriának és Magyarországnak képtelen módon megállapított új határaiban kell keresni”.