Egymást érik az iskola- és óvodaépítések

Évtizedek óta nem volt olyan volumenű iskolafejlesztés Magyarországon, mint napjainkban – hívta fel a figyelmet Rétvári Bence. Bár a koronavírus-járvány tombolása mindenhol visszavetette a gazdaságot, ebben a tanévben is gyermekek tízezrei tölthetik a napjaikat a korábbinál igényesebb, korszerűbb, kényelmesebb környezetben. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Bana Tibor független képviselőnek adott írásbeli válaszában arról számolt be, hogy ­

uniós és költségvetési forrásból összesen 940 helyszínen zajlik jelenleg valamilyen oktatási beruházás, több mint 350 milliárd forint értékben.

Még több korszerű intézmény várja a legkisebbeket Fotó: MTI/Mónus Márton

A részletekről azt írta, hogy a Nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program által hazai forrásból rossz állapotú, illetve kapacitáshiánnyal küszködő intézmények újulnak, szépülnek.

Jelen pillanatban nem kevesebb, mint 215 projekt zajlik, ezek közül 51 tanuszoda, 88 új tanterem, 44 tanterem beruházásfejlesztése, 31 új iskola, egy pedig óvodafejlesztés, illetve -építés

– sorolta az államtitkár. Hozzátette: az említett munkálatok közül 2020 októberéig 72 beruházás már be is fejeződött: 21 helyszínen uszodát avattak, 25 helyszínen tornatermet, ezen túl húsz iskola bővülhetett új termekkel, megújult egy óvoda, illetve megépült öt új iskola is.

Mindezen felül a Modern városok program jóvoltából hat további településen fejlesztik a köznevelést. E célra 2014 és 2020 között csaknem 129 milliárd forint értékben használtak fel forrást, energetikai korszerűsítésre pedig további 22 milliárd jutott. Rétvári aláhúzta:

a fenti uniós forrásokból 693 iskola, kollégium épületének felújítása, korszerűsítése történik, amelyből a mostani tanév kezdetéig 452 felújítás már meg is valósult.

Külön is foglalkoznak az ötezernél kevesebb lakosú kistelepülések óvodáinak infrastruktúrafejlesztésével és eszközbővítésével, amire most 17,5 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre – ez már egy másik Rétvári Bence-válaszból derül ki, amelyben az államtitkár arra is rámutat: kiemelt feladatnak tekinti a kormány a pedagógusok megfelelő bérszínvonalának biztosítását. A jobbikos Ander Balázs képviselő kérdésére összeállított anyagban azt is hangsúlyozza, hogy

az óvodákat fenyegető szakemberhiány a jelek szerint megfékezhető.

Lassan ugyan, de biztosan emelkedik az óvodapedagógusi pályát választó fiatalok száma, amelynek köszönhetően a mostani nevelési évben már közel 1050 fővel többen foglalkoznak a gyermekekkel, mint a 2009/10-es tanévben. Míg az elmúlt évtized elején 1381 főiskolás hallgató iratkozott be erre a szakra, 2019-ben már csaknem kétezren kezdték meg a tanulmányaikat, a magasabb hallgatói létszámok pedig Rétvári Bence szerint szintén azt vetítik előre, hogy

a következő években megoldható a nyugdíjba vonuló szakemberek pótlása.

Az idei felvételin további 1272 leendő óvodapedagógus jutott be a felsőoktatásba. A pályát rá­adásul azzal is próbálják népszerűsíteni, hogy a Magyar falu programban 2019 óta bizonyos kistelepüléseken szolgálati lakást is kínálnak az üres óvodapedagógusi álláshelyekre jelentkezőknek.

Az államtitkár felidézte, hogy 2010 óta az egy pedagógusra jutó gyerekek száma 11,5-ről 10,4-re csökkent, vagyis

egyre több figyelem jut a gyerekekre.

Magyarország e tekintetben jobban áll, mint az OECD-átlag, ami 14 – jegyezte meg.

A szakemberhiány enyhítését célozza egyébként az a szeptembertől életbe lépett könnyítés is, amely szerint a kora reggeli és a délutáni órákban dajka vagy pedagógiai asszisztens is vigyázhat a gyerekekre, azaz nem szükséges a nyitvatartás teljes ideje alatt jelen lennie képzett óvodapedagógusnak. Fontos kitétel ilyenkor, hogy az óvónő nélküli időszakban nem folyhat fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más nevelési jellegű foglalkozás.