Gyorsítva tárgyalják a magyar jogállamisági keresetet

Még a magyarországi választások előtt élesíteni akarják az EU-s kifizetéseket jogállamisági feltételekkel összekapcsoló mechanizmust.

Brüsszel, 2020. szeptember 18. Vera Jourová, az Európai Bizottságnak az értékek és átláthatóság ügyében illetékes alelnöke a bizottság rasszizmus elleni akciótervét ismertetõ brüsszeli sajtóértekezleten 2020. szeptember 18-án. MTI/AP pool/Olivier Matthys Fotó: Olivier Matthys Forrás: MTI/AP pool/Olivier Matthys

Varga Judit igazságügyi miniszter ma a Facebook-oldalán jelentette be, hogy

az Európai Unió Bírósága eleget tett az Európai Parlament kérésének és elrendelte a jogállamisági rendeletet megtámadó magyar kereset gyorsított eljárásban történő elbírálását.

Mint azt a tárcavezető írta, abszurd, hogy a testület az unió történetének egyik legfontosabb és legbonyolultabb jogi kérdésére mindössze pár hónap döntési időt szán, miközben a Sargentini-szavazás következtében felmerült egyszerű eljárásjogi kérdésben közel három év alatt tudott csak dönteni. „A mostani eljárás is ékes példája az ellenünk folyó politikailag motivált koncepciós eljárásnak. Ezzel azonban megrendítik az egész európai együttműködésbe vetett bizalmat. Mi továbbra sem engedünk a politikai zsarolásnak, továbbra is a magyar érdekeket fogjuk képviselni itthon, Brüsszelben és a luxembourgi bíróság előtt egyaránt!” – húzta alá bejegyzésében a miniszter.

Az Európai Unió Bírósága péntek délután hivatalosan is megerősítette a gyorsított eljárásról szóló döntést, egyúttal tudatva, hogy az ügyben október közepén tartják az első tárgyalást.

Mindez azt jelenti, hogy a jogállamisági feltételrendszert az uniós források kifizetéséhez csatoló jogszabályról mindössze hónapokon belül ítéletet mondanak Luxembourgban. Emlékezetes,

az EP részben a jövő évi magyarországi választásokra való tekintettel kérvényezte az eljárás gyorsítását. A balliberális többségű testület a héten állásfoglalásban az Európai Bizottságot is perrel fenyegette meg, hogy a testület mielőbb élesítse a jogállamisági mechanizmust.

Az uniós parlamenti vitában ugyancsak elhangzott, hogy a kifizetések lehetséges visszatartásának egyik szempontja a jövő évi magyarországi voksolás.

Magyarország és Lengyelország még márciusban nyújtottak be keresetet az Európai Unió Bíróságához az uniós költségvetés védelmét szolgáló, jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelettel összefüggésben. Erre az állam- és kormányfők tavaly decemberi megállapodása adott lehetőséget. Az EP eheti állásfoglalása – újra fittyet hányva az országvezetők akaratára – azt is kimondta, hogy a magyar és a lengyel keresetnek nincs halasztó hatálya, tehát a folyamatban lévő jogi eljárás ellenére kellene azonnal alkalmazni a január elsejétől hatályos jogállamisági rendeletet.

Nemrég Věra Jourová, az Európai Bizottság liberális alelnöke is megígérte, hogy már az év második felében eljárások indulhatnak a rendelet égisze alatt.

Johannes Hahn költségvetési biztos a héten Strasbourgban arról beszélt, hogy az EB már megkezdte a lehetséges jogsértések felmérését, ám pontosan nem nevezte meg a górcső alatt lévő államokat. Az uniós bizottság már a jövő héten útmutatásokkal áll elő a jogállamisági rendelet alkalmazására vonatkozóan.