Szó sincs vétóról klímaügyben – Palkovics László nyilatkozata

Magyarország fair megállapodásra törekszik a közös európai célok elérésében – nyilatkozta a Mandinernek az innovációs és technológiai miniszter. A kormánynak ugyanakkor fontos a rezsiköltségek alacsonyan tartása.

A politikus szerint semmiképpen sem szabad feladnunk a bolognai rendszert Fotó: Teknős Miklós

Ártalmas politikai zavarkeltés zajlik – így fogalmazott a Mandinernek Palkovics László klímaügyekért is felelős tárcavezető, akit annak kapcsán kérdezett a hírportál, hogy a 444.hu kedden megírta: a csütörtök-péntekre szervezett brüsszeli EU-csúcson Magyarország nemcsak a közös költségvetést, hanem a klímavédelmi célokat is vétózhatja.

Miről is van szó? Az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács azt akarja kimondani, hogy 2030-ra a jelenleg érvényben lévő hivatalos 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkenjen az EU károsanyag-kibocsátása az 1990-es szinthez képest.

Palkovics László kifejtette, kedden zajlott a magyar parlament fenntartható fejlődés bizottságának ülése, amely „kifejezetten konstruktív tanácskozás” volt,

a jelen lévő képviselők pozitívan értékelték a kormány utóbbi években hozott klímavédelmi intézkedéseit.

„Az ülésen az 55 százalékos cél is szóba került, és egészen más hangzott el, mint amit a 444, a Euronews, valamint Szél Bernadett képviselő asszony állít” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: „szívesen beszélget” a független képviselővel, akinek egyébként lett volna lehetősége kérdéseket feltenni a témában az indokolatlan politikai zavarkeltés helyett.

Magyar javaslat

A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarországnak nem kell azon aggódnia, hogy képes lenne-e teljesíteni az 55 százalékos kibocsátáscsökkentést 2030-ig. „A cél elfogadásában hazánk partner lehet, ám ehhez szükség van arra, hogy a számunkra fontos alapelveket rögzítsen az Európai Tanács.

Nem tartjuk fairnek és célravezetőnek, hogy egyes tagállamok potyautasként viselkedjenek,

és az EU a szegényebb, a nyugati országokétól eltérő történelmi múlttal – és ezáltal eltérő iparral – rendelkező országok felé nagyobb elvárást támasszon. Azt javasoljuk, hogy minden tagállam vállaljon 2030-ig 40 százalékos kibocsátás-csökkentést, a fennmaradó 15 százalékot pedig együttesen az európai közösség teljesítse” – magyarázta Palkovics.

Kérdésünkre, hogy a magyar kormány az uniós költségvetéshez hasonlóan ebben a kérdésben is a lengyelekkel kíván-e együttműködni, a miniszter rámutatott: ez a kérdés nemcsak hazánkat és Lengyelországot, hanem a közép-kelet-európai térség valamennyi államát érinti. Hiszen van olyan ország, ahol a kibocsátáscsökkentés a miénkhez képest sokkal kisebb mértékű volt, sőt arra is van példa, hogy még nőtt is. „Ebben a kérdésben több partnerünk lesz” – hangsúlyozta.

Közös vállalások

Felidézte: tavaly Magyarország az első között fogadta el és építette be a nemzeti klímastratégiába a 2050-es klímasemlegességi célt. Ez azt jelenti, hogy az 1990-es értékhez képest 95 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátást, magyarán a környezetnek annyi károsanyagot kell elnyelnie, amennyit kibocsát. „Ezt mi az EU valamennyi országához hasonlóan vállaltuk, de felmerül a kérdés: amennyiben valaki nem képes a 40 százalékot 2030-ig teljesíteni, hogyan fogja a 95 százalékot 2050-ig?” – mutatott rá. Úgy vélte, nincs értelme annak, hogy azok az országok, amelyek jobban teljesítenek, más, gyengébben teljesítő államok szén-dioxidját „nyeljék el”. Vannak ugyanis tagállamok, amelyek nemhogy csökkentették volna, hanem lényegesen növelték a szén-dioxid-kibocsátásukat. Ilyen például Spanyolország. „Így nem lehet elérni a klímasemlegességet uniós szinten” – szögezte le.

A tárcavezető emlékeztetett: Magyarország úgy végzi el a feladatát, hogy közben – a szerkezeti átalakításoknak köszönhetően – a gazdaságunk is növekszik. A sajtóban megjelent felvetésre, miszerint Magyarország 2013-ra már elérte a 40 százalékos kibocsátás-csökkentést, Palkovics jelezte: bár valóban megközelítette azt (39 százalék volt), ennek oka a szocialista kormányok által rosszul kezelt gazdasági válság és termelés-visszaesés, nem pedig a gazdaság zöldítése volt. Ezzel szemben hazánk üvegházhatásúgáz-kibocsátása – az 5 százalék körüli gazdasági növekedés mellett – 2019-ban közel egy, 2019-ben pedig további 0,3 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest. „Ritka, hogy ilyen jelentősen növekvő gazdasági teljesítmény mellett egy ország képes csökkenteni a kibocsátását a sikeres gazdaság zöldítésnek köszönhetően” – hívta fel a figyelmet.

A kormány javasolja az egységes európai karbonár elvetését is, amivel a hazai rezsiköltségeket kívánja alacsonyan tartani.

„A nyugati, például a német bérek jelentősen különböznek a magyartól, ezért igazságtalan lenne, ha uniós szinten ugyanazt a mértékű klímavédelmi költséget terhelnék rá a két ország háztartásaira. Nekünk magyaroknak egy ilyen döntés komoly rezsiköltség növekedéssel járna” – hangsúlyozta, és ehelyett szerinte az EU-nak arra kellene törekedni, hogy az energetikai rendszerek megújítására költhető modernizációs alapból a volt szocialista országok nagyobb mértékben részesülhessenek a gyorsabb korszerűsítés érdekében.

Elismerés Timmermanstól

Annak kapcsán, hogy Magyarország a Climate Change Performance Index (CCPI) alapján a sor végén kullog, a miniszter hangsúlyozta: 1990-hez képest 2018-ra 33 százalékkal csökkent a szén-dioxid kibocsátásunk, ezzel az uniós tagállamok között a nyolcadik helyen állunk, az élmezőnybe tartozunk. „Ezek a tények beszédesebbek, mint a CCPI önkényes szempontrendszer alapján kialakított, nem hivatalos rangsora. Ráadául egy friss, az Oxfam nemzetközi civil szervezet által készített elemzés éppen azt mutatja meg, hogy Magyarország karbon-lábnyoma uniós összevetésben is az egyik legalacsonyabb” – magyarázta.

Kérdésünkre, hogy mi lesz abban az esetben, ha az Európai Tanács nem fogadja el a kormány javaslatát, Palkovics László jelezte: optimista, hiszen az 55 százalék elérése fontos Európa számára. „Frans Timmermans-szal, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökével a közelmúltban részt vettem egy konferencián, amelyen részéről egyfajta támogatást tapasztaltam azzal kapcsolatban, hogy a magyar irány jó. Például elfogadta, hogy Magyarország álláspontja szerint az atomenergiának szerepet kell vállalnia a klímaproblémák megoldásában” – jegyezte meg a miniszter.

Az eredeti cikket ITT tekintheti meg.