Gyöngyöspata: a fideszes képviselő szerint elfogult a Kúria döntése

A gyöngyöspatai szegregációs ügyben a Kúria nem hallgatta meg egyenként az érintett diákokat, és egyebek mellett nem engedték szakértő bevonásával tisztázni a pereket kezdeményező jogvédők által használt olyan homályos fogalmakat, mint az életesélyvesztés – hívta fel a legfőbb bírói fórum döntései körüli furcsaságokra a Magyar Nemzet figyelmét Horváth László, a térség fideszes parlamenti képviselője.

A család felelőssége, jár-e a gyerek iskolába Fotó: Éberling András

– Rendkívül egyoldalú és elfogult a Kúriának a gyöngyöspatai szegregációs perekkel kapcsolatos döntése, amellyel kizárólag arra adtak lehetőséget a felpereseknek – köztük az önkormányzatnak –, hogy anyagi kártérítést fizessenek a cigány diákoknak, és nem tették lehetővé a természetbeni, pótlólagos oktatással történő kártérítést – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője.

Emlékeztetett: a roma tanulók közül – akiknek összesen közel százmillió forint kártérítést ítélt meg a bíróság és hagyott jóvá a Kúria – sokan hiányoztak több száz óráról egy-egy tanévben, és olyan is volt köztük, aki erőszakos viselkedésével tartotta félelemben a környezetét.

– Úgy gondoljuk – s a jogszabály is rögzíti –, hogy a család felelőssége, nem pedig az iskoláé, hogy a gyerek jár-e iskolába. Az pedig szintén pedagógiailag elfogadott tény, hogy a 150 óránál több hiányzás olyan mértékű lemaradást okoz, hogy évet kell ismételnie a diáknak. Ezzel összhangban az alperesek a Kúriára beadott felülvizsgálati kérelemben kérték, hogy vegyék figyelembe a kártérítési összeg megállapításánál, ha kimagaslóan magas számú óráról hiányzott egy tanuló, ám erre a Kúria erre nem volt hajlandó, ahogy korábban a bíróság sem – fejtette ki Horváth László. A bíróság azon érvelését is felidézte, miszerint az iskola felelőssége, hogy a gyerek iskolába járjon, s az oktatási intézménynek kellene annyira vonzónak lennie, hogy a gyerek szeressen oda járni.

A család felelőssége, jár-e a gyerek iskolába
Fotó: Éberling András

A honatya szerint további kérdések is felmerülnek a bírósági döntéssel és az azt jóváhagyó Kúria ítéletével kapcsolatban.

– A bíróság érvelése szerint azért állapították meg ilyen magas összegben a kártérítést, mert a gyerekeket helyre nem hozható, egész életen át tartó lelki károsodás érte. Ám amikor az alperesek független igazságügyi szakértők – például pszichológus és pszichiátert – bevonását kérték, ami alapján igazolni vagy cáfolni lehetett volna a súlyos lelki károsodás megtörténtét, akkor a bíróság ezt mérlegelés nélkül elutasította – mutatott rá a képviselő. Hozzátette: az ítélet indoklásában az is szerepelt, hogy a gyerekek életesélyvesztésen mentek keresztül.

– Mivel az sem tisztázott, mit takar ez a fogalom, az alperesek ezzel kapcsolatban is kérték, hogy igazságügyi szakértőt – pedagógust, pszichológust – lehessen bevonni, de a bíróság ezt is mérlegelés nélkül lesöpörte az asztalról – fogalmazott. Szintén még a bírósági perben – folytatta – kérték az alperesek, hogy a kártérítést természetben is lehessen teljesíteni, de a törvényszék úgy vetette el ezt a lehetőséget, hogy meg sem hallgatta egyenként a felpereseket, és nem nyilatkoztatta az érintett hatvan gyereket ebben a kérdésben.

– Egyedül a szegregációs pereket kezdeményező, a Soros-hálózat által támogatott Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány jogi képviselője nyilatkozott a kérdésben, azt állítva, nem érdekli a felpereseket a természetbeni kártérítés. Ez annak fényében sem meglepő, hogy maga az alapítvány tette egyértelművé az elsőfokú tárgyaláson, hogy számukra a per leglényegesebb kérdése: be tudják-e árazni a szegregációt. Kérdéseket vet fel, hogy a bíróság rögtön elfogadta, hogy az alapítvány jogi képviselője az említett módon nyilatkozott, és lemondtak arról, hogy egyenként kérdezzék meg az érintetteket – fejtette ki Horváth László.