Új megoldás született az oktatók digitális készségeinek mérésére

Az oktatók digitális felkészültségét méri az a honlap, mely – országosan is egyedülálló módon – a Veszprémi Szakképzési Centrum kezdeményezésére készült el. Az uniós keretrendszerhez igazodó szoftver a nyelvvizsgaszintekhez hasonlóan skálázza, hogy ki miben jó és miben kellene fejlődnie. Pap Máté kancellártól úgy tudjuk, már egyeztetnek a minisztériummal és a tankerületekkel is, hogy az egyelőre csak a saját oktatóik számára elérhető lehetőséggel országszerte élhessenek a pedagógusok.

2020.03.17. Nagykanizsa Molnár István igazgató, Benkő Csaba fizika és Fekete Gábor testnevelő osztályfőnök tanárok készülnek a digitális oktatatéshoz. Fotó: Szakony Attila SzA Zalai Hírlap ZH Fotó: Szakony Attila

A járvány kitörésével tavaly márciusban egyik pillanatról a másikra kellett a pedagógusoknak megismerkedniük az online oktatás rejtelmeivel, és bár sokan közülük azelőtt egyáltalán nem mozogtak otthonosan a digitális világban, a pandémia nem hagyott más választást, mint lépést tartani a változó igényekkel. A tanárok mára egyre magabiztosabban használják az informatikai eszközöket, de digitális felkészültségükben nagy eltérések vannak, és ez idáig nem volt olyan rendszer, amivel egységes szempontok alapján fel lehetett volna mérni, hogy ki hol tart e téren. A Veszprémi Szakképzési Centrum (VSzC) most egy helyi céggel, az oktatásfejlesztésben és felnőttképzésben több évtizedes múlttal rendelkező Insedo Kft.-vel összefogva kidolgozott egy mérőrendszert, amely kifejezetten az oktatáshoz szükséges digitális kompetenciákat vizsgálja.

Az idén márciusban elkészült www.tdk.hu honlapon online oktatással kapcsolatos feladatokat kell megoldani, a bárki számára elérhető, ingyenes teszt eredménye pedig a nyelvvizsgával analóg módon, A1-től (kezdő) C2-ig (professzionális) terjedő skálán mutatja meg, hogy a tanár mennyire van birtokában az online oktatás fortélyainak. – A mérés célja tulajdonképpen az, hogy kollégáink számára a legmegfelelőbb továbbképzési lehetőséget tudjuk biztosítani. Az elmúlt év során ugyanis egyre több oktatónk jelezte, hogy szeretné fejleszteni a digitális készségeit, de mi nem találtunk olyan hazai elérhetőséget vagy módszertant, ami kifejezetten tanárokra és az oktatásban szükséges készségekre fókuszálna. Úgy gondoltuk, mindenekelőtt szükséges lenne definiálni, mi is az a digitális kompetencia, és kidolgozni egy olyan rendszert, amit mindenki használhat, hogy lemérje a tudását, majd az eredmények alapján személyre szabott fejlesztésben vehessen részt – magyarázta lapunknak Pap Máté, a VSzC kancellárja.

A mérésben hat fő kompetenciaterületet határoztak meg: szakmai elkötelezettség, digitális források, tanítás és tanulás, értékelés, tanulók támogatása, segítségnyújtás a tanulók fejlesztéséhez. – Nemcsak arról van szó tehát, hogy általánosságban ki mennyire ért a számítógéphez, hanem hogy a tanár tudja-e például, hogyan kell igazán jól összeállítani egy online dolgozatot a diákoknak vagy tudja-e, hogy milyen trükköktől lesz érdekes egy élő kapcsolatos online óra, melyek az adott témához kapcsolódó legizgalmasabb alkalmazások – fejtette ki a kancellár. A tesztben a különböző területekhez és kompetenciaszintekhez eltérő nehézségű és mélységű feladatok tartoznak.

Pap Máté kiemelte, fontos volt számukra, hogy nemzetközi elfogadottságú rendszert alkossanak, ezért az Európai Bizottság által 2017-ben jóváhagyott keretekhez igazodva dolgozták ki a tesztet, amely egyelőre csak a saját intézményeikben tanító mintegy négyszáz oktató számára érhető el. Nem titkolt céljuk viszont, hogy a lehetőséget más szakképzési centrumokra vagy akár a tankerületi iskolákra is kiterjesszék, a pilot program sikerén felbuzdulva ezért már be is mutatták a honlapot az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, a Pannon Egyetemnek, valamint a helyi tankerületnek is.

– Kollégáink számára önkéntes és persze ingyenes a részvétel, mert nem a számonkérés, a szembesítés a cél, hanem az, hogy támogatást nyújtsunk a tanároknak, segítsünk bővíteni az eszköztárukat. Fontos, hogy ezt ne nyűgnek érezzék, hanem egy jó lehetőségnek, ami segíti a szakmai fejlődésüket, például azzal, hogy megmutatja, milyen típusú továbbképzés lenne megfelelő számukra – fűzte hozzá a kancellár.