Politikai viták hátráltatják a munkát Szekszárdon és Nagykanizsán

Nehéz, sokszor feszült helyzetben kénytelenek dolgozni azok a nagyvárosi Fidesz-KDNP-s polgármesterek, akiknek a településén a polgári oldal nem tudott többséget kialakítani a helyi közgyűlésben a 2019-es önkormányzati választás után. Szekszárd és Nagykanizsa első embere is úgy tapasztalja: sokkal többre jutna a városa, ha a balliberális oldal konstruktív együttműködésre törekedne. Szolnokon, ahol a ciklus első hónapjait követően megszűnt az ellenzék többsége, más utat járnak be. A város első embere szerint a fejlődés náluk töretlen.

2021. 01. 27. 7:45
Szolnok, 2019. szeptember 24. Vívók a felújított és kibővített szolnoki B. Nagy Pál Sportcsarnokban az átadóünnepség napján, 2019. szeptember 24-én. A csaknem 370 millió forintból átalakított, összesen 1877 négyzetméteres Véső úti, mintegy ötvenéves létesítmény teljesen megújult. MTI/Mészáros János Fotó: Mészáros János
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Teljesen átalakította a városban a közgyűlési döntéshozatal addig jól működő folyamatát a 2019-es önkormányzati választáson a testületben többségbe került balliberális oldal – fogalmazott lapunknak Szekszárd kormánypárti polgármestere. Ács Rezső kiemelte:

a korábbi három bizottság helyett azóta öt működik, de ezek közül egy, a gazdasági és városfejlesztési bizottság kiemelt fontossággal bír. – Ennek az összetétele viszont teljesen egyoldalú, mind a belső, mind a külső tagok ellenzékiek, a döntések zárt ajtók mögött születnek.

A közgyűléstől elvonták a hatásköröket, ezt ugyan jogszerűen tették meg, de a lépés a demokratikusság elvét erősen sérti – fogalmazott a polgármester. Ács Rezső rámutatott arra is, hogy az ő polgármesteri hatásköreihez is durván hozzányúltak. Szekszárd első embere szerint éppen a rendszer megváltoztatása miatt a város működése a veszélyhelyzet elrendelése előtt akadozott, több fontos fejlesztést is elbuktak. Ács Rezső hangsúlyozta, hogy a veszélyhelyzet adta rendkívüli jogkörökkel ugyanakkor nem visszaélni, csak élni próbál. A legtöbb döntés előtt kikéri a bizottságok véleményét, így a polgármester az esetek kilencven százalékában a reakciókat is figyelembe véve döntött az elmúlt hónapokban. – Több olyan eset is volt, hogy a döntéshozatalt inkább elhalasztottuk vagy kiegészítő adatokat kértem be – tette hozzá.

Balogh László kormánypárti polgármester és az egyfős többségű Éljen VárosuNk! Egyesület (ÉVE) frakciójának kapcsolata – a városvezető szerint a baloldal politikai játszmái miatt – Nagykanizsán is feszült. – Pedig minden betervezett polgármesteri döntési szándékot megküldök a frakcióvezetőknek, így ők és a képviselők is véleményezhetik a terveket, emellett szakmai anyagot, javaslatot nyújthatnak be. Ám ezt nem teszik meg, csak utólag kritizálnak, amitől politikai hasznot remélnek.

Előfordul, hogy a személyes megbeszélések eredményét a nyilvánosság felé letagadják vagy épp az ellenkezőjét állítják – mondta el lapunknak Nagykanizsa első embere.

A polgármester szerint a bizalmatlan légkörhöz az alaphangot az adta meg, hogy az ÉVE-frakció tagjai egy éve egyetlen közgyűlési akcióval elfoglalták a város minden cégének vezetői posztjait, a bizottságoknál pedig az elnöki pozíciókat, természetesen megemelt fizetésekkel. – Bevezették a tanácsnoki rendszert, ahol azonnal túlterjeszkedtek a hatáskörükön azzal, hogy a tanácsnok által felügyelt feladatkörökben csak az ellenjegyzésükkel lehetett előterjesztést benyújtani a közgyűlésnek. Szűkítették a jogköreimet, így még az önkormányzati cégeknél és társulásoknál sem gyakorolhatom a tulajdonosi képviseletet. Rendelkeztek arról is, hogy az alpolgármesterem még a rendezvényeken sem helyettesíthet. Ez utóbbi döntésről a Kúria a napokban mondta ki a törvénytelenséget – fogalmazott Balogh László, aki hozzátette:

a Zala Megyei Kormányhivatal is már több ízben tett törvényességi észrevételt az ÉVE lépéseivel kapcsolatban.

– Ugyanakkor a város fejlődik, mivel a korábbi jobboldali városvezetés és Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője komoly beruházásokat és fejlesztéseket indított el az elmúlt években, például az eddig hiányzó sportaréna megépítését vagy a belváros megújítását, amelyeket menedzselni tudok. Ezzel is segítjük a gazdaság szereplőit és a munkahelyek megóvását, ami ebben a rendkívüli helyzetben különösen nagy érték – mondta el Balogh László.

A 2019-es önkormányzati választás után Szolnokon sem volt többsége a polgári oldalnak a város közgyűlésében, noha a polgármesteri széket Szalay Ferenc (Fidesz–KDNP) szerezte meg. – A választást követő három hónap azonban elegendő volt ahhoz, hogy megrendüljön a balliberális frakciószövetség együttműködése. Két képviselő el is hagyta a szövetséget, s függetlenként dolgoznak tovább. Legutóbb pedig az LMP, a Momentum és az MSZP helyi vezetői határolódtak el a közös ellenzéki Facebook-oldaltól, a Szolnoki Többségtől. Ennek az volt az oka, hogy az oldal egyre többször megengedhetetlen hangnemben ostorozott olyan pozitív ügyeket és embereket, amelyek és akik Szolnok fejlődését segítették – fogalmazott Szalay Ferenc.

A polgármester szavai szerint mivel a belső feszültségek miatt az első hónapok után megbomlott az egység a balliberális oldalon, a városvezetés felelőssége elsősorban a kormánypárti frakciót, illetve a korrekt együttműködésre törekvő képviselőkre hárul. – Ennek köszönhetően a közgyűlés jól működik, fejlesztéseinket sem gátolják politikai akciók, azaz a város fejlődése töretlen tudott maradni – emelte ki.

Jellemző, hogy amíg a balliberális oldal többségben volt a közgyűlésben, az első intézkedéseik egyike a polgármesteri jogkörök jelentős megnyirbálása volt.

Ez Szalay Ferenc szerint a politikai ellehetetlenítés szándékát, illetve a testületben kisebbségben lévő polgármesterrel szemben a hatalom gyakorlását szolgálta volna. Néhány hónap után azonban, amint megbomlott az egység a balliberális oldalon, lényegében visszaállt minden, és mára a legtöbb korábbi jogosultságot visszakapta a polgármester. – Hatékonyan és eredményesen működik a város, köszönhetően a már említett változásoknak – jegyezte meg Szalay Ferenc, aki állítja: a veszélyhelyzet adta rendkívüli jogkörökkel sem él vissza, minden kérdésben egyeztet az ellenzéki frakciókkal, illetve alpolgármesterekkel. Vagyis szavai szerint a veszélyhelyzetben meghozott döntések mögött is valós közgyűlési támogatás áll.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.