Veszélyes a baloldal felelőtlen hangulatkeltése

Jól látható: felelős kormány és felelőtlen ellenzék áll egymással szemben a pandémia elleni védekezésben. A hatékonynak bizonyult korlátozó intézkedések fenntartása miatt elindult globális nyitási mozgalmakból az ellenzék politikai hasznot akar húzni, ismét az utcai politizálás eszközével kívánják a kormányt támadni – mutat rá a XXI. Század Intézet legfrissebb elemzésében.

Gyurcsánnyal együtt ünnepeltek a baloldali pártok Fotó: MTI

A koronavírus okozta egészségügyi, gazdasági és társadalmi válság új kihívások elé állította a kormányokat, ezért ismét felmerült a nemzetállamok szerepvállalásának és szuverenitásának kérdése, miközben az uniós intézmények a járvány kezdete óta ragaszkodtak ahhoz, hogy a felmerült problémákat Brüsszelből vezérelve oldjuk meg – olvasható a XXI. Század Intézet legfrissebb elemzésében.

A brüsszeli bürokrácia válságkezelése azonban – leginkább a körülményes és lassú döntéshozatali mechanizmus miatt – ismét csődöt mondott. Az egyes tagországok kormányai – az ország sajátosságaira és a pandémia súlyosságára való tekintettel – önálló szabályokat alkottak az eredményes védekezés érdekében. A kormányok különleges jogrendet vezettek be, majd nemzetállami szinten hoztak korlátozó intézkedéseket és szuverén módon döntöttek a határok lezárásáról. Az Európai Bizottság tehetetlensége miatt jelenleg a vakcinabeszerzésben is önálló lépéseket tesznek és saját forrásokat keresnek.

Kibírni az átoltottságig

A koronavírus-járvány okozta globális probléma kezelése során újra bebizonyosodott, hogy a nemzetállamok hatékonyabbak, mint az uniós intézmények, a kormányok gyorsabban és eredményesebben cselekszenek, mint az egyre inkább „túlterjeszkedő” Európai Bizottság. Mivel az emberek Európa-szerte egyre nehezebben viselik a korlátozó intézkedéseket, továbbá a globális nyitási mozgalmak tovább erősödnek és egyre inkább politikai jelleget öltenek, így

a következő időszak is a nemzetállami szinten megszervezett védekezéséről fog szólni, ami egyben az erős állam tesztje is lesz

– jelenti ki az elemzés.

Rendőrök vesznek őrizetbe egy tiltakozót a koronavírus-járvány miatt elrendelt szigorítások elleni tüntetésen 2021. január 31-én, Brüsszelben Fotó:MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ennek tesztjét az jelenti, hogy egy kormányzat képes-e betartatni a pandémia ellen hozott korlátozó rendszabályokat addig, míg nem érjük el a lakosság kellő mértékű átoltottságát, mégpedig úgy, hogy eközben nem enged a politikai provokációnak, azaz nem válaszol erőszakkal a politikai szándékú rendbontásokra, megőrizve ezzel a társadalmi békét.

Súlyos következmények

A XXI. Század Intézet elemzésében hangsúlyozza: az elmúlt hetekben az Európai Unió tagállamaiban több korlátozásellenes mozgalom is alakult, amelyek igyekeznek egyre nagyobb nyomás alá helyezni a regnáló kormányokat. Ennek ellenére az az uniós tagországok vezetői továbbra is a szigorítások mellett foglalnak állást, mivel egy esetleges lazítás könnyedén a koronavírus harmadik hullámának berobbanását eredményezheti Európában. Azokban az országokban, ahol az elmúlt hónapok során a kormányok megpróbálkoztak a szigorító intézkedések lazításával, pár napon belül újra korlátozó intézkedések meghozatalára kényszerültek. Az elmúlt hetek tapasztalataiból ráadásul az is látható, hogy

az átmeneti lazításoknak köszönhetően ezeknek az országoknak mára a korábbiaknál sokkal súlyosabb járványhelyzettel kell szembenézniük.

Elmondható, hogy azokban az országokban, ahol a kormányok a korlátozások enyhítése vagy a nem megfelelő mértékű szigorítások mellett döntöttek, drasztikusan romlott a járványhelyzet az elmúlt hetekben. Az elhibázott járványkezelésnek köszönhetően a példaként említett Portugália és Szlovákia komoly egészségügyi gondokkal küzd, ami várhatóan további szigorító intézkedések meghozatalára kényszeríti majd az országok vezetőit. A felelőtlen ellenzék szeme előtt csupán a politikai haszonszerzés lebeg.

A baloldal arctalan zavarkeltői

A magyarországi baloldal a koronavírus-járvány megjelenése óta politikai haszonszerzési lehetőségként tekint a kialakult krízishelyzetre, emiatt támadnak minden kormányzati intézkedést, terjesztenek álhíreket. Ebbe a sorba illik bele az oltásellenes hangulatkeltés, illetve hogy legújabban a globális nyitási mozgalmak törekvéseit karolták fel a baloldali politikusok. A Momentum mellett több ellenzéki párt is bizonyos korlátozások feloldását követeli, amivel veszélyeztetik a társadalmi békét és felelőlenül állnak a védekezéshez.

Jól látható: felelős kormány és felelőtlen ellenzék áll egymással szemben a pandémia elleni védekezésben – áll az elemzésben.

A hatékonynak bizonyult korlátozó intézkedések fenntartása miatt elindult globális nyitási mozgalmakból az ellenzék politikai hasznot akar húzni, ismét az utcai politizálás eszközével kívánják a kormányt támadni.

Erre törekednek a pártok – Mi Hazánk, DK, MSZP, Momentum – és erre törekednek az egyelőre még arctalan zavarkeltők, akik abban reménykednek, hogy a társadalmi elégedetlenségből a kormánnyal szembeni romboló, aktivista ellenzékiség szervezhető meg. Az ellenzék emellett felelőtlen módon túlköveteléssel áll elő: azt követelik, hogy a kormány mindenkinek minden olyan kárt fizessen meg, amit a koronavírus miatt szenvedett el. Ez a típusú gondolkodásmód szellemi értelemben kommunizmust jelent, ami egyáltalán nem magyar és nem európai, hanem sokkal inkább globális jelenség. Miközben a baloldali politikusok folyamatosan a támogatások növelését követelik, az általuk vezetett településeken megszorításokat és adóemeléseket vezettek be az elmúlt egy évben. Míg Bécs, Berlin, Prága, Róma vagy például Székesfehérvár komoly támogatást nyújtott a helyben élőknek, a Karácsony Gergely vezette Budapesten ilyenről nem lehet beszámolni.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ITT érhető el.