2010 óta új alapokat kapott a nemzetpolitika – Nézze meg!

Már több mint egymillió külhoni magyar honfitársunk kapta meg a kettős állampolgárságot 2010 óta.

Idén 100 éve, hogy aláírták a trianoni békediktátumot, amely során hazánk elvesztette a területének kétharmadát és a csonka ország határain kívül rekedt több mint 3 millió magyar ember.

Trianonra évtizedekig nem volt válasz. A szocializmusban nem lehetett beszélni róla, nem oktatták, sőt, tagadták. Ezt a szellemiséget továbbvitte a kommunista utódpárt, az MSZP.

2004. december 5-e gyásznap a rendszerváltás utáni magyar politikatörténetben, hiszen ekkor tagadta meg Gyurcsány Ferenc és kormánya a kettős állampolgárságot a külhoni magyaroktól.

Az akkori baloldal politikai gyűlöletkampányra használta fel a csonka ország határain kívül ragadt honfitársainkat, ezzel nagyon komoly sebeket okozva a nemzet testén.

A trauma begyógyítására még hat évet kellett várni. A 2010-ben kétharmados többséggel megválasztott Orbán Viktor vezette kormány első döntései között volt, hogy megadta a lehetőséget a kettős állampolgárság megszerzésére a külhoni magyaroknak.

Emellett június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánították. Ezzel a fontos, szimbolikus döntéssel hosszú évtizedek után végre a helyére került a trianoni békediktátumról történő emlékezés.

2010 óta már több mint egymillió külhoni magyar élt is a lehetőséggel, amely sok honfitársunk álmának valóra válását jelentette.

Az elmúlt 10 év kormányzását minden pillanatban ez a felfogás jellemezte: új nemzetegyesítő, külhoni magyarokat megbecsülő és támogató nemzetpolitika, amely során végre a csonka ország határain kívül rekedtek is azt érezhetik, hogy a nemzet részei.

Az Orbán-kormány 2010-ben újraindította a Magyar Állandó Értekezletet, amelyen minden évben részt vesznek a külhoni magyarság képviselői. Emellett létrehozták a Magyar Diaszpóra Tanácsot is. A kabinet immár 10 éve folyamatosan támogatja a külhoni magyar szervezetek politikai törekvéseit és az érdekképviseletek megerősítését. A Fidesz-KDNP vezette kormány természetesen nemcsak politikai, hanem gazdasági segítséget is nyújt a határainkon túl élő magyaroknak. Komoly források jutnak a magyarlakta településeken például óvodák építésére, iskolák felújítására, a magyar nyelv és a kultúra megőrzését célzó programokra.

Nézze meg az Alapjogokért Központ teljes videóját: