– Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nyilvántartása szerint napról napra emelkedik az ígéretes „vakcinajelöltek” száma; huszonhat már a humán klinikai vizsgálati szakaszban tart. Ezek közül több az egyes, illetve kettes fázisban van, hat pedig a hármas fázisnál tart, vagyis már sok emberen tesztelik – mondta el lapunknak Kis Zoltán. A virológus örömtelinek nevezte, hogy a kísérletek sokszínűek: a kínaiak egy elölt vírussal próbálkoznak, és vannak teljesen új fejlesztések is, például az oxfordi egyetem igen előrehaladott kutatásában egy emberre veszélytelen, módosított csimpánz-adenovírusba (légzőszervi megbetegedést okozó vírus) helyezték a koronavírus tüskefehérjéjének a génjét, ami ellen az immunrendszer reagálni tud. – Vannak, akik becsomagolják nanorészecskékbe a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént, és úgy próbálnak meg immunválaszt kiváltani, megint mások csak a fehérjéket csomagolják be, és azzal oltanak – ismertette a kísérletek főbb irányait a szakember. Kérdésünkre Kis Zoltán megerősítette, hogy javában zajlik a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közös vakcinafejlesztési projektje is. Mint mondta, az NNK Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában jelenleg is rengeteg kísérlet folyik, ami nagyon sokrétű feladat, hiszen előbb meg kell találni, illetve ki kell választani a megfelelő vírustörzset, majd fel kell mérni, hogy mennyire tud szaporodni, miként tudják biztonságosan inaktiválni a vírust, és milyen immunválaszt vált ki.

Az NNK által közreadott képen szkafandert viselő szakember dolgozik az NNK Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában 2020. január 31-én. A Nemzeti Népegészségügyi Központban (NNK) található Közép-Európa egyetlen, közegészségügyi célból létrehozott, legmagasabb biológiai biztonsági szintű (BSL-4) laboratóriuma, a Nemzeti Biztonsági Laboratórium (NBL), ahol a legveszélyesebb, úgynevezett 3-as és 4-es kockázati csoportba tartozó vírusokkal és baktériumokkal foglalkoznak
MTI/NNK
A tudós beszámolt arról is, hogy a leendő vakcina hosszabb távú működésével kapcsolatban sok még a kérdőjel. – Vannak olyan publikációk, amelyek azt mondják, hogy egyes, a koronavírus-fertőzésből kigyógyult emberek esetében gyorsan csökken az ellenanyagszint, amit néhány hónap után már szinte ki sem lehet mutatni. Hogy ez hogyan fogja befolyásolni fél, egy év múlva az ő ismételt megbetegedésüket, azt nem tudjuk. A vakcinánál pedig az a kérdés, hogy egy-két évente kell-e oltani, mint az influenza esetében, vagy több évre is védettséget nyújt majd. Minden vírus változik, ez alól a koronavírus sem kivétel: kora tavasszal például megjelent egy olyan változata, amelynek jobb az „életképessége”, így könnyebben fertőz és jobban is terjed – jegyezte meg Kis Zoltán, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a Föld lakosságszámát figyelembe véve, kétszeri beoltással számolva, legalább tízmilliárd adag védőoltásra lehet majd szükség, amit a vakcinagyártók kapacitásai nem biztos, hogy ki tudnak szolgálni. – Éppen ezért a jelenlegi járványügyi intézkedésnek – gyakori kézmosás, maszkviselés, szociális távolság betartása – még akkor is fontos szerepük lesz, ha már rendelkezésre áll az oltóanyag – hangsúlyozta.