Sorozatos szénmonoxid-mérgezés

Öt ember került kórházba szén-monoxid-mérgezés gyanújával az idei nyár eddigi legmelegebb hétvégéjén Budapesten, vidéken is több helyre riasztották a tűzoltókat. A forró hétvégén sehol nem kapcsolták be a fűtést, mégis több ember került életveszélyes helyzetbe lakásában a színtelen, szagtalan gyilkos gáz miatt.

Szada, 2016. október 15. Tűzoltő és rendőr Szadán, ahol egy családi ház fürdőszobájában két gyermek szén-monoxid-mérgezést szenvedett 2016. október 15-én. A gyerekeket hosszú időn át próbálták újraéleszteni a mentősök, de nem jártak sikerrel, mindketten meghaltak. MTI Fotó: Mihádák Zoltán

Alattomos gyilkos

Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője szerint a fűtő- és tüzelőberendezések, illetve a kémények rendszeres, szakszerű ellenőrzésének jelentősége nem csak a téli időszakban, a fűtési szezonban fontos, a lakások szellőző nyílásait soha nem szabad eltömíteni. Fontos a rendszeres szellőztetés, valamit a szakboltokban vásárolható szénmonoxid-érzékelő berendezések elhelyezése, amik múlt vasárnap életeket mentettek. A szén-monoxid (CO) egy színtelen, szagtalan, íztelen gáz, a szénvegyületek – például a vezetékes földgáz – tökéletlen égése során képződik. Mérgező hatása a szervezet oxigénfelvételét és a vér oxigénellátását akadályozza. A szénmonoxid-mérgezés egy igazán alattomos gyilkos, a mérgezést szenvedett ember nem érez furcsa szagot, nem könnyezik a szeme, nem irritálódnak a nyálkahártyái. Mindössze fejfájás, émelygés, az érzékszervek funkcióinak csökkenése jelzi a bajt, valamint szinte minden esetben ólmos fáradtság, az áldozatok belealszanak a mérgezésbe.

Nyári hődugó

A fűtési szezonban több a szén-monoxid mérgezés a hideg idő miatt bekapcsolt – és sokszor elhanyagolt – fűtőberendezések és kémények tökéletlen működése következtében. Június 28-án, vasárnap azonban Budapesten 33 Celsius fok volt, a szén-monoxid-mérgezéseket tehát nem a fűtés okozta. Lengyel András budapesti tűzoltó százados a Magyar Nemzetnek elmondta, a magyarázat a kánikulai melegben keresendő.

A meleg időjárásban ugyan a háztartások gázüzemű fűtőrendszerei nem üzemelnek, a vízmelegítők viszont igen. Az ezekből a földgáz elégetése után képződő – jórészt szén-monoxidot tartalmazó – égéstermék hőmérséklete 60-65 Celsius fok körül van. Ez normális külső hőmérséklet esetén akadálytalanul tud távozni a jól karbantartott és ellenőrzött kéményen keresztül. Ezek a kémények viszont a több emeletes házakban 10-15, de akár 20 méter magasak is lehetnek, és mire a gáztüzelésű kazánból távozó égéstermék felér a kémény kiáramlási pontjához, az alaposan visszahűl. A 30-35 fokos léghőmérséklet miatt a kémény felső része és a benne lévő levegő akár 60-70 fokra is felmelegedhet. Ez „hődugót” alakít ki, amely – a korábban említett hideg-meleg gáz keveredési tulajdonságai miatt – meggátolja az odaérő és már visszahűlt, jelentős szén-monoxid-tartalmú gáz szabad kiáramlását. A gáz a folyamatos utánpótlásának köszönhetően felülről lefelé elkezdi kitölteni a kéményt, majd visszajut a lakásba, és kész is a szén-monoxid-szivárgás.

Életbevágó karbantartás

Visszaáramláshoz, mérgezéshez vezethet az elhanyagolt gázkészülék és a koszos, tisztítatlan kémény is, de nyáron ügyelni kell azon háztartási eszközök használatára is, amelyek működésük közben megváltoztathatják a lakásban uralkodó nyomásviszonyokat. A konyhai szagelszívót, a ventilátort és a klímaberendezést nem szabad a tüzelőberendezéssel egyidejűleg használni. A tűzoltók tapasztalatai szerint a szén-monoxid-mérgezések többsége a fürdőszobában történik. Az ott üzemelő fűtőkészülékek, kombi gázkészülékek, illetve az átfolyós rendszerű vízmelegítők a mérgező gáz elsődleges forrásai, ráadásul a társasházak fürdőszobáinak többsége ablaktalan, nehéz megoldani a szellőztetést.

Új építésű lakásokban, óvodákban, iskolákban, fekvőbetegeket ellátó gyógyintézményekben már kötelező szén-monoxid-jelzőt használni, de bárhol életmentő lehet egy CO-érzékelő felszerelése. Nem éri meg spórolni, fontos a megbízható típusú, megfelelően telepített és a gyártó előírásai szerint használt érzékelő, csak ez tudja betölteni funkcióját. A szerkezetet a légtér felső részében, de mindenképpen a belégzési magasság fölé kell elhelyezni. A készülék élettartama általában öt év, ekkor új berendezést kell beszerezni.