Gyurcsány szekértolója a Momentum

– A Momentum azért sikeres a fiatalok körében, mert elhiteti, hogy a tettüknek nincs következménye, nem kell hosszú időre elköteleződniük amellett – mondta a Magyar Nemzetnek a fiatalokért felelős helyettes államtitkár. Rácz Zsófia egyebek mellett arról is beszélt, hogy amennyire felgyorsult a világ, annyival lassabban költözik el otthonról és talál munkát a huszonéves korosztály.

A helyettes államtitkár szerint sok fiatal sajnos csak egy habókos bácsit lát a DK elnökében Fotó: Teknős Miklós Fotó: Teknős Miklós

– Előadóként ön is megszólalt a fia­tal vállalkozók hetén. Miért fontos, hogy a fiatalok megtanuljanak vállalkozni?

– Merész és vagány dolog, ha egy fiatal önálló vállalkozásba kezd, ennek minden szépségével és nehézségével együtt. Tisztelem azokat, akik ezt az utat járják. Ebben a világjárvánnyal sújtott, nehézségekkel teli helyzetben nemzetstratégiai és nemzetgazdasági jelentősége is van annak, hogy egy fia­tal vállalkozást indítson. Így be tud kapcsolódni a gazdasági vérkeringésbe, erősíteni tudja a magyar gazdaságot.

– Azért ez némileg könnyebben mehetne ilyen technológiai háttérrel a kezünkben.

– Tény, hogy technikai értelemben soha nem volt ennyire könnyű vállalkozni. A digitalizációnak hála sok információt elérünk, sok emberrel léphetünk kapcsolatba, kérdezhetünk és tanulhatunk. A rendelkezésre álló piaci és állami tőke szintén jelentős. Sok olyan programot kínálunk a fiataloknak – például az inkubátor- vagy a mentorprogramok –, amelyek segítséget nyújtanak egy vállalkozás elkezdéséhez.

– Miért nehéz mégis beindítania egy fiatalnak a saját vállalkozását?

– Azért, mert bár a támogatások rendelkezésre állnak, a kihívások is ugyanúgy jelen vannak. A magas lakhatási költségek, a vállalkozói kultúra esetenkénti hiánya, ami részben még a szocializmus káros öröksége. De ott vannak a globális kihívások is, a klímaváltozás, a fenntartható fejlődés kérdése is. Ezek felelősséget rónak a fiatalokra. A kormánynak véleményem szerint itt elsősorban ösztönzőszerepe kell, hogy legyen, lehetőséget adhat azoknak a fiataloknak, akik vállalkozni szeretnének, és persze a fiatalok részéről is kell az elhatározás, hogy szívügyük legyen a saját vállalkozásuk elindítása.

A helyettes államtitkár szerint sok fiatal sajnos csak egy habókos bácsit lát a DK elnökében Fotó: Teknős Miklós

– Korábban felszólalt az Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség konferenciá­ján, ahol a fiatalok lelki problémájáról, az azokat meghallgató szakemberek és önkéntesek továbbképzéséről tartott előadást. Hogyan segíthet egy helyettes államtitkár a fiatalok szorongásainak csillapításában, főleg a szigorú kijárási korlátozás idején?

– Itt nem az a kérdés, hogy egy helyettes államtitkár hogyan tud segíteni, hanem az, hogyan tudunk egymásnak segíteni. A mentális vagy lelki egészség olyan téma, amivel még mindig nem foglalkozunk eleget, habár az elmúlt időben remek kezdeményezéseket láttam. Épp az említett konferencián volt az a fő szlogen, hogy ne csak akkor kapcsoljunk, amikor már baj van, hanem „kapcsoljunk egyből”, amikor azt látjuk, hogy valaki szorong, nyomás alatt van, és segítsünk. A saját környezetemben is látom, milyen nehéz ez az időszak. Fiatalként arra vágyunk, hogy menjünk, csináljuk a dolgunkat, bejárjuk a világot, megismerjünk új embereket, eljussunk új helyekre. Amikor mesterségesen elvágnak minket ettől, hajlamosak leszünk haragudni az egész világra, holott tudjuk: senki sem tehet erről, hiszen ezt egy járvány okozza, egy láthatatlan ellenség. Mégis, érthető módon megvan bennünk az érzés, hogy „most már nagyon unjuk, legyünk túl rajta”.

– Időszerű lenne beépíteni a közoktatásba a mentálhigiénés foglalkozásokat?

– A köznevelésben dolgozó pedagógusoknak most is biztosítottak a továbbképzések, amelyek felkészítik őket a diákok, fiatalok lelki nehézségeinek felismerésére és kezelésére. Az iskolapszichológusoknak vagy a szociális segítőknek éppen az a munkájuk, hogy ezt észrevegyék. A digitális oktatásra áttérve a lelki problémák felismerése még nehezebbé vált és válik. A család szerepe megkerülhetetlen.

– Mernek segítséget kérni a fiatalok?

– Az volt az imént említett konferencia egyik megállapítása, hogy a fiatalok a családtól ritkábban mernek segítséget kérni. Félnek attól, hogy csalódást okoznak a szüleiknek, ha elmondják nehéz vagy annak vélt helyzetüket, problémái­kat. A tanárokkal megosztani ezt azért bonyolult, mert ott van egy hierarchikus, alá-fölérendeltségi viszony, ahol az ember szintén bizonyítási kényszert érez. Bár a családot nem tudják helyettesíteni, fontos, hogy támogassuk a mentálhigiénés szakembereket. A telefonos szolgálatokat minden évben anyagilag is segítjük, hiszen rengeteg hívás érkezik be hozzájuk a fiataloktól. Mi, fiatalok, sokszor könnyebben meg tudunk nyílni akár egy vadidegennek is telefonon keresztül, őszintébben tudunk beszélni a problémáinkról. A szakembereket arra képezik, hogy ezeket a problémákat kezelni tudják, és a megoldás megtalálásában segítsék a fiatalokat.

– Az idősek és a fiatalok között óriá­si a szakadék életmódban és gondolkodásmódban is. Közelebb hozható egymáshoz a két generáció?

– Ez a szakadék mindig megvolt, ez nem új keletű dolog. Egyszerűen annyira gyorsan változik a világ, a szokások, a mindennapi élet, hogy néha már nem tud egy nyelvet beszélni az unoka és a nagymama. Itt nagyon vicces szituációk adódhatnak, ezt én is többször megtapasztaltam. A kérdésére azonban az a válaszom, hogy igen, közelebb hozható egymáshoz a két generáció, de mindkét fél részéről szükséges a türelem és a megértés szándéka. Fontos, hogy szeretettel tudjunk közelíteni egymáshoz és áthidaljuk a szakadékot.

– Hogyan változott ez a viszony a kijárási korlátozások alatt?

– Együttműködött a két korosztály. Ez volt talán az egyetlen pozitív tanulsága a vírushelyzetnek. Nyilvánvalóbbá vált az egymásrautaltság. A fiatalok maguktól kezdtek el bevásárolni, illetve egyéb módon segíteni az idősebb szomszédoknak, nagyszülőknek, rokonoknak, ismerősöknek. Volt korábban egy kifejezés, az „OK, boomer!” (Rendben, öreg!), amellyel a fiatalok kissé leszólták az idős embereket. A vírus ideje alatt ez kérdéssé alakult: „Are you OK, boomer?” (Jól vagy, öreg?). Jó lenne, ha hosszú távon is meg tudnánk őrizni ezt az egymást támogató hozzáállást.

„Közelebb hozható egymáshoz a két generáció, de mindkét fél részéről szükséges a türelem és a megértés szándéka” Fotó: Teknős Miklós

– Egy baloldali intézet felmérése szerint a fővárosi fiatalok körében a Momentum a legnépszerűbb párt. Kezdi elveszíteni a fiatalokat a Fidesz–KDNP? Egyáltalán meg tudná szólítani a huszonéveseket?

– Nem megszólításról van szó, mert az egyoldalú kapcsolatot feltételez. Fontosabb az, hogy a fiatalok tudják: számít a véleményük, a szavuk. Nehéz párhuzamba állítani egy olyan rétegpártot, mint a Momentum és egy olyan néppártot, mint a Fidesz. Másképpen kommunikálnak, másfajta üzeneteket próbálnak eljuttatni bizonyos társadalmi csoportokhoz és leginkább: más a történetük. Van olyan párt, amelyik már bizonyított, van, amelyik egyelőre csak a szavak szintjén létezik. Engem meglepett, hogy a Momentum fiatalok felé fordulása azzal is együtt járt, hogy az idősekre nézve bántó, sértő javaslatokkal álltak elő. A Fideszben tapasztalatom szerint sok fiatal van. A lényeget kell nézni. Mi is a Momentum? A Momentum a baloldal ifjúsági szervezete, akik hergelik a fiatalokat az idősek ellen. A határon túli magyarok ellen is uszítanak, a mostani állás szerint már teljesen összeálltak Gyurcsány Ferencékkel. Sokak számára ez vitatható. Bármilyen fiatalosak, trendik, végül is Gyurcsányt segítenék ismét hatalomra. Ebből pedig nagyon sokan nem kérünk.

– Miért vonz ennyi fiatalt a balliberális párt?

– Mert elhitetik, hogy a tetteidnek nincs következménye, nem kell hosszú időre elköteleződnöd elvek mellett, nem kell értékek mellett kiállnod, politizálnod. Szerintük egy pillantás alatt megváltoztathatod az elveidet, a nézeteidet vagy akár a nemedet. Nem igaz, hogy kevésbé lenne népszerű a kormánypárt az én korosztályomban, hiszen a számok és a felmérések sem ezt mutatják. Ne tévesszük össze a mesterségesen generált érzetet, közhangulatot a tényekkel! Csak azért, mert nem a konzervatív fiatalság a balhésabb, ez nem azt jelenti, hogy kevesebben vagyunk. Hogy hozzak egy példát is: az Axióma Facebook-oldalán megjelent egy videó arról, hogy miért nehéz a konzervatívoknak. Azért, mert nem egyszerűsítjük le a problémákat, nem egyszerű válaszokat adunk komplex kérdésekre, hanem összetetten gondolkodunk, elköteleződünk és kiállunk az értékrendünk mellett. Czopf Áron eszmetörténész, a Kommentár munkatársa jól mondta, hogy egy konzervatív – a liberálissal ellentétben – nem először üt és aztán kérdez, hanem fordítva.

– A huszonévesek megszólításában mindenesetre van vetélytársa a kormánypártoknak. A Momentum mellett a DK is be akarja kebelezni a fiatalokat, Gyurcsány vezetésével. Tudják-e egyáltalán a mai fiatalok, hogy ki az a Gyurcsány Ferenc?

– Sokszor megkérdezik ellenzéki barátaim és ismerőseim, hogy nem unjuk-e már a „gyurcsányozást”. Az a helyzet, hogy de, nagyon! Gyurcsány Ferencet is unjuk! De ez nem azt jelenti, hogy nem fogunk beszélni róla, nem fogjuk az embereket emlékeztetni, hogy mi történt az ő hatalma alatt. Az idő múlása nem legitimál semmit! Igenis fontos, hogy azok, akik 2006-ban, az őszödi beszéd és a szemkilövetés évében kisgyermekek voltak, mint például én is, és nem igazán értették a történéseket, megismerhessék és tudják a tényeket. Ne csak a brutális rendőrterroról tudjanak, hanem arról is, hogy Gyurcsányék a kormányzásuk alatt fűt-fát ígértek a fiataloknak, aztán nem lett belőle semmi, sőt inkább csak megnehezítették a fiatalok életét is. Sokan csak egy habókos bácsit látnak Gyurcsányban, aki szeret inni és táncolni, jópofa és lehet vele beszélni. Bár ez lenne az igazság! Ha ez nem egy felvett szerep lenne, hanem Gyurcsány Ferenc tényleg egy ilyen szenilis, cicasimogató öreg bácsi lenne, mindannyian jobban járnánk. Én azonban bízom a kortársaim józan eszében. Átlátnak ők a szitán!