Energiaként hasznosulnak a kidobott karácsonyfák

Budapesten és számos vidéki településen is hasznosítják a kidobott karácsonyfákat, amelyekből jellemzően hő- és villamos energiát nyernek. A komposztálásra kevésbé alkalmas fenyőkből házilag mulcs is készíthető, ám magas gyantatartalmuk miatt kandallóban nem érdemes eltüzelni a torzókat.

A nagy mennyiségű év eleji hulladék hasznosításával tizenháromezer lakást lehet ellátni forró vízzel Fotó: Bach Máté

Bár becslések szerint Budapesten mintegy 500-600 ezer karácsonyfa kerül az utcára vízkereszt után,

nem a szemétdombon végzik a levelüket vesztett torzók, hanem a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Agrotrend nevű portálnak adott minapi tájékoztatása szerint energiatermelésre hasznosítják azokat.

A budapesti lakosok a kukák mellé is kitehetik a fákat az elszállítás napján vagy a több mint 250 kijelölt gyűjtőhely egyikén helyezhetik el azokat, ahonnan az úgynevezett fenyőfajáratok szállítják el a karácsonyfákat. Ezeket Magyarország egyetlen kommunálishulladék-tüzelésű erőművébe, a Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe szállítják, ahol egyébként a fővárosban keletkező települési szilárd hulladék hatvan százalékát égetik el. A hulladékhasznosítóban felaprított fenyőket összekeverik a települési szilárd hulladékkal, ezt követően pedig a kazánokba kerül az egyveleg, ahol a 850 Celsius-fokos hőmérsékletet is eléri a levegő hőfoka. A szennyező anyagok az eljárás során megsemmisülnek, a szennyvizet összegyűjtik és elzárják.

Hő- és villamosenergia formájában hasznosulnak a kidobott karácsonyfák.

A keletkező gőz segítségével fűtenek mintegy 76 ezer budapesti lakásban, a gőzturbinákkal termelt villamos energia pedig nagyjából ötvenezer budapesti háztartás éves áramigényét biztosítja.

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke lapunk kérdésére elmondta,

a kisebb településeken is jellemző, hogy hasznosítják a kidobott karácsonyfákat.

– Ez sok esetben azt jelenti, hogy otthon, tüzelőként égetik el a karácsonyfát. Akadnak olyan települések is, ahol vállalkozók faaprítékot készítenek belőlük, sőt önkormányzatok is üzemeltetnek biomassza-készítő berendezést, amely az ilyen fűtőanyaggal működő kazánokat látja el tüzelőanyaggal – fejtette ki a Szentkirály polgármesteri tisztségét is betöltő Szabó Gellért.

Utóbbira egyik példa a Zalaegerszeg melletti község, Nagypáli, amelynek önkormányzata minden évben két helyszínen gyűjti a kidobott fenyőket, amelyeket feldolgozásuk után fűtésre használnak fel.

A községet vezető Köcse Tibor a Magyar Nemzetnek elmondta, egy nagy teljesítményű aprítékoló géppel a lerakott karácsonyfák mellett minden olyan kaszálékot és egyéb növényi nyesedéket is ledarálnak, majd hasznosítanak, amely nem komposztálható. Szavai szerint jelentős hőenergiát nyernek a feldolgozott növényi hulladék elégetéséből, és csupán a karácsonyfáknak a más növényi aprítékkal összekevert elegye a település nagyjából háromnapi fűtésenergiáját fedezi.

– Az önkormányzat már nyolc éve beruházott egy nagy teljesítményű, úgynevezett vándorrostélyos kazánba, amilyenhez hasonlót egyébkén a Magyar falu program révén számos más település is beszerzett már

– fejtette ki Köcse Tibor.

Az Édenkert.hu alternatív feldolgozási módként említette a mulcs készítését is, ami akár házi aprítékolóval is kivitelezhető, továbbá felhívták a figyelmet, kandallóban nem tanácsos eltüzelni a karácsonyfákat, mivel azok – a magas gyantatartalmuk miatt – robbanásszerűen éghetnek.