Tiszta vizet a Tiszába!

Fellélegezhetnek a szegediek: úgy tűnik, sikerül egy több évtizede kialakult környezeti katasztrófát megszüntetni. Pedig nem volt könnyű idáig eljutni.

Kerékgyártó György
2020. 10. 14. 15:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Strand, trambulin közvetlenül a vízparton – ilyesféle létesítmények szórakoztatták azokat a szegedieket, akik a Gyálai Holt-Tiszára látogattak hajdanán. Minderre azonban csak az idősebb generációk emlékezhetnek, a strandot 1964-ben bezárták, mert a környék ipari cégei elkezdték ide vezetni a szennyvizet, sőt a városi szippantós autók tartalma is ide került.

A szennyezés ökológiai katasztrófához vezetett, mostanra a Tisza-ág rózsaszínné vált, ami arra utal, hogy anaerob körülmények között élő alga van benne, magyarul a vízben nincs oxigén, és így semmilyen más életforma sem. Állat és ember egyaránt veszélyben van a környéken.

Több mint húsz éve, 1999-ben alapították meg a szomszédos Klebelsberg-telep lakói a polgári körüket, amely vállalta, hogy lobbizzon a terület rekultivációjáért. Nem keveset értek el: demonstrációik, fórumaik, aláírásgyűjtéseik hatására a környékbeli cégek – egy kivételével – leálltak a szennyezéssel, majd a kormányzatot is maguk mellé tudták állítani, amely 4,5 milliárd forintos EU-s forrást rendelt a projekthez.

A vörös elszíneződés oxigénmentes környezetben megélő algák jelenlétére utal (fotó: Klebelsberg-telepi Polgári Kör)

– Már nagyban folyhatna a rekultiváció – magyarázta Csete Csaba, a civil lobbi vezetője –, de a projekt megkezdését sokáig lehetetlenné tették a tiltakozók. A Klebelsberg-telepen kétezer-ötszáz ember él, szinte mindenki egyként állt az ügy mellé, néhányan azonban külső, nem szegedi illetőségű tanácsadók bevonásával egyre több és több olyan környezetvédelmi aggályt vetettek fel, ami újabb engedélyeztetési eljárásokat tett szükségessé. Teljesen paradox helyzet alakult ki, hiszen az egész projekt éppen azért volna, hogy egy már meglévő környezeti katasztrófát szüntessünk meg.

A légi felvételen jól látszik az erősen szennyezett 1,5 km-es szakasz (fotó: Klebelsberg-telepi Polgári Kör)

Az időhúzás ráadásul azt a veszélyt is felvetette, hogy a projekt kifut az EU-s pályázati időből, és a forrás már nem lesz lehívható. Augusztus 25-én azonban – egy újabb fórumon – végre minden érdekelt meg tudott egyezni, sőt az utolsó környezetszennyező cég is – amely eddig a munkahelyek megtartásával indokolta kérlelhetetlenségét – felhagyott a víz állapotának további rontásával.

– Jelenleg a pilot program zajlik, aminek decemberre kell eredményt hoznia – mondta Csete Csaba. – Ennek az a lényege, hogy a lakosságot védő valamennyi környezetvédelmi szabály betartásával leeresztik és eltávolítják a holtág vizét, majd a nedves környezetben hagyott iszapot elemzik és tesztelik. A közömbösítésre több módszer van, így tudják kiválasztani a megfelelőt. A projekt során ezzel a módszerrel tisztítják meg az iszapot, hogy aztán arra majd tiszta víz kerülhessen vissza.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.