Mélyrepülésbe kezdhet az ellenzék

Az ellenzéki oldalon az év további hónapjait, a parlamenti ciklus második felének kezdetét az egymással való versengés határozza meg, aminek következtében a pártok további népszerűségvesztéssel számolhatnak majd – mutatott rá elemzésében a XXI. Századi Intézet. Csokorba szedték azokat a pontokat, ahol a különböző balliberális szervezetek között vita alakulhat ki a 2022-es ország­gyűlési választást megelőző összefogásnál.

MN_SABLON Fotó: Nézőpont Intézet Forrás: Magyar Nemzet

Az érveket, ellenérveket nyilvánosan leginkább a szavazatmaximalizálás, illetve a kormány leváltásának „receptje” szerint fogalmazzák meg, de világosan kirajzolódik a különböző érdekcsoportok közötti versengés is, amely a járványveszély elmúltával várhatóan tovább élesedik – mutatott rá az ellenzéki pártok lehetséges jövőbeni összefogását elemző XXI. Századi Intézet.

Kiemelték: miközben minden ellenzéki csoport igyekszik az ideológiai különbségeket elhallgatni, illetve a társulással együtt járó morális és politikai kérdéseket bagatellizálni, addig egy – ma még láthatatlan – közös program mentén való együttműködést ígérnek.

– Az összefogásra kész ellenzéki pártok (MSZP, Párbeszéd, Demokratikus Koalíció, LMP, Momentum és Jobbik) abban egyetértenek, hogy minden körzetben egy közös jelöltet kell majd állítaniuk, azonban komoly konfliktus alakult ki a jelöltek kiválasztásának módjáról, de ma már nézetkülönbség van abban is, hogy egy vagy két listával induljanak el 2022-ben – hangsúlyozta a XXI. Századi Intézet.

Azzal az ellenzéki taktikával kapcsolatban, amely szerint minden körzetben egy közös jelöltjük lesz, amit a 2019. őszi önkormányzati választásokon elért részsikerekre alapoznak, kiemelték: ez a választási matematika szerint ugyan logikus módja a szavazatmaximalizálásnak, azonban több, ma még ismeretlen negatív következménnyel járhat. – A kockázati tényezők a következőkből erednek: a közös program hiánya, a leendő kooperáció­ban résztvevő pártok ideológiai különbségei, a múltbeli személyes sérelmek emléke, az egymással szembeni bizalmatlanság, a vezető politikusok megítélésének eltérő minősége a potenciális szavazótáborban, és az ezekből eredő morális és hitelességi kérdések. E szempontok mind-mind a szavazótáborok átszavazási hajlandóságát csökkentik, így a szavazatmaximalizálás, mint a legfontosabb cél elérése, veszélybe kerül – fejtették ki.

Fotó: Nézőpont Intézet / Magyar Nemzet

A XXI. Századi Intézet felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelöltaspiránsok kijelölésének módjában szintén komoly törésvonal rajzolódik ki.

– A Jobbik még a pandémia és a pártszakadás előtt kialakított véleményével szembehelyezkedett a többi ellenzéki párttal, amit továbbra is fenntart. Jakab Péter nyilatkozatai alapján ugyanis a mozgalom a tárgyalóasztalnál szeretné kiválasztani a közös jelölteket, míg a többi párt, ahogy ezt számtalan megszólalásukban már egyértelművé tették, az előválasztást tartják a leghasznosabb eljárásnak – fűzték hozzá.

Az elemzésben hangsúlyozták azt is, hogy a listák számáról szintén vita van. Ez azóta élesedett ki, hogy tavaly év végén Gyurcsány Ferenc leszögezte: pártja csak és kizárólag egy közös listában gondolkodik, majd a járványveszély alatt – egy karanténban létrehozott videómegosztásában – az „egy lista, egy miniszterelnök” elvéről beszélt. – A MSZP és Párbeszéd ugyan nem, de a Jobbik, az LMP és a Momentum rögtön tagadólag rea­gált az exminiszterelnök szavaira, amelynek oka a szimpatizánsaik elutasító véleménye Gyurcsány Ferenc személyéről – emelték ki.

A XXI. Századi Intézet e vita kapcsán úgy fogalmazott: az egy lista ugyan hatékonyabb eszköz, de számos morális kérdést vet fel, illetve a leendő frakció szétszakadását vetíti előre, és a közös program kialakításának lehetőségét csökkenti.

Emellett szerintük bizalmatlanságot szül a résztvevők között, hitelességi deficitet okoz a szimpatizánsok körében, így nem működne hatékonyan az „átszavazási” hajlandóság.