– Mivel az sem tisztázott, mit takar ez a fogalom, az alperesek ezzel kapcsolatban is kérték, hogy igazságügyi szakértőt – pedagógust, pszichológust – lehessen bevonni, de a bíróság ezt is mérlegelés nélkül lesöpörte az asztalról – fogalmazott. Szintén még a bírósági perben – folytatta – kérték az alperesek, hogy a kártérítést természetben is lehessen teljesíteni, de a törvényszék úgy vetette el ezt a lehetőséget, hogy meg sem hallgatta egyenként a felpereseket, és nem nyilatkoztatta az érintett hatvan gyereket ebben a kérdésben.
– Egyedül a szegregációs pereket kezdeményező, a Soros-hálózat által támogatott Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány jogi képviselője nyilatkozott a kérdésben, azt állítva, nem érdekli a felpereseket a természetbeni kártérítés. Ez annak fényében sem meglepő, hogy maga az alapítvány tette egyértelművé az elsőfokú tárgyaláson, hogy számukra a per leglényegesebb kérdése: be tudják-e árazni a szegregációt. Kérdéseket vet fel, hogy a bíróság rögtön elfogadta, hogy az alapítvány jogi képviselője az említett módon nyilatkozott, és lemondtak arról, hogy egyenként kérdezzék meg az érintetteket – fejtette ki Horváth László.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!