Elkészült az oktatók pontrendszere

Elkészült az új teljesítményértékelési rendszer a szakképzésben oktató tanárok számára, az érintettek jövőbeni bérét nyártól új szempontok alapján határozzák meg. A mintegy 32 ezer oktató már idén júliustól számíthat – átlagosan harmincszázalékos – béremelésre, meghatározott minősítési kritériumok alapján. Hogy kinek mennyivel fog növekedni a bére, az az igazgatók értékelésén múlik. Minderre évi 35 milliárd forint jut.

Az igazgatók dolga lesz intézményük komplex minőségbiztosításának kidolgozása Fotó: Teknős Miklós

Úgy is mondhatjuk, hogy a pedagógiai elvárások lényegét fogalmazza meg a javaslat. A pontozás során az igazgató többek közt az iskolai dokumentumokra, mérési eredményekre támaszkodhat, véleményeket gyűjthet a céges partnerektől vagy akár a szülőktől, de felhasználhatja a korábbi tanfelügyeleti és minősítési eredményeket is, illetve mindenkinek rendelkezésre áll a KRÉTA tanügyigazgatási rendszere, amelyből elemzések nyerhetők ki.

Fontos, hogy a negyven szempont nem egyforma súllyal esik a latba, hiszen nem minden munkakörben releváns minden szempont. Ezért tud vonatkozni mind a szakmai, mind a közismereti tanárokra. Nem mindegy az sem, milyen profilú az adott iskola. Alapvetően minden területen egytől hatig terjedő skálán lehet pontozni, de a tíz értékelési területet nem azonos értékkel számítják be. A Szakképzés 4.0 stratégiában lefektetett célok alapján jól kialakítható egy prioritási sorrend a szempontok között.

Az igazgatók dolga lesz intézményük komplex minőségbiztosításának kidolgozása
Fotó: Teknős Miklós

Bárhogyan is szerepel az oktató a teszten, rosszabbul semmiképp nem járhat, mivel törvénybe foglalták, hogy az azonos munkakörben dolgozók fizetése változatlan feladatmennyiség esetén nem csökkenhet az átállással. A legjobban teljesítők, a fiatal oktatók viszont a differenciálásnak köszönhetően akár ötven százalékkal is többet kereshetnek. A 32 ezer főt érintő béremelésre éves szinten 35 milliárd forintot különített el a kormány. Az ITM arra számít, hogy a magasabb, minőségi munkát jobban díjazó fizetések a szakképzésbe vonzzák a pályakezdő fiatalokat, és a naprakész gyakorlati ismeretekkel rendelkező vállalati mérnököket. Lapunknak a tárca válaszában úgy fogalmaztak: teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszert alakítanak ki.

„A szakképzés fejlesztésében az egyik legfontosabb feladat, hogy a szakterületük legfrissebb technológiáit is ismerő elméleti és gyakorlati oktatók tanítsanak a képzésben. Mindezek mellett a piacképes tudással rendelkező szaktanárainknak versenyképes életpályát és jövedelmet kell biztosítanunk” – húzták alá. Hozzátették: az értékelés szempontjai az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer (EQAVET), és a jellemzően nagyvállalatok által használt Hay-rendszer alapulvételével készültek.

Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke szerint nem lehet vita tárgya, hogy szükség van a háromévenkénti minősítésekre, hiszen ez garantálja a folyamatos fejlődést. Lapunknak elmondta, a SZIT egyhangúlag fogadta el az átalakítást és az értékelési szempontrendszert, de az ellenőrzés ténye nem teljesen új, hiszen a kollégák munkáját a pedagógus-életpálya keretében is górcső alá vették. Úgy véli, az mindenképpen szerencsés, hogy az értékelést nem külsős szakértők, hanem az igazgatók végzik, akik közelről rálátnak az oktatók tevékenységére, személyesen ismerik őket. Hogy az elért pontszámok forintban kinek mit fognak jelenteni, azt még nem tudni.

– Az új besorolást megalapozó első értékelések sok esetben már lezajlottak, de még nem tudjuk, konkrétan hogyan alakulnak a bérek. Nem tisztázott egyelőre az sem, hogy az osztályfőnöki pótlékot a továbbiakban milyen módon építik a bérbe, esetleg külön megállapodás alapján fogják-e fizetni – mutatott rá az érdekvédő.