Közel két és fél ezer embert keresnek eltűnés miatt

Öt éves eltűnés után kérvényezhető egy polgár holtnak nyilvánítása, ha előkerül, van mód jogorvoslatra.

2020. 06. 24. 20:05
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

2020. június 24-én reggel 8 órakor 2431 embert kerestetett eltűntként a rendőrség Magyarországon. A tavalyi év nyilvános adatai alapján 2900 kiskorú, 15 499 fiatalkorú és 3084 felnőttkorú eltűnése esetében rendeltek el körözést a rokonok vagy a hatóságok bejelentése alapján. A kiskorúak húsz százaléka általában családból, míg nyolcvan százaléka gyermekotthonból, lakásotthonból tűnik el vagy távozik engedély nélkül. Szerencsére szinte mindegyikük megkerül egy héten belül. Míg a gyerekek eltűnésének legfőbb oka legtöbbször a nem megfelelő családi háttérben keresendő, egy eltűnt felnőttkorú ügyében sokkal bonyolultabb a helyzet, bár ott is inkább a félelem, az aggódás áll a körözések kiadásának hátterében. Tíz esetből nyolc ügyben egy héten belül visszavonják a körözést a rokonok, mert megkerülnek szeretteik, az eltűnések okát ilyenkor nem is vizsgálja a hatóság. A 18 év alattiak ügyében szokásos protokollhoz igazodva évek óta már nincs érvényben az a korábbi jogszokás, hogy egy felnőttkorú eltűnése esetén 72 órát vár a rendőrség, hátha előkerül a valakinek hiányzó hozzátartozó. Ha nem is akkora intenzitással – kutatócsoportok, speciális egységek, kutyák, polgárőrök, önkéntesek bevonásával – de felnőttkorú esetében is azonnal elkezdik a keresést a rendőrök, akkor is, ha nincs bűncselekményre utaló gyanú.

Az első 24 óra

A rendőrségen több mint fél éve működik a „Ne várj 72 órát!” nevű kampány, ami azt a korábbi jogrendhez igazodó közhiedelmet próbálja eloszlatni, hogy a felnőttkorúak eltűnési eseteiben várni kell a bejelentéssel. A mai kor technikai követelményei mellett erre nincs szükség, korábban is inkább kényelmi szempontok és szokások – az adott időn belüli előkerülések nagy száma – vezérelték a jogalkalmazókat a háromnapos várakozásban. Ma az okostelefonok, közösségi oldalak, elektronikus levelezőrendszerek, térfigyelő kamerák, bankkártyák korában – illetve ezek használatát ellenőrizve – pillanatok alatt kimutatható, merre jár, hol lehet egy eltűntként bejelentett 18. életévét betöltött polgár.

Egy eltűnés miatt kezdeményezett eljárás a bejelentéskor azonnal megkezdődik, és ha nem vonják vissza, nincs konkrét bizonyíték az eltűnt megkerülésére, az ügyek elévülési ideje kilencven év. A bejelentést bárki megteheti, a rendőrség természetesen első körben az eltűntként bejelentett hozzátartozói, ismerősei körében, munkahelyi környezetében kezdi meg a kutatást. Minden eltűnt esetében nagyon fontos, hogy az első 24 órában minél több információt összegyűjtsenek, hogy ha baj van, tudják, merre lehet a segítségre szoruló személy. A technika önmagában nem nyomoz, a bizonyítékokat összegző, begyűjtő rendőr kezében van a megoldás, akinek végig kell zongoráznia azt is, a hiányzó nem jelentkezett-e be valamelyik szállodában, reptéren, határátkelőhelyen, nem került-e kórházba, netán rendőrségi fogdába.

Kockázatelemző kérdéssor

Az eltűnt felnőttek után megindított közigazgatási eljárás esetében a következő lépés a kockázatelemzés. Egy egészséges, átlagos felnőtt eltűnése mögött kell, hogy legyen valami konkrét indok. Molnár Gábor biztonságtechnikai szakértő, magánnyomozó, nyugdíjas rendőrtiszt szerint ha nincs is meg az indok, a lehetséges eltűnési okok kizárása is előbbre viheti az eljárást. Egy felnőtt eltűnése esetén vizsgálni kell a magánéletét, családi kapcsolatainak, kötődéseinek minőségét, például érte-e szerelmi csalódás, lehet-e új kapcsolata, akivel új életet kíván kezdeni, titkolt-e valamit, milyen munkahelyi, gazdasági problémái lehetnek. Továbbá fel kell mérni azt is, nem menekülhet-e valaki vagy valami, esetleg felelősségre vonás elől, érte-e fenyegetés, van-e adóssága, adott-e kölcsönt valakinek. Az is érdekes lehet, hogy volt-e betegsége, tett-e öngyilkosságra utaló kijelentéseket, akart-e utazni, tehát több tucat kérdésre kell választ kapni az eltűnt környezetéből. Az eltűnés miatt elrendelt körözés eredményessége érdekében lehet figyeltetni például, hol jelentkezik orvosi ellátásra betegbiztosítási adataival, merre jár az autója, hol váltott ki gyógyszert, hol fizetett elektronikus módon.

Ha a miértekre nincs egyértelmű magyarázat, akkor azt kell elemezni, követhetett-e el valami jogsértést, ami elől bujkálni kényszerül, vagy éppen baj érte a keresett személyt, és bűncselekmény áldozatává válva nem ad életjelt magáról. A profi nyomozók az eltűnések pszichológiáját is körüljárják, kutatva a körözések közötti összefüggéseket, hasonlóságokat, az ismétlődő pontokat, lelki tényezőket. Ha arra egy csepp eshetőség is van, akkor az eltűnés ügyében megindított eljárást a rendőrség azonnal büntetőeljárássá minősíti, amelyben már sokkal szélesebb jogkörrel, akár titkos nyomozati eszközökkel is górcső alá veheti azokat, akiknek valamiféle érdekük vagy közük fűződhet ahhoz, hogy az érintett polgár eltűnjön, legyen szó akár családi örökségi vagy üzleti, elszámolási vitáról.

Az egyik leghíresebb ilyen ügy volt a bajai nagyvállalkozó, Gy. János, becenevén Dzsingi nagy port felvert eltűnése, akit 2009 nyarán egy fesztiválon láttak utoljára. A kockázatelemzés során a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói arra jutottak, hogy a férfi nem önszántából indult neki a világnak. Egy egész éves felderítés után derült ki, hogy bérgyilkos végzett vele, aki egy másik ügyben két másik embert is megölt egy elszámolási vita során, akiket szintén eltűntként keresett a rendőrség. A bíróságnak azt viszont nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítania, hogy a bajai vállalkozóra a válófélben levő felesége mondta-e ki a halálos ítéletet, aki a rendőrséget sokáig félrevezette azzal, férje egy új párkapcsolat miatt távozhatott ismeretlen helyre.

Halottnak nyilvánítva

Eltűnés visszavonását csak az eltűnt megkerülésekor lehet elrendelni, olyan nincs, hogy valaki bejelenti, ma már nem akarja kerestetni a korábban eltűntként bejelentett ismerősét, rokonát. Az eltűnt személyt a bíróság holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat felmerült volna. A holtnak nyilvánítást az eltűnt személy közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámhatóság vagy olyan személy kérheti, akinek az eltűnt holtnak nyilvánítása jogi érdekét érinti, mint például egy közös vállalkozás társtulajdonosa. Ez az eljárás visszafelé is érvényes lehet, bizonyítékok alapján semmissé lehet tenni a holttá nyilvánítást.

2019 októberében a Pest Megyei Főügyészégre érkezett be egy holtnak nyilvánítást fellebbező kérelem. A Ceglédi Bíróság még 1987-ben halottá nyilvánított egy akkor már hat éve keresett embert. A most 75 éves, idős beteg férfi tavaly adott be Magyarország Miamiban működő alkonzulátusán vízumkérelmet, ott közölték vele, hogy a hatóságok 32 éve halottnak nyilvánították. Ugyancsak tavaly Monoron került elő egy 45 éves nő, lesoványodva, rossz állapotban. Az asszonyt két évvel korábban nyilvánították halottá, állítása szerint rokonai tartották fogva, bezárták, megkötözték, rabszolgaként dogoztatták. A 2019 májusában elrendelt eljárásban még nem született jogerős döntés.

Előfordul olyan eset is, hogy az eltűnt valóban új életet akar kezdeni, minden régi kapcsolatát megszakítva. Ha a rendőrség megtalál egy ilyen eltűntként bejelentett polgárt és az közli, hogy nem kívánja megosztani azt, hol milyen körülmények között bukkantak rá, akkor a hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a személyiségi jogait. Ilyenkor az eltűnésről bejelentést tevőt csak arról lehet értesíteni, hogy az eltűnt személy él, de nem kívánja felvenni senkivel sem a kapcsolatot, a rendőrség pedig saját hatáskörében visszavonja a körözést. Ha az eltűnés bejelentője ebbe nem akar belenyugodni, akkor a Nemzetközi Vöröskeresztnél még egyszer megpróbálhatja a keresését és a kapcsolatfelvételt, ám mivel a korábban körözött polgárnak lehetősége van arra, hogy minden hatóságnál, hivatalnál kérje adatainak zárt kezelését, titkosítását, így ha az érintett nem akarja, akkor nincs több lehetőség a kapcsolatfelvételre.

Cikkünk elkészültekor a körözés alatt álló eltűntek száma 2429-re módosult, ugyanis időközben ketten előkerültek. Remélhetőleg a többiek rejtélye is hamar, pozitív végeredménnyel oldódik meg.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.