1374-ben Nagy Lajos a várost a Balassák Balás nevű ősének birtokába adta, tőle vette a család később vezeték-, a város pedig előnevét. Közigazgatási központ volt, megyeközpont. A trianoni békeszerződés után a vármegye az északi részét, területének 42 százalékát elveszítette, a város periférikus helyzetbe került. Arra a kérdésre, hogy érintette a gyarmatiakat a megyeközpont Salgótarjánba kerülése az ötvenes években, fejcsóválva válaszolt a történész. Ma is kényes téma szerinte, hiszen politikai döntések révén történt, az 1950-es megyerendezés során. Néhány éve szóba került, hogy a megyei közgyűlés újra itt lesz, de ez sem sikerült. A régi vármegyeháza egyik szárnya ma múzeumi raktár, a másik részében kereskedelmi iskola található. A díszteremben, ahol a közgyűlés ülésezett, alkalmanként színielőadásokat, koncerteket, bálokat is tartanak. Megemlítette, hogy a múzeum közeli tervei között szerepel városjáró séták, irodalmi, történelmi tematikus sétaútvonalak szervezése.
Legbátrabb város
A városháza épületén hirdeti a tábla, hogy a város a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város cím büszke birtokosa. Harth Tamás András a város múltjának kiemelkedő eseményeként említi e dicső tettet. Balassagyarmatot a magyar katonák hősiessége és a fegyvert fogó polgárok, vasutasok önfeláldozása szabadította fel az idegen uralom alól. 1919. január 29-én kelt fel Balassagyarmat lakossága a nógrádi várost két hete megszállás alatt tartó cseh legionáriusok ellen, akiket a közelben állomásozó magyar katonaság segítségével még azon a napon kiűztek a településről.
A balassagyarmatiak bátorságának köszönhetően a város a trianoni béke után is Magyarország része maradt, sőt a felkelés eredményeként a csehszlovákok feladták a borsodi szénmedence meghódítására vonatkozó ambícióikat.
























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!