Üstökösként tör előre Zalaegerszeg

Kétszázmilliárd forint fejlesztési forrás érkezett és érkezik Zalaegerszegre 2014 óta, amelyből a hagyományos értékeket megtartva lényegében újjávarázsolják a várost. Közben olyan ultramodern munkahelyteremtő beruházások valósulnak meg a településen, amelyek nemcsak a megyeszékhely jelenét, hanem a távoli jövőjét is biztosítják. A zalaegerszegiek értékelik a kormánypárti vezetés erőfeszítéseit, a környező nagyvárosokból pedig egyre inkább irigykedve tekintenek a szomszéd várra.

20210120 MN Zalaegerszeg polgármester Magyar Nemzet fotó:Mirkó István

Nagyon sok megyei jogú városban született szoros eredmény a 2019-es önkormányzati választáson, legalább féltucat megyeszékhelyen néhány százaléknyi szavazaton múlt, hogy az adott település élére kormánypárti vagy ellenzéki polgármester állt. Éppen a kiélezett küzdelem miatt fordult elő három helyen is – Nagykanizsán, Szekszárdon és Szolnokon –, hogy a polgármesteri széket fideszes politikus szerezte meg, de a közgyűlésben a polgári oldalnak nem lett többsége. Ha úgy tetszik, Zalaegerszeg a tipikus ellenpélda.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere Fotó: archív/Magyar Nemzet

A hatvanezer lakosú zalai megyeszékhelyen a kormánypártok színeiben induló Balaicz Zoltán a voksok csaknem hetven százalékát besöpörte, miközben ellenfele, az összbaloldali Keresztes Csaba csak a szavazatok alig több mint 22 százalékát kapta meg.

Ezek után nem meglepő, hogy a polgári oldal jelöltjei mind a tizenkét egyéni körzetben megszerezték a mandátumot, balliberális politikusok pedig csak listáról jutottak be a közgyűlésbe. Balaicz Zoltán polgármester ráadásul arra a bravúrra is képes volt, hogy nemcsak megtartotta a már 2014-ben is erős pozícióit, hanem növelni is tudta a támogatottságát. Amíg a hat évvel ezelőtti megméretésen kevesebb mint tízezer voksot kapott, addig 2019-ben már csaknem 15 ezret.

S hogy mi Balaicz Zoltán és a polgári oldal titka Zalaegerszegen? Erre a város első embere – aki 2006-tól önkormányzati képviselőként, majd 2010-től alpolgármesterként dolgozott a zalai megyeszékhelyért – azt mondja: nincs titok, csak sok-sok munka, s az a körülbelül kétszázmilliárd forint fejlesztési forrás, amely az utóbbi években a településre érkezett. – Amikor 2014-ben az emberek bizalmából a város polgármestere lettem, úgy láttam, hogy ha a kultúra, az oktatás és az egészségügy területéről érkező kihívásokra sikerrel kívánunk válaszolni, akkor először a gazdaságot kell megerősíteni. Azt tapasztaltam, hogy 2010-től a környéken levő megyei jogú városok az Orbán-kormány segítségével olyan aktív gazdaságfejlesztésbe kezdtek, ami Zalaegerszegen kevéssé mutatkozott meg, és ezt pótolnunk kellett. Néhány adat pontosan megmutatja, hogy mára hová jutottunk: 2014-ben a helyi iparűzési adó 3,2 milliárd forint volt, a járvány előtt pedig már elértük az ötmilliárdos határt, közben 2020 elejére négyezer új munkahely jött létre a városban, míg a regisztrált álláskeresők száma 2,3 százalékra csökkent.

Aki ma Zalaegerszegen akar és képes dolgozni, az el tud helyezkedni – mondja el Balaicz Zoltán. Hozzáteszi: ezért is gondolkoztak abban, hogy munkáshotelt építenek, így a távolabbról érkező munkaerőt is el tudják helyezni a városban. Szavai szerint egy újabb szálló építésére még inkább szükség lesz a jövőbeni fejlesztések miatt.

Ultramodern fejlesztések

A gazdaság folyamatos erősítése lehetőséget teremtett Zalaegerszegen arra, hogy több fontos beruházásba kezdjenek.

– Ehhez egy önkormányzat azonban önmagában kevés lenne, ezért is vagyunk hálásak a magyar kormánynak, hogy a Modern városok program elindult. Eger és Sopron után mi voltunk a harmadik helyszín, ahová Orbán Viktor miniszterelnök ellátogatott.

A szerződést 2015 áprilisában írtuk alá, amelynek köszönhetően olyan fejlesztésekre nyílt lehetőség, amelyekről korábban még álmodni sem mertünk. Ilyen például a kétszer kétsávos M76-os gyorsforgalmi út megépítése, amely 170 milliárd forintból valósul meg. Ha 2023-ra teljesen elkészül, akkor megszünteti Zalaegerszeg elszigeteltségét, így pedig a gazdaságfejlesztés is sokkal könnyebb lesz – hangsúlyozza a polgármester. Balaicz Zoltán kiemeli azt is, hogy az M76-os gyorsforgalmi úthoz kapcsolódóan több nagy fejlesztést álmodtak meg az északi ipari parkba. Úgy fogalmazott, köszönettel tartoznak Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek azért, hogy a járműipari tesztpálya a városban valósul meg, amely az elektromos és önvezető autók kutatásfejlesztését teszi lehetővé. A létesítmény részben üzemel, már most csaknem kétszáz céggel működnek együtt, de a fejlesztés végső átadása várhatóan 2022 tavaszán lesz. S ehhez kapcsolódóan elindult a Science Park beruházása is. Hamarosan megkezdi működését a Drónkompetencia Központ, ahol a légi közlekedés kapcsán végeznek kutatásokat, fejlesztéseket. Emellett a közelmúltban tették le egy hadiipari üzem alapkövét, ahol a német Rheinmetall és a magyar állam vegyesvállalata Lynx harcjárműveket gyárt majd. Ott ötszáz új munkahely létesül. Balaicz Zoltán úgy véli, e nagy fejlesztések segítségével Zalaegerszeg nyertes pozíciót foglalhat el. Kiemeli azt is, ebben a munkában számíthatnak Vigh László országgyűlési képviselő segítségére, akivel közösen dolgoznak a város fejlesztésén.

Messze a kort meghaladva

Ahhoz azonban, hogy az újonnan épülő és már meglevő cégeket ki tudják szolgálni helyi munkaerővel, meg kell erősíteniük a szakképzést, ehhez a Ganz Ábrahám technikumot szeretnék fejleszteni. Emellett szükség van egy erős felsőoktatási háttérre is a megyeszékhelyen, ennek elemeként a Pannon Egyetem január elsejétől helyben létrehozta a Zalaegerszegi Egyetemi Központot. Ennek két lába van: az egyik a gazdálkodási kar, a másik a Műszaki Mechatronikai Intézet, amelyet idővel szintén karrá fejlesztenének. Ez nagy segítség lesz abban, hogy a fiatalokat, majd a fiatal családokat helyben tudják tartani, mert ha valaki Zalaegerszegen piacképes képesítést szerez, és el tud helyezkedni, akkor jó eséllyel a városban képzeli el a jövőjét is.

– Ahhoz azonban, hogy az itt élők jól is érezzék magukat a településen, magas színvonalú szolgáltatásokra, programokra is szükség van. Az ezekhez szükséges fejlesztéseket szintén a Modern városok programból valósítjuk meg.

Ötvenszázalékos készültségnél tart az új uszoda építése, de minden épített örökségünket megújítottuk vagy megújítjuk az elkövetkező időben, ezekhez a munkálatokhoz állami segítséget kaptunk – mondja a zalai megyeszékhely első embere. S persze a fejlesztések nem állnak meg itt, már elkészült a Zalaegerszeg 2030 program, amelyre várják a kormány áldását. A polgármester szerint ha ezek a fejlesztések mind megvalósulnak, akkor egy évtized múlva a településen lakók úgy lehetnek majd büszkék a város múltjára, hagyományaira, értékeire, hogy közben egy olyan modern településen élnek majd, amely nyitott lesz a XXI. század kihívásaira. Sőt a digitalizációban és robotizációban élen járva felkészült lesz a távoli jövőre is.

Az ellenzék elsorvadt

A Zalaegerszegen tapasztalható fejlődés lényegében felőrölte helyben az ellenzéket, a folyamat a végéhez ért. A városban 1994 óta van polgári vezetés, amely legutóbb már úgy tarolt, hogy nemcsak minden egyéni körzetben, hanem az összes szavazókörben is nyert. Balaicz Zoltán azt mondja, hogy a közgyűlésben ülő ellenzéki képviselőkkel korrekt az együttműködősük, a város ilyen értelemben is a béke szigete, ahol mindenki a szakmaiságra igyekszik koncentrálni, a politikai botrányok így elkerülik a települést. Nem úgy a Covid-járvány, amely Zalaegerszeg életére is negatívan hat, de ahogy a kormány, úgy helyben a Balaicz Zoltán vezette város is a gazdaság élénkítésében, a munkahelyek megőrzésében és a családok támogatásában látja a kiutat. Úgy véli, 2021 nem lesz könnyű év, idén járványköltségvetésre lesz szükség, de a város működni fog, a munkahelyek megmaradnak, a fejlesztések haladnak tovább, 2022-re viszont már újra gazdasági fejlődést vár.

Elégedett helyiek

Optimisták a zalaegerszegi emberek is. A hirtelen jött tavaszias időnek köszönhetően sokan döntöttek úgy, hogy kimerészkednek a szabadba, az épülő Alsóerdei Sport- és Szabadidőközpont környékén is többen kocogással, sétával kapcsolódnak ki. A napos időben a városközpontban is többen tartózkodnak, az egyik padon két középkorú asszony beszélget, és élvezi a napsütést. Kérdésre elmondják, hogy mindketten Zalaegerszegen születettek, és egész életükben itt éltek, és soha semmi pénzért nem költöztek volna el a városból, amit nagyon szeretnek. Nagyon örülnek a sok zöldövezetnek, az egyikük a Landorhegy környékéről nagyon kellemes gyermekkori emlékeket őriz, az ottani platánsorról valósággal ódákat zeng. Egybehangzóan állítják, hogy Zalaegerszeg nagyon is élhető település, ahol minden megtalálható, ami fontos nekik. Mint mondják, rengeteg fejlesztés történt a megyeszékhelyen, megfelelő a tömegközlekedés, jó a közbiztonság, a város a béke szigete.

– Eszembe sem jutna félni Zalaegerszegen. Azok a negatív, rossz hírek, amelyeket a televízióban látunk, nálunk nem történhetnek meg, legalább is eddig nem volt rá példa – mondja mosolyogva az egyikük.

Szeretik azt is, hogy a városban jellemzően nagyon sok program van – ezeket persze a koronavírus-járvány miatt most nem lehet megtartani –, alapesetben a nyáron egymást érik a fesztiválok. Emiatt nemcsak ők, de még a gyermekeik is Zalaegerszegen maradtak, itt vásároltak lakást is. – Pedig a lányom egyetemista korában azt mondta, hogy Zalaegerszeg egy halott város, ahol nem lehet semmit csinálni. Azóta sok minden, így az ő véleménye is pozitív irányba változott, így szívesen lakik a településen, itt képzeli el a jövőjét – emeli ki az asszony.

Dicséret a szomszéd várból

Nagyon jó véleménnyel van a városról az egyik helyi bevásárlóközpont felé igyekvő fiatal nő is. Azt mondja, otthon érzi magát a megyeszékhelyen, hiszen ide született, itt vannak a barátai, ismerősei, akikkel szívesen tölti együtt az időt. A városban minden fontosat megtalál, de szívesen venne még több kiülős szórakozóhelyet. – No, nem most, télen, főleg a járvány idején, de akkor lenne rájuk igény, ha újra visszatér az élet a normális kerékvágásba. Ettől függetlenül, ha nincs járvány, nagyon sok jó program van Zalaegerszegen – jegyzi meg nevetve. Úgy véli, új nagy fejlesztésekre nem feltétlenül van szükség a városban, de azt megemlíti, hogy az utakra kellene még pénzt költeni, bizonyos szakaszokra ráférne a felújítás.

Az elért eredményekre a szomszéd várban, Nagykanizsán is felfigyeltek. Sok mindent elárul, hogy egy magát nagykanizsainak valló férfi a következő hozzászólást tette Balaicz Zoltán polgármester évértékelő interjújához, amelyet Zalaegerszeg hivatalos Facebook-oldalán is közzétettek: „Gratulálunk! Rendszeresen járok Egerszegen, kanizsai lakosként is élmény látni a sikeres munkahelyteremtő beruházásokat, a látványos városfejlesztési eredményeket, általános modernizációt és a hatalmas, stratégiai közlekedési infrastruktúra-fejlesztéseket. Reméljük, hogy Kanizsa is követni fogja az egerszegi utat!”