Róna Tamás: A Mazsihisz elnöke méltatlanná vált

Az elmúlt hetekben a Magyar Nemzet a nyilvánosságra került, Heisler András és Róna Tamás közötti levelezésen keresztül mutatta be, hogyan romlott meg a viszony a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége világi és vallási vezetése között – lapunk legalábbis így értelmezte a konfliktust. A viszály hátteréről Róna Tamás főrabbit, a Mazsihisz Rabbitestületének elnökét kérdeztük.

20200826 budapest rona tamas rabbi havran zoltan magyar nemzet

– Mondana példát ilyen esetre?

– A kivételes tudású, nagy tekintélyű Schőner Alfréd rektor huszonkét éven át volt az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora. Ő teremtette meg az intézményben a XXI. századi felsőoktatás feltételeit. Nos, Schőner professzor urat Heisler elnök úr lehetetlenítette el. Hogyan? Egy egyetemnek, ha kap is állami támogatást, a fejlesztéseit, a tudományos műhelymunkához szükséges feltételeket a felekezeti vezetésnek kell biztosítania. Ennek hiányában az intézmény kilátástalan helyzetbe kerül. A Mazsihisz elnöke pontosan így „fojtotta meg” az intézményt, amelynek a rektorával egy idő után már szóba sem állt.

– Amikor lapunk elkezdett a Mazsihiszen belüli konfliktussal foglalkozni, akkor több történet is eljutott hozzánk. Ilyen volt például, hogy Schőner Alfréd félreállítása után ön pályázott az egyetem rektori pozíciójára, és tudomásunk szerint Heisler András lesöpörte az asztalról a szenátus döntését, amellyel önnek szavaztak bizalmat.

– 2018-ban Schőner professzor úr támogatásával megpályáztam a rektori posztot a zsidó egyetemen, melynek legfelső vezetése – az intézmény alapítása óta – hagyományosan rabbinikus feladatkörbe tartozott. Az egyetemi szenátus támogatta a pályázatomat, és megválasztott az intézmény következő rektorának. A Mazsihisz vezetésének egyetlen dolga lett volna ezzel kapcsolatban: ratifikálni az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem szenátusának döntését. Heisler úr azonban visszaélt a helyzetével, és túllépett a jogain: negligálta a szenátus döntését, majd keresett egy külső pályázót, aki nem rabbi, akinek nem szakterülete a zsidó tudomány, de el lehetett ellenem indítani. Képzelje el, ha a köztársasági elnök úr egy állami egyetem rektori kinevezésekor ugyanígy cselekedne. Azt gondolom, óriási botrány lenne belőle. Tudni kell, hogy a rabbiképzőnek 140 éves története során csak rabbik voltak a vezetői. Ez az eljárás hű képet ad Heisler elnök úr módszereiről.

– A konfliktus a levelezés alapján ennél is régebbre nyúlik. Mikorra datálható a viszony megromlása?

– Körülbelül négy évvel ezelőtt vált nyilvánvalóvá, hogy kettőnk között egyre erősödik a feszültség, és hogy Heisler úrnak ezt esze ágában sincs feloldani.

– Ön tett kísérleteket a feszültség oldására?

– Minden áldott héten. Hiszen pontosan tudtam, hogy a közösség érdeke a béke. Vallom, hogy a haladás három ősellensége a türelmetlenség, a figyelmetlenség, és a széthúzás. Sokszor láttam úgy, hogy Heisler elnök úr ostoba döntéseket hoz, de akkor még úgy gondoltam, nem az én dolgom, hogy ezzel nyilvánosan szembesítsem. Mégis, beszélni szerettem volna a rossznak ítélt irányról és persze a kettőnk közti feszültségről. Aztán egyszer csak jött három-négy év, amikor hiába kopogtattam szüntelen az ajtaján, nem állt velem szóba. Végül, meglepetésemre, egyik napról a másikra rágalmazni kezdett. Természetesen soha egyetlen rágalmát sem tudta bizonyítékokkal alátámasztani, alighanem csak a karaktergyilkosság volt számára a fontos.

– Rossznak ítélt irányokat említett. Tudna néhányat mondani ezek közül?

– Bár mi neológok vagyunk, rendkívül felzaklatta a Rabbitestületet például az, amikor az ortodoxia, sok évtizedes tagság után, kilépett a Mazsihisz kötelékéből. Távozásuk oka Heisler elnök úr kirekesztő mentalitása volt. Ugyanilyen fájó volt, ahogy Heisler András kierőszakolta a reformhitközségek csatlakozását a Mazsihiszhoz. Nagy tisztelettel fordulunk bármely zsidó és nem zsidó közösséghez, de engedtessék meg nekünk, hogy mi, rabbik hozhassunk meg egy ilyen horderejű vallási döntést, és ne a világi vezető állítson bennünket kész tények elé! 2020 elejével Heisler úr erőszakossága révén felvételt nyert szervezetünkbe a reformirányzat. A számos, bennünket összekötő együttműködési felület mellett ennek a helyzetnek nincsen történelmi előzménye. De, ismétlem, a legnagyobb baj az, hogy az elnök átnyúlt a rabbik feje fölött.

– A rabbikollégái mennyit tudtak az önök személyes konfliktusáról 2019-et megelőzően, amikor a Rabbitestület elnökévé választották?

– Keveset beszéltünk erről, részben mert valahol szégyenteljes, ha egy felekezeten belül nem értenek szót egymással a vezetők, részben pedig, mert a kollégák között mindenki nagyon elhivatott, és cirkuszok meg háborúskodás helyett a közösséget kívánták építeni, nagyon helyesen. De rabbikollégáim természetesen nem voltak vakok és nem voltak süketek. Mindazonáltal igyekeztem személyes síkon tartani a Heisler úrral való konfliktusomat, ám úgy tűnt, őt más érdekek mozgatják: 2019-től fokozatosan elkezdett a közösség előtt is besározni. Így jutottunk el a mai helyzetig, ahonnan már nincs hova hátrálnunk.

– Ezek szerint mostantól Heisler úr távozását szeretnék elérni?

– Nehéz kérdés. Heisler András nyilvánosan kijelentette, hogy őt az érzelmei befolyásolják. Velem például érzelmi okokból nem tud együttműködni. Ez nonszensz. Egy elnöknek alapvető feladata, hogy együtt tudjon működni akár egy olyan választott vallási vezetővel is, akivel magánemberként nem rokonszenvez. Ám az semmiképp sincs rendben, hogy egy szervezet elnöke éveken át bizonyítékok nélkül vádaskodik, s ezzel alapjaiban rombolja le azt a békés teret, amelyben a vallási szervezetnek építkeznie kellene. Ez a magatartás, miként az érzelmi befolyásoltságra való hivatkozás, nem méltó egy vezetőhöz. Heisler elnök urat ugyan négy évre választotta meg a Mazsihisz közgyűlése, ám ideje volna, hogy belássa, méltatlanná vált a közösség vezetésére. Ahogy azonban őt ismerem, mély meggyőződése, hogy a mai Mazsihisz minden felekezetek legjobbika, és nincs nála rátermettebb elnök a földkerekségen.

– A leveleiben említette, hogy a Mazsihisz által fenntartott intézmények rossz állapotban vannak. Melyik a legsürgetőbb probléma?

– Az általam felvetett problémák mindegyikében nagyon sürgősen lépni kellene. Egy konkrét példa: a Mazsihisz által működtetett iskolákban lehetőséget kell biztosítani a tanári életpályamodellhez szükséges portfólió kialakítására. Ehhez azonban kellene egy továbbképző központ, ahol a tanárok fejleszthetik a tudásukat, hogy magasabb kategóriába lépve egzisztenciálisan jobb helyzetbe kerülhessenek. Ennek komoly költségvonzata lenne, aminek a megteremtése a Mazsihisz világi vezetésének a feladata. Ha nem megy a források előteremtése, akkor az illetékesek ugyancsak alkalmatlanok a feladatukra. Gondok vannak továbbá a megfelelő nagyságú humán erőforrás tekintetében, az intézményi mozgástérben, és még számos területet említhetnék.

– A levelezések nyilvánosságra kerülése egyfajta üzenetnek tűnik a hazai neológ közösség felé. Meg tudná fogalmazni konkrétan ezt az üzenetet?

– Olvassuk a Mislében, a Példabeszédek könyvében, hogy az istenfélelem a tudás kezdete. Azt gondolom, hogy egy olyan hívő embernek, aki az Örökkévalót féli, és tudja azt, hogy honnan jön, hová tart, valamint hogy ki előtt kell számot adnia, bátornak kell lennie. Kívánom, hogy a bátorság zászlaját, amihez még sokan odaférnénk, minél hamarabb és minél többen emeljük a magasba. Kívánom, hogy a múló napokkal többen és többen legyünk bátrak, és álljunk ki a véleményünkkel a világ elé, mert csak az összekapaszkodás és az őszinteség hozhat megtisztulást a magyarországi neológ zsidóságban.

Korábbi cikkeink a Mazsihiszen belüli konfliktusok kapcsán

„Ha valaki gyengíti a Mazsihisz közéleti pozícióját, az éppen ön, Elnök úr!” – olvasható Róna Tamás Facebookon posztolt levelében. Cikkünkben felelevenítettük, hogy Heisler Andrásnak nem tetszett, hogy Róna Tamás főrabbi, a Rabbitestület elnöke korrekt, partneri viszonyt ápol a kormánnyal. 2020. augusztus 10.

Lehullt a lepel a Mazsihisz elnökéről – írtuk korábban. Ebben a cikkünkben részletesebben bemutattuk, hogy miközben Heisler András a külvilág felé azt mutatja, hogy hálás a kormány zsidó közösségért tett erőfeszítéseiért, a Mazsihisz elnökének egy nyilvánosságra került levelében dehonesztálón ír a kabinetről. A zsidó közösség mindeközben az energiát rabló belső konfliktusokat hányja Heisler András szemére. 2020. augusztus 13.

Kibékíthetetlenek az ellentétek a Mazsihiszben – értékeltük a zsidó hitközségen belüli konfliktust. „Zsidókként húsz évünk sincs hátra a Kárpát-medencében, ha ön vezeti tovább a magyarországi neológiát” – fogalmazott Róna Tamás főrabbi, a Mazsihisz Rabbitestületének elnöke levelében, amelyet Heisler Andrásnak, a zsidó szervezet világi elnökének írt válaszul. A lapunk által korábban bemutatott levelek és a jelenlegi levélváltás arra utal, hogy kibékíthetetlenné szélesedett a Mazsihisz világi és vallási vezetése közötti konfliktus. 2020. augusztus 21.

Valami nem kóser a Mazsihisz háza táján – adtuk hírül a zsidó hitközség kapcsán. A jelek szerint évek óta barátságtalan a viszony az egy éve főrabbiként, a Mazsihisz Rabbitestületének elnökeként tevékenykedő Róna Tamás és Heisler András között. Heisler, a Mazsihisz világi elnöke 2016-ban egy útiköltség-elszámolás kapcsán folyamodott pitiáner módszerekhez, azóta pedig előszobáztatással és adminisztratív eszközökkel bővült az eszköztára. A főrabbi a kialakult helyzetben arra szólította fel Heislert, hogy mondjon le elnöki pozíciójáról, mert méltatlanná vált arra, hogy „a magyarországi neológ zsidóság világi vezetője legyen”. 2020. augusztus 25.