Nagy előrelépés a koronavírussal kapcsolatos hazai kutatásokban

Világszerte, így hazánkban is a legfelkészültebb szakemberek dolgoznak megfeszített erővel a vírusellenes terápia kidolgozásán, küzdenek a betegek életéért az ENSZ főtitkára által a világtörténelem legnagyobb közegészségügyi kihívásának nevezett világjárványban. Két tudóstól, Jakab Ferenctől és Kacskovics Imrétől, valamint a frontvonalban dolgozó talán legismertebb infektológustól, Szlávik Jánostól kértünk rövid helyzetjelentést.

Életkép a Szent László Kórházból. Kézben kell tartani a helyzetet Fotó: Kormány.hu/Árvai Károly

Kacskovics Imre konzorciumvezető

Az eddigi vizsgálatok alapján továbbra is nagy reményeket fűznek a kutatók ahhoz az új, Magyarországon fejlesztés alatt álló vírusellenes hatóanyaghoz is, amelyen Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Kar Immunológiai Tanszékének dékánja vezetésével alakult konzorcium dolgozik immár hetek óta megfeszített erővel. A kutatók a kezdetektől egy olyan hatóanyagban gondolkodnak, amely a vírust semlegesíti, a megfertőződött sejteket az immunrendszerhez hasonlóan elpusztítja, és megelőző védelmet is nyújt, vagyis passzív immunizálásra is alkalmas.

– A kétkomponensű, fehérjealapú készítmény legelső verzióját a konzorcium­tag Richter Gyógyszergyárban már előállították, az első, kémiai analitikai módszerekkel végzett vizsgálatok alapján az anyag megfelelőnek tűnik. Nagyjából három-négy hét múlva áll majd rendelkezésre olyan mennyiségű hatóanyag, amivel már el lehet kezdeni a laboratóriumi teszteket a Pécsi Tudományegyetem Jakab Ferenc vezette biztonsági laboratóriumában. Ott megnézik, kötődik-e a vírushoz, megakadályozza-e a sejtekhez tapadását és a vírus által okozott sejtpusztítást.

Ha ezen a lépésen túljutnak, akkor jönnek az állatkísérletek, amikor is tesztelni kell a vegyület hatásosságát és biztonságosságát – magyarázta Kacskovics Imre. A konzorciumot vezető dékán szerint a fejlesztések az előre eltervezett ütemben haladnak, és ­reményeik szerint nyár végére, őszre igazolni tudják ennek a fehérjének a hatékonyságát mind a laboratóriumi, mind pedig az állatkísérletekben. Hozzátette: közben megkezdték a hatóanyag euró­pai engedélyeztetéséhez szükséges eljárás előkészítését is, hogy a leen­dő gyógyszert mielőbb forgalomba lehessen hozni.

Kacskovics Imre arról is beszélt, hogy folyamatosan figyelik a járvánnyal és a vírussal kapcsolatos nemzetközi szakmai híreket, de az eltelt két hónapban nem jutott a tudomásukra olyan információ, amely arra utalna, hogy az általuk kifejlesztett hatóanyag nem lesz alkalmas a koronavírusos betegek kezelésére, vagy akár ártana nekik.

– Azt gondoljuk, hogy jó úton járunk, a hatóanyagot másfél éven belül el tudjuk juttatni a klinikai vizsgálatokig, és ezek pozitív eredményei után megkezdődhet vele a betegek kezelése, illetve passzív immunizálásra is bevethető, elsősorban a legnagyobb fertőzésveszélynek kitett egészségügyi dolgozók körében – mondta a dékán. Szerinte az immunizálásban ennek a hatóanyagnak nemcsak addig lesz szerepe, amíg a védőoltást ki nem fejlesztik, hanem azt követően is, hiszen más vakcinákhoz hasonlóan a koronavírus ellenivel sem lehet majd mindenkinek a védettségét kiváltani.

Szlávik János infektológus osztályvezető

Specifikus gyógyszer hiányában több ismert hatóanyagot is bevetnek ma már az orvosok a koronavírus-fertőzöttek kezelésében, ezek a gyógyult páciensek vérplazmájából előállított készítményen kívül mind olyan szerek, amelyeket eddig alapvetően más betegségre fejlesztettek ki. Szlávik János, aki a fertőzöttek kezelésében az első naptól zászlóshajónak számító Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályát vezeti, a Magyar Nemzetnek elmondta: a már kórházi ellátásra szoruló, de még középsúlyosnak minősülő esetekben olyan, klorokint, hidroklorokint, illetve lopinavirt és ritonavirt tartalmazó gyógyszereket adnak a pácienseknek, amelyek a malária vagy az AIDS ellen hatékonynak bizonyultak.

A koronavírusos betegeknél egyelőre alapvetően az ebola ellen kifejlesztett Remdesivir tűnik a legígéretesebbnek, ezt hazánkban a súlyos, életveszélyes állapotban lévő, intenzív osztályon kezelt betegeknek adhatják vénásan. A japán fejlesztésű influenzaellenes, de az ebolajárványban is sikerrel alkalmazott hatóanyag, a favipiravir tartalmú tabletta viszont a betegség korai szakaszában látszik hatékonynak.

– Mi és a külföldi kollégák is azt tapasztaltuk, hogy amennyiben ezek a készítmények az adott betegnél hatástalannak bizonyulnak és/vagy a szervezet öngyógyító mechanizmusa nem indul be, a páciens állapota akár néhány óra alatt képes rohamosan romlani, sokkos állapot, oxigénhiány alakulhat ki. Ezt az úgynevezett citokinvihart azonban már meg tudjuk előzni, a jeleket figyelve időben be tudunk avatkozni, egy, a hematológiában és a reumatológiában ismert hatóanyaggal, a Tocilizumab-injekcióval.

Az először nálunk alkalmazott plazmaterápia a másik, ami a súlyos állapotú betegeknél képes megakadályozni az állapotromlást, a harmadik lehetőség pedig az immun-globulin-terápia, ami ugyancsak hatékonynak tűnik. Ezeket a szereket alkalmazzuk a már az intenzív osztályon kezelt, gépi lélegeztetett betegeknél is – magyarázza Szlávik János. Arra is kitért, hogy a gépi lélegeztetés ezeknél a betegeknél speciális tudást igényel, amibe benne van a hasra fektetés, a forgatás, de ennek is köszönhetően volt már, akit négy hét után le tudtak venni a gépről, elhagyhatta az intenzív osztályt, de még hosszas rehabilitáció vár rá.

A budapesti Szent László Kórházban különleges óvintézkedések mellett kezelik a Covid–19-betegeket
Fotó: Kormany.hu/Árvai Károly

A főorvos megerősítette: bár volt már rá példa, hogy teljesen egészséges embert is lélegeztetőgépre kellett tenni a koronavírus-fertőzés miatt, de továbbra is igaz, hogy a Covid–19 a legnagyobb részben idős embereket támad meg, akiknek több alapbetegségük is van. Ez a betegség szinte teljesen veszélytelen a fiatal, egészséges emberekre. Szlávik János összességé­ben optimista a járvánnyal kapcsolatban, amit leginkább arra alapoz: alig négy hónappal azután, hogy január 4-én világszerte ismertté vált az új koronavírus felbukkanása, már vannak olyan oltóanyagok, amelyeknek megkezdték a klinikai kipróbálását. – Ez óriási dolog – mutatott rá.

Félezer gyógyszerkipróbálás

Világszerte meghaladja az ötszázat a Covid–19-betegség gyógyszeres kezelését célzó klinikai vizsgálatok száma, döntően más betegségekre használt gyógyszert vizsgálnak, amelyek hatékonyak lehetnek az új koronavírus ellen is. A vizsgálatok legnagyobb részét nem nagy gyógyszercégek, hanem egyetemek és kutatóintézetek szervezik és szponzorálják. Ezek támogatására jött létre a European Clinical Research Infrastructure Network (ECRIN) elnevezésű nemzetközi szervezet, amelynek Magyarország is tagja.

A hazai szervezetet, a HECRIN-t vezető Kovács L. Gábor akadémikus a Magyar Tudományos Akadémia portálján megjelent cikkében többek között arról ír, hogy a vizsgált gyógyszerek nagy csoportját adják a korábbi járványokban hatékonynak talált készítmények. A hasonló betegségekben már hatékonynak talált gyógyszerek újbóli hasznosítása azért vált gyakorivá, mert ezeken a gyógyszereken a preklinikai és a klinikai vizsgálatok sok időt (és pénzt) felemésztő korai fázisait mások már korábban elvégezték, dokumentálták, így a gyógyszer – megfelelő hatékonyság esetén – sokkal hamarabb forgalomba kerülhet.

A járvány mostani (első) fázisában esély sincs olyan gyógyszer tömeges alkalmazására, amelynek a preklinikai vagy klinikai vizsgálatát most kellene az elejétől elkezdeni. Az eddigi tapasztalatok több gyógyszer esetében is pozitívak, azonban szinte minden vizsgált gyógyszernél írtak le mellékhatásokat.