Felügyelet helyett személyre szabott törődés

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató immár 13 megyében lát el gyerekeket, módszertana pedig garancia a szakterületen szükséges szemléletváltásra. Közel háromezer munkatársuk jelenleg hétezer gyermekről gondoskodik, akik lakásotthonokban és nevelőszülőknél élnek. Ide is, oda is ellátogattunk, hogy megtudjuk, milyen az élet az egyházi fenntartású gyermekvédelmi rendszerben.

Az Ágota alapítvány fő tevékenysége az állami gondozott gyermekek támogatása, emellett felvállalja családban élő hátrányos helyzetű gyermekek segítését is. Fotó: Havran Zoltán Forrás: Magyar Nemzet

Az ellátórendszerbe bekerülők hátteréről a szakember kifejtette: a gyermekvédelmi törvény szerint pusztán anyagi okok miatt nem lehet a családból a gyermeket kiemelni. – A családok elszegényedése azonban számos olyan tényezőt von maga után, mint az elhanyagolás, az alkoholizmus, a függőségek. Ez már ahhoz vezethet, hogy a veszélyeztetett gyermeket kiemelik vér szerinti családjából. A nevelőszülőkhöz vagy lakásotthonba helyezésüket követően kerülnek átmenetileg gyermekvédelmi gondoskodás alá, ami addig tart, amíg a sorsuk véglegesen nem rendeződik. Ez lehet visszatérés a vér szerinti családba vagy örökbefogadás – mutatott rá. Hozzátette, a szülőnek kapcsolattartási joga van, a szolgáltatónak pedig kötelessége biztosítani a lehetőséget, hogy a gyermek találkozhasson a vér szerinti hozzátartozójával.

Ha a szülő hosszú ideig nem él a kapcsolattartás jogával, akkor elindul a gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának folyamata. Ez azonban már az illetékes gyámhivatalok, illetve a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) hatásköre.

Támogatják a továbbtanulást

A lakásotthonban nevelkedő fiatalok hátterét Szandi (18) és Benson (19) története jól példázza. Szandi születése óta nevelkedik a gyermekvédelmi rendszerben. – Csecsemőotthonban indult az életem, mert az édesanyám a szülés után lemondott rólam. Ezután megpróbáltak örökbe adni, azoktól az emberektől kaptam a nevemet is. Később mégis a nagyszüleim vettek magukhoz – mondta a fiatal lány. Szandi 14 éves koráig élt velük, a halálukat követően azonban ismét állami gondozásba került.

– Jelenleg ápolónőnek tanulok és szeretnék érettségizni. Azt még nem döntöttem el, hogy tovább akarok-e tanulni , de a Szent Ágota abban is támogat minket – fogalmazott.

Benson ötéves volt, amikor meghalt az édesanyja, majd a nagymamájánál élt kilenc évig. – A nagymamám végül lemondott rólam és bekerültem a Pest megyei, valkói gyermekotthonba. Ott négy évig voltam, amíg betöltöttem a tizennyolcat, utána a gödi otthonba költöztem – mesélte a fiú. Benson jelenleg igazolt rögbijátékos Szegeden. – Korábban Gödre jártam haza, mert Szegeden kollégista voltam, de a távolság miatt kértem a felvételemet a Szent Ágota szegedi lakásotthonába. Még korábban, az Ágota-táborokban ismerkedtem meg a szolgáltató munkatársaival, ők segítettek abban, hogy közelebb kerüljek az iskolámhoz, ne kelljen annyit ingáznom – mesélte.

Benson szeretne továbbtanulni a Szegedi Tudományegyetem gazdasági karán, most érettségizik. Arra válaszolva, hogy milyen különbséget tapasztal az állami fenntartású intézmény és a Szent Ágota által fenntartott lakásotthon között, Benson nevetve így foglalta össze a különbséget: ha itt leteszek valamit az asztalra, akkor az ott is marad.

A nevelőszülőség hivatás

A Csanyteleken élő nevelőszülői család jelenleg hat, tíz év alatti gyermeket nevel a falu szélén, szép környezetben, jó körülmények között. Három hónapos, hat hónapos, kilenc hónapos, két és fél éves, hétéves gyermek fogadott bennünket. A legidősebb, nyolcéves kislány pedig éppen iskolában volt, amikor a nagy családi házba érkeztünk.

Gyöngyi Mihályné és férje 2013-ban vállalkozott erre a hivatásra. Miután a három saját gyermekük felnőtt, a házaspár a televízióban figyelt fel a szolgáltató nevelőszülői hivatást népszerűsítő felhívására.

– Szeretjük a gyerekeket, így pár hét gondolkodás után telefonáltunk. 2014. január 1-jével lettem főállású nevelőszülő. Először egy román kisfiút kaptunk, azóta összesen húsz gyermek fordult meg a házban – mondta Gyöngyi Mihályné.

A házaspár azt is kiemelte, hogy nagyon jó a kapcsolat a nevelt és vér szerinti gyermekeik között. Ezt erősítette meg a hétéves Tamara is, aki elmesélte, hogy a napokban ő altatta el a házaspár unokáját. A nevelőszülőket ugyanis gyakran látogatják saját gyermekeik unokáikkal, így a nevelt apróságok megtapasztalhatják, hogyan épül fel egy család. Mintákat kapnak, amit majd az önálló életükben is tudnak hasznosítani.

Fontos a helytállás

A nevelőszülővé válás folyamata kapcsán Török Zoltánné kiemelte: a Szent Ágota hitvallása szerint minden gyermeknek családban a helye. – Fontos a család megtartó ereje, azok a minták, szabályok, amit a gyermek a vér szerinti családjából való kiemelés után egy nevelőszülői családban kaphat meg – jegyezte meg, majd arra is kitért, hogy a nevelőszülők kiválasztásának menete többlépcsős folyamat. – Először felmérik a jelentkezők pszichés és mentális alkalmasságát, valamint a lakókörnyezetüket, ahol majd a gyermeket fogadják. Ezt követően a kiválasztott jelentkezők részt vesznek egy döntés-előkészítő, majd nevelőszülői képzésen. Ha sikeres vizsgát tettek, akkor kapnak működési engedélyt, ez után fogadhatnak gyermeket – részletezte.

A Szent Ágota 2020. július 1-jétől már Pest megyében is szolgáltat, így Cegléden is meglátogattunk egy családot, ahol hét tinédzser nevelkedik. Tóth Ferencné Eta nevelőszülő a gyerekek alkotta karéjban ülve mesél erről a különleges hivatásról. Mint elmondta, 21 éve döntött így, azóta húsz gyermeket gondozott.

A jelenleg nevelt hét fiatal között két testvérpár is van, mert a Szent Ágotánál prioritás, hogy a testvérek – amennyiben a gondozási férőhely megengedi – ugyanoda kerüljenek.

A legidősebb utógondozott, a huszonnégy éves Gábor még 2000-ben került a Tóth családhoz. A fiatalember három szakmát szerzett, de nemcsak neki, a többieknek is van végzettségük, vagy éppen tanulnak: cukrász, szakács, vendéglátós, asztalos-, hegesztő-, varrónői képzésben vesznek részt, a 19 éves Gergő idén egyetemre felvételizik.

Tóth Ferencné szerint a nevelőszülő feladata, hogy az általa nevelt gyerekek felnőttként megállják a helyüket az életben
Fotó: Havran Zoltán (HZ)
A nevelőszülő szerint az ő munkájának a legfőbb célja az, hogy a gyerekek meg tudják állni a helyüket az életben.

– Következetesen nevelek, egyik kezemmel szigorú vagyok, de a másikat nyújtom feléjük. Minden döntésbe bevonom őket, a szabályokat is együtt alakítjuk ki. Rendszeresen le szoktunk ülni, családi kupaktanácsot tartani, megbeszéljük, kinek mi a gondja – részletezte az asszony.

A beszélgetés során kiderül, hogy a gyermekek felkészültek az önálló életre: járnak csekket fizetni, bevásárolni, a ruhájukat maguknak veszik. Emellett segítenek a házimunkában, főzésben, takarításban is. Megvannak a saját terveik, az idősebbek már maguk rendelkeznek a spórolt pénzük felett. – Ezek áldott jó gyerekek! Imádok velük nyaralni, a Balatonon mindig várnak vissza a helyre, ahová járunk – lelkendezett az anyuka.

Tóth Ferencné kérdésünkre elmondta, hogy nyolc hónappal ezelőtt mentek át az állami gyermekvédelmi szolgálattól a Szent Ágotához.

– Először féltünk a váltástól, mert az ember mindig tart az új dolgoktól. A tapasztalatok alapján elmondhatom, hogy itt sokkal több lehetőség van. Szakemberi, és ha szükséges, terápiás segítséget is kapunk. Élményprogramok és pályázatok vannak a szervezeten belül, a tanulást is támogatják – számolt be róla, és nem bánta meg, hogy csatlakoztak a Szent Ágotához, sőt a szolgáltató minden programjában folyamatosan részt vesznek a gyerekekkel.