Magánkölcsön ígéretével trükköznek a csalók

Apróhirdetésekben keresnek áldozatokat kedvező magánkölcsönök ígéretével a bűnözők.

Fotó: ANTAL_N Forrás: police.hu

Újfajta lehúzással próbálkoznak a csalók az apróhirdetési felületeken. Magánkölcsönt kínálnak bajba jutott adósoknak, ám ez nem más, mint egy lehúzás, a kölcsön költségeként kért díj utalása után eltűnnek.

Ingyenes hirdetési felületeken bukkantak fel az utóbbi hónapokban érdekes szolgáltatások. Az aprohirdetesingyen.hu oldalon a szolgáltatások rovat között magánkölcsönöket hirdetnek többen is. Olyan is van már, aki a Covid–19-járványra hivatkozva kínál jó kondíciókkal magánkölcsönt. A hirdetések olyan, banki adóslistára került, kétségbeesett embereket céloznak meg, akik máshonnan nem tudnának pénzhez jutni.

Kormos Gábor bankbiztonsági szakértő lapunknak nyilatkozva elmondta, egyértelmű, hogy az összes ilyen hirdetés mögött egy csaló áll. A bűnözők arra reagáltak, hogy ezeken a felületeken több kétségbeesett, bajba jutott ember tett fel olyan hirdetéseket, ahol húszszázalékos kamatra magánkölcsönt keresett. A csalók a piac törvényeihez igazodtak, volt kereslet, létrehozták hát a kínálati oldalt.

A szakértő rámutatott, a hirdetések többségéhez olasz, francia vagy román telefonszám van megadva, idegen nyelvű e-mail címmel. Ugyanakkor a hirdetéseket magyarországi településeken adták fel, de olyan kis helyeken, mint például Beregdaróc vagy Bihartorda, utóbbihoz egy Karácsony-szigeteken bejegyzett telefonszám az elérhetőség. A csalók háromszázalékos kamattal szédítenek, nem kérnek ingatlanfedezetet, munkáltatói igazolást. Úgy állítják be magukat, mintha külföldi, tehetős magánemberek pénzét helyeznék ki kölcsönbe. Van aki emberbaráti szeretetről is ír, hogy segíteni akarnak a tőkével rendelkezők a nehéz helyzetbe került embereken.

Képünk csupán illusztráció. Fotó: Vémi Zoltán

A hirdetéseket kezelő oldal működtetőjének munkatársa a Magyar Nemzetnek elmondta, ők nem tartoznak felelősséggel azért, ki milyen hirdetést helyez el náluk, nem kötelességük, de lehetőségük sincs arra, hogy a hirdetések valóság tartamát leellenőrizzék. Ha a hirdetés folytán összejön a kapcsolat a két fél között, az onnantól már két ember magánügye, ők tartoznak a szerződés tárgyának valódiságának kérdésében polgári- és büntetőjogi felelősséggel.

A Magyar Nemzet két hirdetővel is megpróbálta felvenni a kapcsolatot. Mind a kettő már az első elektronikus levelezésnél közölte, a megállapodás díjköteles, amit a kölcsön igénylőjének előre kell utalnia. Az egyik hirdető fix 58 ezer forintot kért előre, a másik már ügyesebb volt, kamatot számolt, információkat kért, majd közölte, ha az igénylő este 6-ig átutal egy bankszámlaszámra 200 ezer forintot, másnap délre ott lesz az ő számláján a kétmilliós kölcsön, kétéves visszafizetési türelmi idővel, a szerződést pedig elektronikus úton is ki lehet tölteni. Ez a hirdető magyar nevet használt, jól fogalmazott, ám amikor azt a javaslatot kapta, a kölcsön díját ügyvédi letétben kellene elhelyezni a kölcsön megérkezéséig, eltűnt, elektronikus levelezési címe azóta nem elérhető.

Molnár Gábor nyugalmazott rendőr alezredes, biztonságtechnikai szakértő szerint nagyon sok olyan jel van a hirdetésekben, mely eleve gyanús. A már említett külföldi telefonszámok és címek mellett feltűnő a magyartalan fogalmazás, sok esetben számítógépes fordító programmal készülhettek a hirdetések. Egyértelműen csalásra utal a háromszázalékos kamat, a fedezetigazolás hiánya, ilyen feltételek mellett még egy uzsorás sem ad hitelt heti háromszázalékos kamatra sem. A csalók profik, megtalálták ezt a piaci rést, a hirdetésekkel, majd a kapcsolatfelvétellel ügyesen beetetnek, a rászedett ügyfél meg fizet, majd hiába vár. A szakértő hozzátette, a felderítés, az azonosítás nem lehet egyszerű, a csalók nagy valószínűséggel minden egyes sikeres akció után telefont, e-mailt, bankszámlát váltanak. A bankbiztonsági tanácsadóval egyetértésben azt javasolja, a bajba jutott polgár magyarországi, bejegyzett hitelközvetítőtől, pénzügyi tanácsadótól, ügyvédtől kérjen segítséget, a tanácsadás díja is nagyságrendekkel kisebb, mint a csalóknak befizetett pénz.

A rendőrség a folyamatban levő ügyekre érvényes szabályok szerint az eljárás eredményességének érdekeire való tekintettel nem adott tájékoztatást arról, indult-e nyomozás ehhez hasonló magánkölcsönnel kapcsolatos jogsértések ügyében. Tavaly a nyilvánosságra került bűncselekmények közül 62 százalékkal csökkent a kiemelt bűncselekmények aránya, a csalás viszont nem tartozik ebbe a körbe. Csak bankkártyával, banki átutalással kapcsolatos jogsértésből 16 800 volt tavaly, pontosabban ennyi esetben tettek feljelentést, sok sértett nem mert, vagy nem akart a hatósághoz fordulni. Ahogyan az unokázós csalások, a hamis termékekkel kapcsolatos visszaélések száma is folyamatosan növekszik. A Magyar Nemzet információi szerint nem kizárt, hogy korábbi csalások, uzsora bűncselekmények elkövetői állnak a magánkölcsöntrükk mögött. Az Országos Rendőr-főkapitányság azt tanácsolja, senki ne utaljon előre pénzt bankon keresztül ismeretleneknek!