Veszélyes bűnözőket is szabadon engednének a Soros-szervezetek

Világszerte a bűnözők szabadon engedése mellett kampányolnak a Soros-szervezetek a koronavírus-járvány ürügyén. Míg egyes országokban a józan ésszel is homlokegyenest szembemenő elképzeléseiket is megvalósítják, addig más államokban – köztük hazánkban – nem voltak képesek az akaratuknak érvényt szerezni. Ahol pedig igen, az sok esetben tragédiába torkollott, hiszen számos, idő előtt szabadult rab újabb komoly bűncselekményeket követett el.

2020. 05. 07. 9:14
2020.03.13. Balassagyarmat Börtön riport Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nyugati világ többi részén több-kevesebb sikerrel folytat lobbitevékenységet a Soros-hálózat a bűnözők érdekében. Olaszországban a Nyílt Társadalom Alapítványok közreműködésével létrehozott Buon Diritto az egyik leghangosabb NGO, amelynek vezetője, Valentina Calderone amellett kardoskodik, hogy azokat a rabokat is engedjék szabadon, akiknek kettő-, vagy akár háromévnyi szabadságvesztést kellene még letölteniük. A skót igazságügyi miniszter szerint, azonban, elég csak azokat szabadon engedni, akiket legfeljebb másfél évre ítéltek, és akiknek csak három hónap lenne még hátra a büntetésükből. Ám a Sorosékhoz hasonló programot hirdető Howard League Scotland kevesli a szabadon engedni tervezett 450 rab számát, és a börtönnépesség öt százalékát eresztené szélnek.

Franciaországban, ahol 120 százalékos a börtönök telítettsége, és 72 ezer ember van rácsok mögött, nagyjából 10 ezer rabot engedtek szabadon. Németország legnépesebb tartományában, Észak-Rajna Vesztfáliában pedig ezer ember mehetett haza a börtönből idő előtt. Itt azt vették figyelembe, hogy mennyi hely szükséges a börtönkaranténok létesítéséhez, és csak azokat helyezték szabadlábra, akiknek kevés volt hátra a büntetésükből, és nem követtek el szexuális, vagy erőszakos bűncselekményeket. Angliában pedig a múlt hónapban felfüggesztették a rabok idő előtti szabadon bocsátását, mivel hat fogvatartottat tévedésből engedtek el a BBC beszámolója szerint. A szigetország egyébként inkább a kapacitásnövelést részesíti előnyben a szabadlábra helyezések helyett, s a theconversation.com szerint 2000 ideiglenes cellát építenek, amelyek karanténként szolgálnak majd. Ausztráliában pedig – annak ellenére, hogy megteremtették a törvényi hátterét a veszélyeztetett rabok idő előtti szabadon bocsátásának – az ország egyik részén sem léptették még azt életbe a jogszabályt az Abc.net.au szerint.

Magyarországon Soros György jogvédő specialistája, a Magyar Helsinki Bizottság kardoskodik leginkább a bűnözők szabadon engedéséért. Mint megírtuk, a napokban elérték, hogy az alapvető jogok biztosa vizsgálatot kezdeményez a börtönökben, mivel szerintük „a koronavírus-fertőzés megjelenése a büntetés-végrehajtási intézetek zárt közösségében rendkívül nagy kockázatot jelenthet”. A magát civilnek nevező jogvédő szervezet, ezen felbuzdulva, a börtönzsúfoltság azonnali csökkentését is szorgalmazta, ám a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szerint nem indokolt az elítéltek idő előtti szabadon bocsátása.

A harmadik világ egyes országainak börtöneiben azonban hírhedten rossz körülmények uralkodnak, például Iránban is, s ennek, valamint az ott rendkívül pusztító Covid-19 járványnak köszönhetően döntöttek úgy, hogy szélnek eresztenek közel 100 ezer rabot, ami a perzsa állam összes fogvatartottjának több mint egyharmadát teszi ki. Hasonló okokból összesen 90 ezer bűnözőt helyezhetnek szabadlábra Törökországban több ütemben, ami az ottani börtönök összlétszámának közel harmada. Mindkét államnál nagyobb népessége van a Fülöp-szigeteknek, ám a százmilliós ország vezetése elegendőnek látta tízezer rabot szabadon engedni. Ők is csak a hat hónapnál rövidebb szabadságvesztésre ítéltekből, illetve az idős és beteg fogvatartottak közül kerültek ki. Kongó, Etiópia és Afganisztán 1200, 4000, illetve 10 000 fő szabadságvesztését rövidítette meg. Ezekkel az intézkedésekkel valószínűleg a börtönlázadásokat kerülték el, hiszen ez történt több olyan fejlődő országban, ahol nem tették lehetővé, hogy idő előtt távozzanak a rabok. Brazíliában 1300 bűnöző szökött meg több intézményből a lázadások során, de közülük 500-at elfogtak, a kolumbiai Bogotában pedig 23-an vesztették életüket egy zendülésben, s a Sierra Leone-i Freetown börtönében is megpróbáltak kitörni a fegyencek.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.