2003. szeptember 15. néhány napig piros betűs ünnep volt a magyar baloldali pártok és az őket támogató „független” sajtó számára. Ezen a napon a baloldali nyilvánosság vezérhajójának számító Népszabadság hasábjain jelent meg Teller Ede „Rossz hírek a szülőföldemről” címmel írt nyílt levele, melyben az akkor egy éve ellenzékbe került Fideszt kritizálta a magyar tudós. A kormányon levő MSZP–SZDSZ és a társutas intézményei, mint a Népszabadság öröme több okból is érthető volt. Egyrészről egy évvel korábban a Fidesz Kossuth téri nagygyűlésén Solymosi Frigyes professzor felolvasta Teller Ede üzenetét, amelyben arra kérte a magyarokat, hogy a választáson a Fideszt támogassák – olvasható a kontra.hu cikkében.
A világhírű tudós támogatásának vagy kritikájának nagy jelentősége volt, mivel a magyar közvélemény előtt nagy tiszteletnek örvendett. Többek között közismert tény volt, hogy az Amerikában élő magyar fizikus a Fidesz politikájával szimpatizált, nemzeti elkötelezettségű volt, nem mellékesen pedig baráti viszonyt ápolt Orbán Viktorral. A baloldali sajtómunkások egymás sarkára taposva igyekeztek rákontrázni a hírre, habosítani a történetet, amely szerint a Fidesz amerikai-magyar támogatója a párt ellen fordult.
Káröröm, kétfilléres bölcselkedés, vérvörös eufória. Néhány napig. Aztán a féktelen örömnek véget vetett a valóság.
Sokakban gyanút keltett ugyanis, hogy a levél hangneme egy cseppet sem emlékeztetett Teller Ede úriemberhez illő modorára. A tudós barátaiban kétségek ébredtek az írás hitelességét illetően,
mivel a stílus olyannak tűnt, mintha Gálvölgyi János és Havas Henrik közös szerelemgyereke részegen írt volna angol nyelvű feljelentést a Fidesz „népellenes” bűneiről.
A levél hitelességét firtató kérdések kapcsán Horn Gyula igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, mikor azt mondta: „minden jel szerint Teller Ede levele hiteles, tényleg ő írta. Nem tudom, olvasták-e: mintha mi írtuk volna”.
Mintha ők írták volna, mintha a pártvezetés mondta volna tollba egy jól képzett sajtóipari kádernek. És tényleg.
A levélről ugyanis Horn tanúságtétele ellenére is kiderült, hogy hamisítvány volt.
Teller Ede közeli munkatársai, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium részéről sajtónyilatkozatot adtak ki, amelyben „teljes hamisításnak” minősítették a levelet. A közlemény szerint a professzor személyes titkárai megerősítették, hogy a levélnek semmi köze Teller Edéhez, és az írás nem is tükrözi a professzor személyes meggyőződését. Hogy miért a munkatársai nyilatkoztak a tudós helyett? Nos, ennek az a sajnálatos magyarázata, hogy Teller Ede néhány nappal korábban, szeptember 9-én elhunyt.
