időjárás 5°C Virgil 2022. november 27.
logo

A dollárbaloldal három hazugságát cáfolta Rákay Philip + videó

A baloldal bojkott alá veszi hazánkat

Megyeri Dávid
2020.06.21. 08:14
A baloldal bojkott alá veszi hazánkat

A Második Internacionálé megtámadja Magyarországot. Az Ujság Európai mozgalom a magyar bojkott ellen címmel a védelmünkre kelőkről is beszámol. „A párizsi Victoire […] azt kérdezi, miért nem tiltakozott az általános munkásszövetség a magyarországi terror ellen ezelőtt egy évvel, amikor azt a vörösök csinálták? A  La Petite République szintén erősen tiltakozik a munkásszövetség szándéka ellen, és felelőssé teszi a szövetségeseket azért, hogy 1919 januárjában nem küldtek néhány francia zászlóaljat Budapestre, mert ennyi erő elég lett volna arra, hogy a kommün kitörését megakadályozza. Az Eclair élén kéthasábos cikket olvasunk, mely a kommün féktelen terrorjáról közöl megdöbbentő adatokat. Ez a nagy párizsi lap szintén azt kérdezi a nemzetközi munkásságtól, hogy miért nem hirdetett akkor bojkottot Magyarország ellen.

A bécsi Neue Freie Presse azt írja, hogy aki az oroszországi és magyarországi bolsevizmus borzalmait szótlanul nézte, erkölcsileg jogosulatlan arra, hogy Magyarország fölött ítélkezzék. A hollandi keresztényszocialista párt újságja vezércikkben foglalkozik a bojkotthatározattal, melyet éppen a lap megjelenési helyén, Amszterdamban mondtak ki. Vajon a magyar munkásság hálás lesz-e az Internacionálénak azért, kérdezi a hollandi újság, hogy Magyarország többi polgáraival együtt kiteszi az éhségblokádnak? A Maasbode, Vaderland és a Nieuwe Rotterdamsche Courant című lapok szintén a legélesebb hangon kritizálják az amszterdami támadást.”

A Budapesti Hírlap közli gróf Apponyi Albert interpellációját. „Ha átolvassuk ennek a határozatnak megokolását, az első, ami szembeötlik, az, hogy a tényeknek olyan óriási dimenziókban való elferdítésén alapul, hogy az ember megdöbben, ha fölteszi magának azt a kérdést, hogy minő forrásból merítették azokat az információkat, amelyek alapján határozatukat meghozták. […] Azonkívül, hogy alapját szemenszedett valótlanságok vagy túlzások alkotják, kézzelfoghatóan igazságtalan. [...] A városok lakossága, a városi munkásság volna az, amely a legérzékenyebben sújtatnék általa. […] Hol volt ez a fölbuzdulás és ez az állásfoglalás akkor, amikor a bolsevizmus, amikor a kommunizmus itten olyan pusztításokat vitt véghez és olyan terrort honosított meg, amely a történelemben ritkítja párját? De hol van a hasonló fölbuzdulás azokkal a visszaélésekkel, azokkal az üldözésekkel szemben, amelyek a szomszéd országok által megszállott területeken folynak?”

Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök válasza: „Tegnap kaptam Hollandiából értesítést, éspedig olyan úr részéről, aki maga jelen volt azon az ülésen, amelyen ez a kérdés fölmerült. Megállapította, hogy ezen az ülésen a munkásság abszolúte nem hozott határozatot, hanem elvetette az indítványt azzal, hogy nem foglalkozik vele, és határozathozatal nélkül föloszlott. Ennek dacára […] kizárólag a szakszervezeti titkároknak a központi irodája önmaga egyedül hozta meg ezt a határozatot és hívja fel a munkásságot egész Európában, hogy csatlakozzanak ehhez a határozatukhoz. A tényállás tehát az, hogy valósággal nem az igazi munkásságnak az állásfoglalásával állunk szemben. […] Ez év elején nem volt semmiféle fogolytábor és semmiféle internálási tábor, mint a csepeli fogolytábor, melybe az internálásokat még a románok eszközölték. […] Tehát egyáltalán nem létező fogolytáborokról beszéltek. […] Az orvoslásnak egyetlen és helyes szerve a felvilágosítás, de ez nem oly könnyű dolog, mert a külföld tőlünk egy jó ideig abszolúte semmiféle autentikus hírt, semmiféle ténymegállapítást át nem vett. Ezért lehetett az, hogy külföldön a legszédítőbb hazugságok terjedtek el.”

Az MTI közli 20-án: „A magyar kormány mindazokkal az államokkal szemben, amelyek a blokádot tényleg keresztülviszik, élni fog a represszáliák­hoz [válaszszankciókhoz] való teljes jogával, és ugyanazokat az intézkedéseket fogja foganatosítani, mint amelyeket Magyarországgal szemben az illető államokban tényleg keresztülvisznek.”

A hazai alkalmazottak ellenbojkottot hirdetnek. „A vasutasok, postások, hajósok, egyesített városi vasúti és helyiérdekű vasúti alkalmazottak Egyesült Keresztény Közlekedési Blokkja […] elhatározta, hogy a kötelékébe tartozó vasutasok, postások és hajósok révén a bojkottáló államok felé irányuló szárazföldi, vízi és postai forgalmat megszünteti.”

A Pesti Hírlap Új háború című vezércikke: „Tiltakoznunk kell az egész világ előtt e jogtalan beavatkozás és terrorbojkott ellen. […] Bírói fölmentés nélkül egyszerűen szabadon bocsátani minden vádlottat: ez közönséges kommunista követelés, amit jogállam nem teljesíthet. […] A bojkottrendezők azonban épp azt akarják megakadályozni, hogy rendezett magyar állam legyen. Az a mohóság, amivel az osztrák szocialisták és kommunisták kaptak az amszterdami határozaton, nyilván elárulja a politikai célt. Nagyon jól tudják a vezetők, hogy az értelmiség és polgárság testvéri szeretetben él a magyar munkássággal. […] Félnek, hogy a mi példánk ragadós lesz. S ez önző politikai céljaikért föláldozzák úgy a magyar munkásokat, akiktől megvonják a nyersanyagot, mint saját munkásaikat, akiket elzárnak e bojkottal a magyar élelmiszerek elől. Mert vegyék tudomásul a világon, hogy a magyar kormány minden állammal szemben retorzióval él, mely ellenünk bojkottot rendez. Egyetlen falat élelmet sem szabad Magyarországból kiengedni! Majd meglátjuk, ki bírja tovább a bojkottot!”

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.