Ötpontos javaslatcsomaggal készül a kormány a fővárossal való egyeztetésre

Ötpontos javaslat csomaggal készül a kormány a csütörtök délutáni Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülésére. Fürjes Balázs, a budapesti és a fővárosi agglomeráció fejlesztésekért felelős államtitkár közölte: partnerséget várnak Karácsony Gergely főpolgármestertől, mert több lényeges, a budapestiek jövőjét meghatározó témában is egyeztetnek. Az államtitkár kiemelte: bízik benne, hogy megtalálják a közös hangot és a közös megoldásokat a főpolgármesterrel a budapestiek érdekében. Az online sajtótájékoztatón azt is nyomatékosították a kormány képviselői: ugyan az unió mindössze nyolcvankétmilliárd forintot irányzott elő a fejlett Budapestnek, ám a kormány ezt az összeget háromezermilliárd forintra emelné, amennyiben a főváros partnerként együttműködik a kormánnyal, és ezt az álláspontot képviselnék az uniós egyeztető tárgyalásokon.

Az államtitkár szerint Karácsony Gergely konstruktív együttműködés helyett háborús retorikát folytat Fotó: Bach Máté Fotó: BACHPEKARYMATE

Negyedik pontban rögzítenék az uniós támogatások felhasználásának az összegét. Fürjes Balázs leszögezte: háromezermilliárd uniós forrást tervez a kormány elkölteni Budapesten. A brüsszeli szabályok szerint Budapest fejlettsége miatt hátrányosan részesülhetne a támogatásokból, csak nyolcvanmilliárd forint járna a fővárosnak, mert a kohéziós támogatások a kevésbé fejlett területeknek járnak. A kormány mégis javaslatot tenne háromezermilliárd forint Budapestre való irányítására, ebből az oktatás és egyetem fejlesztés, közlekedésfejlesztés, egészségügyi fejlesztések és a zöld területek növelése valósulhatna meg.

Az utolsó egyeztetési pont a vasúti fejlesztésekről szól. 2020–2040 között a kormány elkötelezett az agglomerációs vasútfejlesztések mellett. Fürjes Balázs kitért arra, a kormány célja, hogy Budapest fellélegezhessen, és ehhez jó eszköz a vasút. – Naponta egymillióan érkeznek autóval a fővárosba és mintegy félmillióan használják a vasutat. A cél, hogy a vonattal utazóközönsége megduplázódjon a következő években – fogalmazott. Hozzátette: a kormány terve szerint az agglomerációból érkező vonatok negyedóránkét közlekedjenek Budapest központjába és az utasok három különböző metróra áttudjanak szállni. Mindezt egyetlen jeggyel vagy bérlettel meg tudják tenni.

Az államtitkár hangsúlyozta: bízik benne, hogy a főpolgármesterrel meg tudnak egyezni, a kormány nyitott a főváros javaslataira.

Banai Péter a pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a főváros és a kormány anyagi helyzetéről számolt be. Leszögezte: a kormány az életvédelem mellett, a gazdasági védelmet helyezte előtérbe. Mint mondta: komoly pénzügyi kérdések vannak napirenden az FKT ülésén. Banai emlékeztetett: a koronavírus-járvány előtt a magyar gazdaság jó pályán volt, az Eurostat számaiból kiderült, hogy a gazdasági növekedés évi 4, 1 százalék volt, az uniós átlag 2, 1 százalék volt. A járvány előtt a magyar gazdasági teljesítménye huszonkét százalékkal volt magasabb, mint öt évvel ezelőtti adatok.

Ennek a jó gazdasági számoknak az önkormányzati szektor volt legfőbb kedvezményezettje.

Az önkormányzati helyi iparűzési adó (hipa) bevételek mintegy ötven százalékkal növekedtek, a fővárosban ez a szám hatvan százalékos volt.

Banai: az önkormányzatok a vállalkozókat segítsék

Az államtitkár emlékeztetett a kormány kiadásai mintegy ezer milliárdot tettek ki járványkezelésre, ebben benne van az egészségügyi dolgozók emelt bére és juttatásai, az eszközbeszerzés és a járványkórházak építése. További négyezer milliárd forintot fordított a kormány gazdaságvédelemre. Ez együttesen 28 százalékát tette ki a kormány központi költségvetésének kiadásainak, miközben az adóbevételek csökkentek, mert a kormány számos szektorban adócsökkentést vezetett be. Banai Péter köszönetet mondott azoknak az önkormányzatoknak, akik a közös teherviselésben részt vettek. Az államtitkár elmondta: az előző fővárosi városvezetés stabil gazdasági helyzettel adta át a fővárost Karácsony Gergelynek. A mostani városvezetésnek 142 milliárd forint hipa bevételt tudott elkönyvelni, ez 20 milliárd forint csökkenést jelent a tavalyi adatokhoz képest. Ez azt jelenti, hogy 2017-2018 szintre estek vissza a bevételeket. Az államtitkár megjegyezte: az előző városvezetésnek túlnyomó részt kisebb iparűzési adóval kellett számolnia, de mégis 214 milliárd forint eszköz és állapapír állományt adtak át az új vezetésnek. A pandémiának köszönhetően ez csökkent, de még mindig a fővárosnak jelentős készpénz és értékpapír állománya van, 122 milliárd forint.

Banai hangsúlyozta: a járványhelyzet mindenkitől áldozatot követel, s csak ha közösen gondolkodunk akkor tudunk sikeresek lenni. A államtitkár azt kérte, a működési költségeket próbálják meg visszafogni, kivéve az egészségügy forrásokat. – A kormány azt kéri az önkormányzatoktól, hogy a vállalkozásokat segítsék, és a hiányt ne ellensúlyozzák adóemeléssel. Ez a gazdaságpolitika covid járvány előtt sikeres volt és az elkövetkezendő időszakban is sikeres lehet és ezáltal a főváros legfőbb bevétele az iparűzési adó is ez évtől növekedni fog – fogalmazott.

A kormány az előírt összeg többszörösét költi Budapestre

Ágostházy Szabolcs, az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár hangsúlyozta: Budapest az ország gazdasági motorja és a nemzet fővárosa is egyben. – A kormány elkötelezett abban további forrásokat biztosítson Budapestnek. Az Eurostat 2019-es adatai szerint a fővárosiak vásárlóereje 151 százalékos fejlettségi szinten áll, másfélszer jobban él jól Budapest, mint az unió 27 tagországa. Összehasonlításképpen ezek a számok az Észak-Alföldön 47 százalék, Észak- Magyarország 49 százalékon a Dél-Dunántúl 50 százalék azaz háromszor fejlettebb a főváros egyes magyarországi régióknál – fejtette ki a szakember. Hozzátette: az elmúlt időszakban Budapest fejlesztésre 780 milliárdos uniós támogatásban részesült, emellett megvalósult 1300 milliárdból egy országos projekt, amelynek szintén a haszonélvezői budapestiek voltak. Ez nem tartalmazza a nemzeti költségvetésből adott támogatásokat.

Az államtitkár kitért arra, hogy 2021-2027 között mintegy 15 ezer milliárd forint jár Magyarországnak az uniós alapból. Magyarországnak, ennek negyedét vissza kell fizetni a központi költségvetésből. Az unió szabályrendszer szerint ebből a forrásból elég lenne csak 83, 6 milliárdot költeni Budapestre, ennek ellenére a kormány Budapest politikáját követve 3000 milliárdot tervez felhasználni fővárosi fejlesztésekre. A forrás negyedét költenék egészségügyi beruházásokra, a felét a közlekedésfejlesztésre ötödét gazdaság fejlesztésre, oktatásra és innovációra, a fennmaradót pedig zöld fejlesztésekre.