Naponta jelennek meg cikkek, politikusi nyilatkozatok a koronavírus-járvány miatt elhunytak számával összefüggésben. De vajon ez az – egyébként kétségtelenül szomorú – adat valóban alkalmas nemzetközi rangsorolásra, összehasonlításra? – teszi fel a kérdést az Indexen publikált véleménycikkében a KSH alelnöke. Windisch László szerint a halálozások alakulásáról készített statisztikákat különösen megfontoltan kell elemezni.
– Hiába tűnik jó hírnek például, hogy hazánk tavaly az EU tagállamainak azon egyharmadába tartozott, ahol a legalacsonyabb volt éves összehasonlításban a halálesetek számának növekedése, ez sem a járvány tragédiáját nem kisebbíti, sem a gyászt nem enyhíti.
Nem segíti a higgadt értékelést, hogy a vírus és annak terjedése a napi politikai adok-kapok legfőbb témájává vált – fogalmazott.
A Covid okozta halálozások száma az alelnök szerint kétségkívül az egyik legfontosabb jelzőszám a járvány súlyosságának kifejezésére. Látni kell ugyanakkor – folytatta – hogy amíg az egyes országok nem pontosan megegyező definíció mentén, teljesen azonos megközelítéssel elbírálva jelzik ezen eseteket, addig ez a szám inkább a járványhelyzet egy-egy országon belüli alakulásának jelzéséhez megfelelő,
nemzetközi összehasonításra csak korlátozottan alkalmas.
Ha aszerint vizsgáljuk az EU-tagállamok statisztikáit, hogy a 2020-as többlethalálozás hány százalékát teszi ki a 2019-esnek, mekkora hányadát magyarázza a Covidban elhunytak száma, igencsak nagy szórást fogunk látni. Van, ahol a tapasztalt halálozási többlet alig egyharmadát magyarázza csak a hivatalos járványstatisztika (Litvánia), és van olyan ország is (Dánia), ahol a Covid-halálesetek száma majdnem duplája a megfigyelt halálozási növekedésnek – magyarázza Windisch László.
Az EU-ban a 11,5 százalékos összesített halálozási többletnek csak a 69,5 százaléka magyarázható a lejelentett Covid-halálesetekkel (Írország adatai még nem állnak rendelkezésre). Magyarország esetében ez az adat 84,4 százalék – ez az Unióban a hetedik legmagasabb érték, csak Dánia, Luxemburg, Svédország, Franciaország, Belgium és Ausztria mutatója van ezen érték felett.
– Fontos tehát látni, hogy ha nemzetközi összehasonlításra törekszünk, akkor a járványügyi tájékozódás, tájékoztatás középpontjában nem állhat egyedül a Covid-halálozási statisztika, mindenképp érdemes figyelemmel kísérni a teljes halálozás alakulását is
– húzta alá a szakértő.
A 2021. év adatai kapcsán Windisch László kiemeli: négy tagállamban is harminc százalék feletti a halálozási többlet (Szlovákia, Csehország, Portugália és Lettország), húsz és harminc százalék közötti hat országban (Litvánia, Észtország, Szlovénia, Lengyelország, Bulgária, Luxemburg). Magyarországon a tizedik hét végéig, azaz március 14-ig áll rendelkezésre a heti statisztika,
ennek alapján 11,4 százalékos emelkedés tapasztalható a halálozási adatokban. Ezzel az uniós rangsor első, kedvezőbb feléhez tartozik Magyarország.
