Tanulmányt jelentetett meg az Oktatási Hivatal (OH) az egyetemi lemorzsolódásról. A Felvi.hu-n elérhető dokumentum annak járt utána, hogy melyek azok a szakok, amelyeket a diákok egy része valamilyen okból nem tud vagy nem akar befejezni. Mint kiderült, a tanulmányok félbehagyásának okai közt nagyjából egyenlő arányban van jelen a követelmények nem teljesítése és a hallgató saját döntéséből való megszakítás, de alacsony számban előfordul például fizetési hátralék vagy fegyelmi miatti kizárás is. Kiemelték:
a pénzügyi nehézségek összességében nem számottevő okai a tanulmányok sikertelenségének.
A hároméves alapképzések több mint harmada (36-39 százaléka) abszolutórium nélkül zárul, és alig több mint fele jut el legalább az abszolutóriumig. Nagyon jelentős a lemorzsolódás az informatika, a műszaki és a természettudomány területek képzésein, ezeken a területeken a fiatalok fele elbukik vagy kiiratkozik. Lényegesen jobb a helyzet viszont a művészeti szakokon és a pedagógusképzésben. Megállapították, hogy
az államtudományi, valamint az egészségtudományi alapszakokon főleg saját elhatározásból szakítják meg tanulmányaikat a fiatalok, ezzel szemben a bölcsész- és az informatikushallgatók általában a követelményekkel nem boldogulnak, a hitéleti és sporttudományi alapképzéseken pedig rendszerint a túl sok passzív félév áll a sikertelenség hátterében.
Konkrét alapszakokat vizsgálva az látszik, hogy a legnagyobb mértékű lemorzsolódás a földmérő és földrendező mérnöki, a programtervező informatikus és a fizika szakon jellemző (50-65 százalék). A sor másik végén a leendő csecsemő- és kisgyermeknevelők, valamint a gyógytornászok állnak, közülük csak 15-17 százalék nem végez.

Rámutattak továbbá, hogy nagyobb a lemorzsolódás esélye a részidős munkarendekben (levelező, távoktatás), mint nappali szakokon, és több férfi esik ki a rendszerből, mint ahány nő. A tanulmányból kiderült az is, hogy
kevesebb diák esik ki az iskolákból ott, ahol az oktatói gárda fiatalabb.
Az intézményi bontás szerint az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, Edutus és Gábor Dénes Főiskola veszíti el a legtöbb hallgatót, alapszakosaiknak csaknem felét. A tudományegyetemek között a pécsin a legmagasabb, a debrecenin pedig a legalacsonyabb mértékű a lemorzsolódás.
A legjobb helyzetben mindenképpen a művészeti intézmények vannak, ezekben tíz-húsz százalék körül megáll a lemorzsolódás. Érdekes, hogy még szakokon belül is vannak jelentős eltérések: informatika esetében például sokkal nagyobb eséllyel szerez diplomát, aki a Corvinusra vagy Debrecenbe jár, mint aki ugyanezt a szakot a győri Széchenyi Egyetemen vagy Pécsett tanulja.