Születésnapi ajándék lett a kis orangutánkölyök

Játékokkal és finom csemegékkel lepték meg a Fővárosi Állat- és Növénykert lakóit a gondozók a budapesti intézmény alapításának 154. évfordulója alkalmából. A legnagyobb születésnapi ajándékot azonban nem a dolgozók, hanem az orangutánok adták: szerda hajnalban világra jött az állatkert legifjabb lakója, amely jövő héten már látható lesz a kifutóban az anyja óvó karjai között.

20200806 MN Budapest Fővárosi Állat és Növénykert Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

A Fővárosi Állat- és Növénykert a világ egyik legrégibb állatkertje: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Így a patinás intézmény most vasárnap ünnepli 154. születésnapját. A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje, 1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. Ma Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye, évente egymillióan keresik fel. A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, a természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. Történetéből és ezzel összefüggő sajátosságaiból adó­dóan további célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és gazdagítása is.

Nagy sikert aratott az örökké kíváncsi szurikáta Fotó: Mirkó István

– Az intézmény kiemelten fontosnak tartja a folyamatos megújulást, hogy az elmúlt 154 év után a következő másfél évszázad is méltó legyen az állatkert hírnevéhez – mondta el Szabó Roland főigazgató-helyettes az állatkert születésnapi sajtóeseményén. Szabó humorosan megjegyezte: amikor ez az időszak letelik, ő már nagyon öreg lesz. A főigazgató kitért arra is, hogy ez az esztendő különösen nehéz, hiszen a pandémiás helyzet miatt több mint hatvan napra be kellett zárni az intézményt, ez a dolgozóknak megterhelő időszakot jelentett, mivel az állatokat a rendkívüli helyzet alatt is el kellett látniuk.

Az állatkert idén is elnyerte a Super­brands-díjat, amelyet Serényi János, az elismerés hazai alapítója adott át Szabó Roland főigazgatónak. Az intézményvezető köszöntőbeszédében kiemelte: a díj az állatkert összes munkatársának erőfeszítését dicséri.

Ünnepi ételt kaptak az állatkert lakói

Az állatkerti alapítvány játékokba rejtett finomságokkal lepte meg a lakókat. A születésnapi ajándékosztáson mutatták be Zulut, a féléves, kézzel nevelt szurikátakölyköt. A kézhez szokott kisállat nem rettent meg a kameráktól, sőt bátran szembe is nézett velük, és büszkén pózolt gondozója vállán. Zulu labdába rejtett csemegét kapott, s miközben falatozott, gondozói elmondták: amelyik állatot képes táplálni az anyja, azt egyáltalán nem etetik kézzel. Zulu kedvenc időtöltése a gondozója vállán csimpaszkodni és ücsörögni, ha elfárad, ott helyben álomba szenderül.

Kalüpszó és Rudi, az állatkert bivalyai szénával teli labdát kaptak, ők először távolból méregették az idegen helyről beguruló tárgyat. A vízilovaknál a fiatalabbik, 1994-es születésű Jusztina merészkedett ki a rekkenő hőségben a hűs vízből, ahol gondozója, Ilycsin László kínálta finom zöldségekkel. A zebráknál a négy állat közül a két és fél éves fiatal nőstény, Remba és a cebui disznók játszhattak az új labdával, de a zebramungók sem maradtak finomságok nélkül. Az állatkert új lakója a tizennégy hónapos Bendegúz, a vörös macskamedve vagy „kispanda”, aki a kilencéves, Auróra nevű nőstényhez érkezett közelgő gyermekáldás reményében. Az összeszokás nem volt zökkenőmentes, de a születésnapi tálból a gondozók meglepetésére már közösen csemegéztek. Az egy hónapja háromszoros édesanyává vált hétéves Isabela, a sörényes hangyász is finomságokat kapott az állatkert születésnapján, Guba nevű kicsinye végig a mamája hátán kapaszkodott, de ő még nem ehetett az ünnepi menüből.

Biztonságért cserébe unalmas hétköznapok

Az állatkerti állatokra leselkedő legnagyobb veszély az unalom. Hiszen amíg a természetben úgyszólván minden idejüket igénybe veszi a túlélésért folytatott harc, addig az állatkertekben élő egyedeknek sokkal kényelmesebb az életük, hiszen mindent megkapnak, amire szükségük van. Nem kell egész napjukat a táplálék vagy az ivóvíz felkutatására szánni, és a párkeresésre, illetve a ragadozókkal vagy a riválisokkal szembeni védekezésre sincs sok gondjuk. Így viszont sok a szabadidejük, amelyet megfelelő elfoglaltsággal kell kitölteni. Az állatkerti környezetgazdagítás pontosan ezt a célt szolgálja, és ennek az egyik jellemző formája éppen az, hogy az állatok különféle játékokat kapnak, illetve bizonyos szellemi vagy fizikai erőfeszítést kell tenniük annak érdekében, hogy a legcsábítóbb falatokat megszerezzék.

Baby boom az állatkertben

A születésnapi sajtóeseményen jelentette be a budapesti állatkert, hogy szerda hajnalban megszült az állatkert egyik nőstény orangutánja, a 19 esztendős Lia világra hozta második kölykét. A szumátrai orangután kritikusan veszélyeztetett állatfaj, így állatkerti szaporításának komoly természetvédelmi jelentősége is van. Az anyaállatot és a kölyköt hétfőig még biztosan nem láthatja a nagyközönség, utána is az édesanyja óvó karjai takarhatják el a látogatók elől. Az elmúlt hónapokban gyermekáldás volt a rózsás flamingóknál, a kétpúpú tevéknél, a muntyákszarvasoknál, a veszélyeztetett ázsiai vadkutyáknál és tarvarjaknál, a koronásdarvaknál, a fekete hattyúknál, a rózsás és a borzas gödényeknél, a tapíroknál, a nagy maráknál, a vörösnyakú (Bennett-) kenguruknál, a prérikutyáknál, a sörényes hangyászoknál és a mentett gólyáknál is. A legnagyobb népszerűségnek mostanában talán az egy hónapos hangyászkölyök örvend. A kisfiúnak bizonyult jövevény nevére kiírt szavazás a hét elején zárult le, és végül a Guba név lett a befutó. Ezzel folytatódik az a hagyomány, hogy a budapesti születésű hangyászok rendszerint valamilyen édességgel összefüggő nevet kapnak. A korábbi két, azóta már felcseperedett hangyászkölyköt például Bejglinek, illetve Flódninak nevezték el. Ugyancsak nagyon népszerű Hada, a tapírkislány, és sokan gyönyörködnek a fürge prérikutyakölykökben meg az erszényből már egyre gyakrabban kijáró kengurukölykökben is.

Sok répa fér a víziló szájába
Fotó: Mirkó István

Az állatok is kaphatnak vírusfertőzést

– Nem lehet egyszerre megajándékozni az állatkert összes állatát, de a környezetgazdagítás érdekében időnként rendelünk játékokat, ezt az eseményt most az állatkert születésnapjával kötöttünk össze – mondta el a Magyar Nemzetnek Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője, akitől megtudtuk: az állatkertben tízezer egyed él, ebből jó néhány faj igényli a játékokat. – Amit korábban kaptak, azt is időnként lecseréljük, részben mert elhasználódik, másrészt újdonságokat is próbálunk keresni nekik. A mostani kiválasztáskor olyan állatokat ajándékoztunk meg, akik újonnan érkeztek hozzánk, ilyen a kis vöröspandanőstény vagy a februárban született szurikátakölyök. A születésnapi meglepetésekből a vízilovakat nem lehetett kihagyni, most finomságokat kaptak, bár van egy „vízilóbiztos” labdájuk, azt nem tudják kiharapni. Mindenképpen fontos őket az állatkert születésnapján megemlíteni, mert a világ összes állatkertje közül a leghosszabb tartási idővel rendelkeznek, ráadásul az állatkert második legidősebb tagja az egyik vízilovunk, Tücsök 1973-ban született a budapesti állatkertben – árulta el Hanga Zoltán. A fővárosi intézmény szóvivője lapunk kérésére kitért a koronavírus-járvány miatt fokozott biztonsági intézkedésekre. Mint elmondta: az állatkert nemcsak a dolgozók és a látogatók biztonságát tartja szem előtt, hanem az általuk tartott állatokét is. Hanga Zoltán elmondta: elővigyázatosnak kell lenni, ám a statisztika megnyugvásra ad okot.

Fotó: Mirkó István

– A világon több ezer állatkert működik, ehhez képest nem lehet azt mondani, hogy tömeges fertőzések lennének az állatkerti állatoknál, de tudunk olyan esetről, például a bronxi állatkertből, ahol egy tigrisnél mutatták ki a vírust, de állatkerten kívül a hobbiként tartott kutyákban is megjelent – jelezte Hanga Zoltán. A szóvivő hozzátette: ezért amikor elővigyázatosságról beszélünk, akkor nem csak magunkról és a látogatókról beszélünk.

Az állatkert hatvanhat napig zárva tartott, ám a tavasz végi nyitás csak lépésről lépésre tudott megvalósulni. – Később nyílhattak meg a beltéri látogatóhelyek, most is vannak kisebb-nagyobb intézkedések, ilyenek például az egy helyen sok embert koncentráló események, mint a fókatréning ideiglenes beszüntetése, ami a látogatók biztonsága miatt volt szükséges. Az állataink megóvásáért zárva tartjuk az állatsimogatót, és az állatetetések is elmaradnak – sorolta Hanga Zoltán a koronavírus miatt a mai napig érvényes biztonsági intézkedéseket. A szóvivő hozzátette: a járvány előtt azt kérték, hogy csak állatkerti csemegével etessék az állatokat, most pedig azt, hogy azzal se.

– Reméljük, hogy ezeken a korlátozásokon is lehet majd lazítani, de egyelőre a közeljövőben nem látunk erre esélyt. A legfőbb cél most az, hogy ne kelljen visszafordulni a jelenlegi úton. Most azt kell nézni, hogyan lehet a legnagyobb biztonságot garantálni, ezzel együtt miként tudjuk megtartani az állatkerti látogatás lehetőségét – zárta a beszélgetést Hanga Zoltán.