A nemzetiségek kulturális kezdeményezéseinek 2021-es költségvetési támogatására hirdetett pályázatot ötszázmillió forintos keretösszeggel a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkársága – jelentette be az államtitkár vasárnap Tatán, a felújított Kálvária-szoborcsoport átadásán. Soltész Miklós elmondta, az egyes pályázatokon kétszázezertől másfél millió forintig terjedő forrástámogatás nyerhető el a nemzetiségek a kereszténységet, a kultúrát és a hagyományaikat megőrző tevékenységére.
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján közzétett kiírás szerint a pályázat benyújtásához saját forrás biztosítása nem szükséges, a támogatás rendelkezésre bocsátása egy összegben, előleg formájában történik, utólagos elszámolással. A pályázatokat december 2-ig lehet leadni, illetve véglegesíteni.
– A kereszténységből fakadó kultúra értéket teremtett az elmúlt évezredben, és segíti evilági életünket is. Tiszteljük, szeretjük és védjük a múlt és a jelenkor értékteremtését, kultúrát továbbadó törekvését – mondta Soltész Miklós.
Az államtitkár kijelentette: nem fogadhatók el a romboló ideológiák, a nemzet, a haza, a család tagadása. – Velük szemben védeni fogjuk mindazt, ami érték, (...) templomainkat, papjainkat és a híveinket is. Védeni fogjuk eleink egyháziakról és világiakról szóló alkotásait, védeni fogjuk a keresztény gyökerű Európát – fogalmazott.
Michl József (Fidesz–KDNP) polgármester elmondta, a Kálvária-szoborcsoport több szálon kötődik a tatai és Tata környéki német nemzetiség szellemi és vallásos kulturális örökségéhez. A műemlék felújítását egy sikeres pályázatot követően a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkársága és a város önkormányzata egyaránt 25 millió forinttal támogatta.
A pályázatot benyújtó Tatai Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökének ismertetése szerint a hatalakos Kálvária-szoborcsoport Tata legmagasabb pontján, a Kálvária-dombon található, 1770 körül készítette a kor kiemelkedő képességű kőfaragó mestere, Schweiger Antal. Schmidtmayer Richárd kiemelte, a Kálvária-szoborcsoport a török kiűzését követően az elsők között emelt szakrális emlék a tatai plébánia területén – amely a mai napig az eredeti helyén áll – és az újratelepülő mezővárosi közösség megerősödő katolicizmusát jelképezi.
