Hazánk élen jár a klímavédelemben

A napokban az Országgyűlés törvénybe iktatta, hogy hazánknak 2050-re el kell érnie a klímasemlegességet. A nemzetközi szempontból is jelentős klímavédelmi törvénnyel a kormány tovább növelheti éghajlatvédelmi aktivitását, megőrizve országunk ­kiemelkedő kibocsátáscsökkentési teljesítményét, valamint felkészítve hazánkat az éghajlatváltozás jövőbeli hatásaihoz való alkalmazkodásra – derül ki a Századvég elemzéséből.

A hulladékgazdálkodási szabályozásokat is a fenntarthatóság elvei alapján kell módosítani Fotó: Éberling András

A napokban az Országgyűlés a világon hetedikként iktatta törvénybe, hogy hazánknak 2050-re el kell érnie a klímasemlegességet. Ezzel olyan országokat előztünk meg, mint Németország, Ausztria vagy Hollandia – olvasható az elemzésben. A törvény fontos mérföldkövet jelent a hazai környezetvédelmi szabályozásban, mivel egyértelműen kijelöli Magyarország jövőbeli fejlődési útját, megfelelő jogalapot kínálva a kormánynak a szükséges eszközök kijelöléséhez és alkalmazásához. Bár az eredeti javaslatot korábban a Párbeszéd képviselője nyújtotta be, annak végleges formáját a teljes baloldal leszavazta, arra hivatkozva, hogy a törvény túl sok ponton tér el az elképzeléseiktől.

Megóvni a Kárpát-medencét

Az eredeti javaslatban több, Magyarország szempontjából fontos és előremutató pont is szerepelt, amelyek a végső törvénybe is bekerültek – írja Hortay Olivér, a Századvég elemzője. Ezek közül a két leghangsúlyosabb a 2050-re vonatkozó klímasemlegességi célkitűzés, valamint az ország klíma­alkalmazkodási programjának további fejlesztése. Továbbá bekerültek olyan átfogó akciójavaslatok is, mint a vállalatok energiahatékonyságának javítását célzó törekvések, különböző szemléletformálási programok és a lakossági energiafogyasztók környezetbarát aktivitásának növelését célzó intézkedések. Megjelenik a tervezet zöldfinanszírozás elősegítésére vonatkozó javaslata is, zöldállamkötvények formájában. A dokumentumban szerepel, hogy a jövőben a kapcsolódó szakpolitikai (például közlekedés- és energiapolitikai vagy hulladékgazdálkodási) szabályozásokat a fenntarthatóság szempontjai alapján szükséges módosítani.

Lényegi előrelépés, hogy az elfogadott dokumentum éghajlati alkalmazkodás szempontjából nemcsak Magyarország, de a teljes Kárpát-medence megóvására törekszik. Ez – a kulturális és történelmi hagyományok mellett – azért fontos, mert természetvédelmi szempontból a régióban várhatóan viszonylag egységes, összefüggő kihívások jelentkeznek majd, így azokat az országhatároktól függetlenül célszerű közösen kezelni – mutat rá a környezetgazdász.

A hulladékgazdálkodási szabályozásokat is a fenntarthatóság elvei alapján kell módosítani
Fotó: Éberling András

Ambiciózus célok

Az eredeti javaslatok és az elfogadott törvény között három fő különbség azonosítható: a szövegbe nem kerültek be az érzelmi töltetű, csekély szakmai tartalommal rendelkező, valamint a nem törvényalkotási hatáskörű passzusok, a kitűzött vállalások pedig módosultak. A szentimentális, tartalom nélküli korábbi cím – Törvény a klímavészhelyzet kihirdetéséről – végső formája Törvény a klímavédelemről lett. A tervezetből kikerült a „klíma­igazságosság” szempontja is, mivel az inkább globálisan (például az India és az Egyesült Államok közötti viszonylatban) értelmezhető, belföldi jelentése meglehetősen homályos. Az elfogadott jogszabály szerint új minisztériumok felállítása, ezzel a bürokrácia további növelése helyett az elsődleges feladat a célok, akciók, szabályok pontos rögzítése.

Az elemzés arra is kitér, hogy a végső törvényből számos olyan pont került ki, ami klasszikusan nem törvényalkotási, hanem szakpolitikai feladat: például az egyes energiatermelési technológiák támogatása vagy büntetése, az adórendszer módosítása vagy az épületek korszerűsítése. A baloldal által javasolt megoldások több helyen is ellentmondtak egymásnak: nem világos például, hogyan lehetne biztosítani, hogy az üzemanyagadók növelése ne fokozza a szegényebb társadalmi csoportok sérülékenységét. Az eredeti tervezetben szerepelt egy passzus, ami az energiafogyasztás harmincszázalékos csökkentését írná elő (igaz, az nem derült ki, hogy mihez képest), az elfogadott dokumentum ehelyett azt vállalja, hogy ha az energiafogyasztás a 2005-ös szintet meghaladja, akkor a növekmény csak tiszta energiából fedezhető.

Lehetne konszenzus

Az, hogy a teljes baloldal egységesen a törvény elutasítására szavazott – valamint hogy ezt követően nehezen magyarázható szakmai érvekkel minősítették az új törvényt – mutatja, hogy a kormány részéről úttörő lépésről van szó. Hortay Olivér szerint a reakciók mögött alighanem politikai megfontolások állnak: a baloldal fő célja, hogy a témát kisajátíthassa még akkor is, ha azzal árt az ügynek. Magyarország egyik komoly előnye a nyugati országokhoz képest, hogy az emberek természetvédelmi attitűdje politikailag nem polarizált. Vagyis míg az Egyesült Államokban vagy Németországban a többség pártszimpátia alapján alkot véleményt klímavédelmi kérdésekben, hazánkban a jelentős többség számára egyelőre politikai nézetektől függetlenül vált fontossá a természetvédelem.

Mivel az ökológiai problémák megoldása jelenti a következő évek egyik legfontosabb és legnehezebb kihívását, fontos a nemzeti egység megmaradása: csak ez nyújthat legitimációt a jövőben aktuálisan hatalmon lévő szereplőknek a nehéz döntések meghozatalában. Ezt a törekvést támadta meg a baloldal a törvény elutasításával. A kérdés, hogy a kormánnyal szembeni protest attitűd demonstrálása érdekében a baloldal meddig hajlandó elmenni a környezetpolitika gáncsolásában. Ijesztő pillanatkép, hogy a baloldali képviselők a kormánnyal való szembehelyezkedésért nemcsak a környezetvédelmi érveknek, de saját maguknak is ellentmondanak – zárul az elemzés.