Csaknem négyszázezer gyermek jár már Magyarországon ökoiskolába

A Magyarországi Ökoiskola-hálózat 2000 márciusában jött létre mintegy húsz lelkes és elkötelezett intézmény kezdeményezésére. A címet, amely a fenntartható fejlődés iskolai alkalmazását jelenti, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) karolta fel és működteti, immáron több mint húsz éve úgy, hogy mára már csaknem 1100 intézmény csatlakozott hozzá. Az ökoiskola cím párja a kisebb korosztályt célzó Zöldóvoda-hálózat, amelyet az Agrárminisztérium gondoz.

Fontos kérdés, hogy egy iskola mitől lesz ökoiskola. Azonkívül, hogy a tanórákon szóba kerülnek a környezetvédelem és a fenntarthatóság elvei, az iskolai élet minden területén megjelennek. Az iskola működtetése terén éppúgy, mint a gyerekek étkeztetése vagy a tanórán kívüli programok, táborok szervezése során.

A helyi környezeti és kulturális értékek megőrzése része az iskola munkájának, emiatt az iskola a helyi közösséggel is szoros kapcsolatot ápol.

Az ökoiskolák innovativitása nemcsak pedagógiai, hanem szervezeti, technikai, gazdasági szinten is megmutatkozik. Pedagógiai gyakorlatukban az ökoiskolák például a valós élethez közel álló problémák feldolgozását részesítik előnyben. A tudásszerzést aktív alkotó­tevékenységként valósítják meg, a helyi környezetért való cselekvés során, csapatmunkával és kollaboratív együttműködésekben.

Fontos a takarékos működés

Az ökoiskolákban működik energiajárőr-szolgálat, iskolakerteket gondoznak, helyi tanösvényeket építenek, feltérképezik a környék természeti és közösségi értékeit. Hangsúlyt fektetnek arra is, hogy az intézményi közösség szabályait a tanulók felelős részvételével alakítsák ki. Például zöld-diákönkormányzatot működtetnek vagy részt vesznek az épület zöldhasználat-szabályai­nak megalkotásában.

Akad, ahol a tanulók a szülőkkel és a pedagógusokkal közösen fásítanak, kertészkednek Fotó: Magasi Dávid / Kisalföld

Technikai, gazdasági szempontból is igyekeznek takarékosan bánni az energiaforrásokkal, csökkenteni a hulladék mennyiségét, az iskola külső-belső környezetét esztétikusan és fenntartható módon alakítani és megteremteni az egészséges étkeztetés feltételeit. Lehetőséget teremtenek a helyi biozöldségek, -gyümölcsök, -termények árusítására is.

Hogyan lesz egy ökoiskolából örökös ökoiskola? Az ökoiskola címet háromévente lehet megújítani. Ha egy iskola egymás után háromszor sikeres pályázatot nyújt be, örökös ökoiskolává válhat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden évben közzéteszi mind az ökoiskola, mind az örökös ökoiskola címekre a felhívását. A szempontok az elmúlt több mint húsz év alatt az intézményi fenntarthatóság legfontosabb jellemzőit vizsgálják, ugyanakkor reflektálnak az utóbbi időszak legfontosabb kihívásaira is. Tavaly például megnyílt a lehetőség a pályázatok digitális benyújtására, amelynek eredményeként a teljes pályáztatási eljárás papírmentessé vált. Ennek is köszönhetően megháromszorozódott a pályázatok száma.

Nemzetközi elismerések hazánknak

Kérdésünkre az Emmi arról tájékoztatott, hogy jelenleg 511 örökös ökoiskola és 582 ökoiskola címes intézmény van Magyarországon, az ezekbe az intézményekbe járó tanulók száma pedig megközelíti a 380 ezret. A számokon túl a legfontosabbnak azt tartják, hogy nemzetközi szervezetek, így az ENSZ is elismerte a hazai gyakorlatot.

Az UNESCO decemberben a fenntarthatósági cselekvési terv témában megtartott eseményén négy tagállam mutatta be jó gyakorlatát, köztük az Ökoiskola-hálózatot.

A Debreceni Dózsa György Általános Iskola 2020 nyarán nyerte el az örökös ökoiskola címet, előzőleg 2014-ben, majd második alkalommal 2017-ben pályáztak sikeresen az ökoiskola címre. Pallósné Bodnár Erika lapunk kérdésére úgy fogalmazott, hogy a cím minden környezettudatosan gondolkodó intézménynek presztízskérdés. Tárgyi, anyagi nyereménnyel nem jár, maga a megtisztelő cím és az azzal járó felelősség jelenti az elismerést.

Főzni is tanulnak a gyermekek

Pallósné Bodnár Erika felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázat megvalósításánál és a cím elnyerése után is vállalásokat kell teljesíteniük. – Minden vállalással az iskolai közösség szemléletét formáljuk, egyben közösen teszünk szűkebb környezetünkért, hiszen méltónak kell maradnunk a címhez. Ehhez a nevelő-oktató munka minden területén figyelembe kell vennünk az ökoszempontokat.

Szelektíven gyűjtjük a szemetet, papírgyűjtést szervezünk évente két alkalommal, a szülőkkel és a pedagógusokkal közösen virágosítunk, fásítunk, kertészkedünk, madarakat etetünk, újrahasznosítunk.

A biciklitárolók számának növelésével biztatjuk tanulóinkat a kerékpáros közlekedésre, sokat sportolunk, a rendezvényszervezésnél és a kirándulások helyszínének megválasztásakor előnyben részesítjük az ökolehetőségeket. Tanítványainkat főzni, befőzni tanítjuk, ezzel is takarékosságra neveljük őket – emelte ki az intézményvezető. Hozzátette: a témával kapcsolatos világnapokról mindig megemlékeznek, részt vesznek a fenntarthatósági témahét programjaiban. Szavai szerint a debreceni ökoiskolák tartják egymással a kapcsolatot és közös programokat szerveznek.

Az örökös ökoiskola címet elnyert hegykői általános iskola sulifarmja Fotó: Magasi Dávid / Kisalföld

Pallósné Bodnár Erika beszélt arról is, hogy tavaly különösen nagy lépést tettek az épület üzemeltetési költségeinek csökkentése felé, hiszen a debreceni önkormányzat pályázatának köszönhetően teljes körű energetikai felújítás volt az iskolájukban. Az épület külső szigetelést és napelemeket kapott, és kicserélték a nyílászárókat is.

Már a víz világnapjára készülnek

A Pécsi Köztársaság Téri Általános Iskolában már 1994-től volt környezeti nevelés, de az intézmény öt éve kapta meg először az ökoiskola címet. Megkeresésünkre az intézmény igazgatója, Molnárné Szoldatics Katalin kiemelte, hogy ez a cím nem anyagi előnyökről szól, hanem az iskola szemléletéről, az általa közvetített értékekről, népszerűsíti az intézményt és a környezetvédelmet is. – A környezeti válság égető probléma, amit már gyermekkorban tudatosítani kell mindenkiben. Bizonyos ismereteket megkapnak a diákok a tanórákon, de ennél sokkal több kell.

Ahhoz, hogy ez a gyermekekben belső késztetéssé váljon, a tanulók értékrendjében ki kell alakítani a környezettudatos gondolkodást. Az elköteleződéshez közvetlen élményszerű tapasztalatokat kell kapnia a diákoknak, és jó példákat kell látniuk maguk előtt – fogalmazott az igazgató.

Ennek érdekében az egész intézményt a környezetvédelmi szempontokra tekintettel működtetik. Évtizedek óta szelektíven gyűjtik a hulladékot, energiatakarékos izzókat és csapokat használnak. Két éve pályáztak ivókútra, és minden gyermeket elláttak kulaccsal, mert a víz hatalmas érték, mint ahogy világossá teszik, hogy a műanyag rendkívül káros ekkora mennyiségben. Csináltak olyan akciókat is, hogy a villanykapcsolóra felírták: Kapcsold le! Az intézményben van szabadtéri tanterem, ahol madáretetők vannak, és a gyermekek tudnak csapadékot mérni. Van erdei iskolai programjuk, ahol a gyermekek különböző foglalkozásokon vehetnek részt. A zsályaligeti ökotáborban az elmúlt két évben szinte minden osztály eltöltött egy hetet. A Pécsi Köztársaság Téri Általános Iskolában figyelnek a jeles napokra, így a víz világnapjára, a Föld napjára, s annyira tudatosan működnek, hogy még egy szépkiejtési versenyre is a környezetvédelemhez kapcsolódó szemelvényeket választanak ki. – A március 22-i víz világnapjára pályázatot hirdettünk, lehet a témában fotózni, rajzolni, verset írni vagy éppen képregényt készíteni – fogalmazott Molnárné Szoldatics Katalin.

Kevesebb papírt használnak

A Budapest XIII. Kerületi Herman Ottó Általános Iskola 2005-ben, 2008-ban és 2011-ben is elnyerte az ökoiskola címet, majd 2012-ben örökös ökoiskola címet kapott. – Ez a cím a környezeti nevelésben eddig elért eredményeink elismerése, de nem egy olyan díj, amit megnyertünk, kiteszünk a vitrinbe és nincs vele tovább dolgunk. Ez azt jelenti, hogy az iskola örökösen keresi, kutatja, tanulja, tanítja, felhívja a gyerekek figyelmét azokra a környezettudatos eljárásokra, amelyekkel cselekvően tehetünk az élhetőbb környezetünkért – hangsúlyozta az intézményvezető. Szavai szerint a szemléletformálást naponta ismétlődő tevékenységekben, jeles napokon, fenntarthatósági témahéten való részvételen, hagyományos Herman-pályázaton, Herman-napi projektnapon és szakkörön végzik.

– A járványügyi veszélyhelyzet miatt számos gyakorlatunkat, programunkat fel kellett függesztenünk, el kellett halasztanunk, szerencsés esetben csak át kellett szerveznünk – fejtette ki.

Az intézményvezető elmondta azt is, hogy az iskolában szelektíven gyűjtik a hulladékot, a kertben komposztálnak, növényeket szaporítanak, ültetnek, ugyanott darázsgarázst üzemeltetnek. – A Herman-pályázatainkon valódi problémákra keresik tanulóink önállóan, szüleikkel, csoportosan vagy osztályszinten a megoldásokat. Az előző években foglalkoztunk azzal, hogy milyen az élet műanyaggal, papírral, illetve milyen lenne nélkülük. A digitális munkarend segítette a papírfelhasználásunk átgondolását. Mérhető mértékben kevesebb papírt használunk, így virtuális fákat nevelünk. Tanulóink ehhez azzal járulnak hozzá, hogy nem kezdenek minden évben új füzetet, csak ha betelik. Iskolai rendezvényeink szervezésében is keressük a környezetkímélő megoldásokat – jelezte Ágni Dóra. A hagyományos Herman-napjukra az idén nem személyesen, hanem online hívnak meg előadókat, akik mindannyian a fenntarthatóság egy témáját tárják diákjaink elé. Az idei téma a méhek lesz. Bíznak benne, hogy számos, digitálisan megvalósítható pályázat érkezik majd. A környezettudatosság a diákok jutalmazásánál is fontos szempont lesz.