Horthy Miklós a holland Nieuwsbureau című lapnak ad interjút. Az Est szerint a kormányzó elmondja: „Hangsúlyozom, hogy Magyarországon semmiféle kivételes hatalom nincsen, és hogy az országban kizárólag régi alkotmányunk értelmében történik a bíráskodás, közigazgatás és minden közhatalom gyakorlása. A forradalmi állapotok megszűnése céljából legfőbb törekvésünk éppen az volt, hogy mindenben helyreállítsuk a törvényes uralmat és a jogfolytonosságot. […] Igaza van, amikor megállapítja, hogy a rosszindulatú koholmányok túlnyomórészben bécsi forrásból kerülnek külföldre. A bécsi sajtóban csak számokkal tudnak dobálózni, de ha neveket kérdez, és azt kutatja, kik hát ezek a meggyilkolt emberek, akkor nem tudnak válaszolni. […] A kommunizmus megszűnése óta összesen 30 kivégzés volt. A kivégzettek közt van néhány, aki sohasem volt kommunista, hanem magánérdekből gyilkolt és rabolt. Mintegy 25-nek a kommunizmusban is része volt, valamennyi többrendbeli gyilkosság elkövetése miatt lakolt halállal. Ha meggondolja, hogy a kommunizmus leverése után Párizsban 24 óra alatt 15 000 embert végeztek ki és ha az oroszországi hekatombák [tömeges mészárlások] jutnak az eszébe, be fogja látni, hogy ez a szám valóban nem nagy, főleg, ha a kommunisták gaztetteit is figyelembe vesszük.”
A hazánkba meghívott brit munkáspárti bizottságról jelenik meg egy Versailles-ból származó MTI-hír. „A párizsi Humanité-nak jelentik Londonból, hogy az angol Munkáspártnak Magyarországra kiküldött bizottsága május 18-án a Daily Mailnek tudósítást küldött első vizsgálatának eredményéről. A jelentés szerint Wedgwood és három társa beszélgetést folytatott Bécsben Garamival és Peyerrel, akiktől értesültek, hogy hogyan nyomja el Horthy a magyar szakszervezeteket. A jelentés szerint az angol bizottság egyórás beszélgetést folytatott Gratz Gusztáv bécsi követtel, aki kénytelen volt bevallani a fehérgárda túlkapásait, és állítólag azt is kijelentette volna, hogy Horthy képtelen a terrorcsapatok megfékezésére.”
Az MTI közli a helyreigazítást is. „Az angol Munkáspárt kiküldöttei megállapítják, hogy sem Bécsben, sem Budapesten a sajtó részére semmiféle interjút nem adtak, és hogy egyáltalán nincs tudomásuk arról a sürgönyről, amelyet a misszió állítólagos nézeteiről Angolországban vagy Franciaországban közzétettek. A kiküldöttek nem értik, hogyan keletkezhettek ezek a téves állítások, amelyek a tényekkel, illetve a kiküldötteknek eddig kialakult véleményével teljesen és tökéletesen ellenkeznek. 1920. május 22., Josiah C. Wedgwood.”