Veszélyes bűnözőket is szabadon engednének a Soros-szervezetek

Világszerte a bűnözők szabadon engedése mellett kampányolnak a Soros-szervezetek a koronavírus-járvány ürügyén. Míg egyes országokban a józan ésszel is homlokegyenest szembemenő elképzeléseiket is megvalósítják, addig más államokban – köztük hazánkban – nem voltak képesek az akaratuknak érvényt szerezni. Ahol pedig igen, az sok esetben tragédiába torkollott, hiszen számos, idő előtt szabadult rab újabb komoly bűncselekményeket követett el.

2020.03.13. Balassagyarmat Börtön riport Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Egyre nagyobb sebességre kapcsol a Soros-hálózat, amely liberális programját érvényesítené az új koronavírus-járvány ürügyén. A milliárdoshoz köthető szervezetek azt akarják elérni a világ számos országában, hogy minél több rabot engedjenek szabadon a börtönökből, s rendszerint a fogvatartottak különböző jogaira, valamint a büntetés-végrehajtási intézmények túlzsúfoltságára hivatkoznak. A legagresszívabban, és a legelképesztőbb, a józan ésszel is szembemenő érvelésekkel Soros György hazájában, az Egyesült Államokban lobbiznak a jogvédő NGO-k. Legutóbb egy detroiti börtön ellen indított egy szövetségi pert az Open Society Foundations által támogatott Advancement Project National Office, több civil szervezettel karöltve. Az eu.freep.com beszámolója szerint, a jogvédők, a jelenlegi fogvatartottak mellett a jövőbeni rabokat is csoportos keresettel akarják képviselni. A börtönben egyébként 30 fogvatartott koronavírus tesztje lett pozitív, s a valóban veszélyeztetetteket már ki is engedték az intézményből, amelyben jelenleg 830 fogvatartott tölti szabadságvesztését a megszokott 1400-as létszám helyett. Azonban a jogvédők keveslik az intézkedést, s az általuk szabadon engedni kívánt bűnözők körét olyan gumifogalmakkal határozták meg, hogy gyakorlatilag bármelyik rabra ráhúzható a definícióik valamelyike. Ugyanis, az egészségügyi szempontból sérülékenyek, valamint a tárgyalás előtt fogvatartottak mellett, az elítélésüket követően bebörtönzött bűnözőket is a rácsokon kívül szeretnék látni.

A szintén a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott Lawyers for Civil Rightsnak pedig azt sikerült elérnie, hogy több mint 40 rabot bocsássanak szabadon a Massachusettes állambeli Bristol County-ban található börtönből. A The Washington Times április 13-i számában a szervezet vezetőjét is idézték, aki arról beszélt, hogy az összes fogvatartott elengedését szeretné elérni. Egy másik, Soros György által támogatott szervezet, az American Civil Liberties Union (ACLU) pedig még a bűncselekmények áldozatait és azok családtagjait is megfosztaná a jogaiktól Utah államban, ahol az áldozatoknak és hozzátartozóiknak beleszólási joguk van az elkövetők szabadlábra helyezésébe. Egyéb botrányos eseteken túl, a szervezet pusztán azért kardoskodott egy gyilkossággal vádolt férfi szabadlábra helyezése mellett, mert még nem született ítélet az ügyében. A jogvédők sikerének azonban több alkalommal is tragédia lett a vége, például a Washington Times április 16-i számában egy 26 éves floridai férfit említenek, aki mindössze egy nappal az után, hogy kiengedték, gyilkossági ügybe keveredett, de arra is volt példa, hogy valakinek rabolni támadt kedve a szabad levegőn. Az ACLU határőrizeti fogságban lévő migránsbűnözőket is képvisel az amerikai szövetségi kormánnyal szemben, azt követelve, hogy engedjék be őket az ország területére. A Sorossal több ügyben együttműködő Congressional Hispanic Caucus nevű szervezet pedig azt követeli, hogy engedjék szabadon az USA-ban mind a 40 ezer határőrizeti fogságban lévő, és deportálásra váró migránst.

A nyugati világ többi részén több-kevesebb sikerrel folytat lobbitevékenységet a Soros-hálózat a bűnözők érdekében. Olaszországban a Nyílt Társadalom Alapítványok közreműködésével létrehozott Buon Diritto az egyik leghangosabb NGO, amelynek vezetője, Valentina Calderone amellett kardoskodik, hogy azokat a rabokat is engedjék szabadon, akiknek kettő-, vagy akár háromévnyi szabadságvesztést kellene még letölteniük. A skót igazságügyi miniszter szerint, azonban, elég csak azokat szabadon engedni, akiket legfeljebb másfél évre ítéltek, és akiknek csak három hónap lenne még hátra a büntetésükből. Ám a Sorosékhoz hasonló programot hirdető Howard League Scotland kevesli a szabadon engedni tervezett 450 rab számát, és a börtönnépesség öt százalékát eresztené szélnek.

Franciaországban, ahol 120 százalékos a börtönök telítettsége, és 72 ezer ember van rácsok mögött, nagyjából 10 ezer rabot engedtek szabadon. Németország legnépesebb tartományában, Észak-Rajna Vesztfáliában pedig ezer ember mehetett haza a börtönből idő előtt. Itt azt vették figyelembe, hogy mennyi hely szükséges a börtönkaranténok létesítéséhez, és csak azokat helyezték szabadlábra, akiknek kevés volt hátra a büntetésükből, és nem követtek el szexuális, vagy erőszakos bűncselekményeket. Angliában pedig a múlt hónapban felfüggesztették a rabok idő előtti szabadon bocsátását, mivel hat fogvatartottat tévedésből engedtek el a BBC beszámolója szerint. A szigetország egyébként inkább a kapacitásnövelést részesíti előnyben a szabadlábra helyezések helyett, s a theconversation.com szerint 2000 ideiglenes cellát építenek, amelyek karanténként szolgálnak majd. Ausztráliában pedig – annak ellenére, hogy megteremtették a törvényi hátterét a veszélyeztetett rabok idő előtti szabadon bocsátásának – az ország egyik részén sem léptették még azt életbe a jogszabályt az Abc.net.au szerint.

Magyarországon Soros György jogvédő specialistája, a Magyar Helsinki Bizottság kardoskodik leginkább a bűnözők szabadon engedéséért. Mint megírtuk, a napokban elérték, hogy az alapvető jogok biztosa vizsgálatot kezdeményez a börtönökben, mivel szerintük „a koronavírus-fertőzés megjelenése a büntetés-végrehajtási intézetek zárt közösségében rendkívül nagy kockázatot jelenthet”. A magát civilnek nevező jogvédő szervezet, ezen felbuzdulva, a börtönzsúfoltság azonnali csökkentését is szorgalmazta, ám a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szerint nem indokolt az elítéltek idő előtti szabadon bocsátása.

A harmadik világ egyes országainak börtöneiben azonban hírhedten rossz körülmények uralkodnak, például Iránban is, s ennek, valamint az ott rendkívül pusztító Covid-19 járványnak köszönhetően döntöttek úgy, hogy szélnek eresztenek közel 100 ezer rabot, ami a perzsa állam összes fogvatartottjának több mint egyharmadát teszi ki. Hasonló okokból összesen 90 ezer bűnözőt helyezhetnek szabadlábra Törökországban több ütemben, ami az ottani börtönök összlétszámának közel harmada. Mindkét államnál nagyobb népessége van a Fülöp-szigeteknek, ám a százmilliós ország vezetése elegendőnek látta tízezer rabot szabadon engedni. Ők is csak a hat hónapnál rövidebb szabadságvesztésre ítéltekből, illetve az idős és beteg fogvatartottak közül kerültek ki. Kongó, Etiópia és Afganisztán 1200, 4000, illetve 10 000 fő szabadságvesztését rövidítette meg. Ezekkel az intézkedésekkel valószínűleg a börtönlázadásokat kerülték el, hiszen ez történt több olyan fejlődő országban, ahol nem tették lehetővé, hogy idő előtt távozzanak a rabok. Brazíliában 1300 bűnöző szökött meg több intézményből a lázadások során, de közülük 500-at elfogtak, a kolumbiai Bogotában pedig 23-an vesztették életüket egy zendülésben, s a Sierra Leone-i Freetown börtönében is megpróbáltak kitörni a fegyencek.