Az ötéves osztatlan képzések esetén hasonló arányokkal találkozunk: a tanulmányok bő harmada zárul eredménytelenül. Legtöbb hallgató a jogászképzésből esik ki, a legkevesebb pedig az építészmérnöki képzésből (12-17 százalék), valamint az általános orvosi szakról (15-18 százalék).
Sokan már gyakorlatilag közvetlenül a felvételi után feladják: az osztatlan szakokra járók 8-12 százaléka például egyetlen szemesztert sem végez el, további egyharmaduk pedig legfeljebb két félév után otthagyja az egyetemet. Ennél a képzéstípusnál is elmondható, hogy a fizetős diákok közül kevesebben jutnak el a diplomáig, mint az ingyen tanulók. Az osztatlan képzések között
a legtöbb sikertelen jogviszonyt a győri és a pécsi intézmény regisztrálta, de országos átlag fölötti a lemorzsolódás az ELTE ötéves képzésein is.
A mesterképzéseket az alapképzéseknél sikeresebben végzik a diákok, a nem tanári mesterszakoknak csak ötöde zárul abszolutórium nélkül. Különösen jól áll a versenyben például a gyógypedagógia és a pszichológia, utóbbi szakon mindössze három-hat százalékos a lemorzsolódás.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!