Bemutatták a 2021-es jogállamisági jelentéseket Brüsszelben

Két uniós biztos idén sem szavazta meg az Európai Bizottság jogállamisági jelentéscsomagját, amit kedden mutattak be Brüsszelben. A testület egyúttal pénzügyi szankciókat helyezett kilátásba Lengyelország ellen, amennyiben Varsó nem hajtja végre az uniós bíróság friss ítéletét. A Magyarországról szóló, több mint harmincoldalas országjelentésben gyakorlatilag az EB tavalyi aggályai köszönnek vissza, de a dokumentumba a gyermekvédelmi történyt ért kritika is belopta magát.

Věra Jourová Fotó: Christophe Licoppe Forrás: EB

Věra Jourová és Didier Reynders illetékes biztosok vezetésével mutatták be kedden Brüsszelben az Európai Bizottság (EB) 2021-es jogállamisági jelentéseit. A brüsszeli testület egy éven belül immár második alkalommal hozta nyilvánosságra a dokumentumcsomagot, amely négy területen – az igazságszolgáltatás, a hatalmi fékek és ellensúlyok rendszere, az antikorrupciós intézkedések, illetve a médiapluralizmus – elemzi a tagállamok helyzetét. Emlékezetes, a jelentéseken keresztül zajló „jogállamisági párbeszédet” az EB még 2019-ben úgy indította meg, hogy ahhoz sem Magyarország, sem Lengyelország részéről nem járultak hozzá. Arról a két tagállamról van szó, amelyek a legtöbb „jogállamisági” kritikát kapják Brüsszelből, s amelyekkel szemben úgynevezett jogállamisági, hetes cikkely szerinti eljárás zajlik.

Nem csoda tehát, hogy a friss magyar és a lengyel országjelentések pusztán terjedelmüket tekintve is a leghosszabbra sikerültek. Věra Jourová egyébként azzal kezdte keddi bejelentését, hogy elmondta:

levelet küldtek a varsói kormánynak, amiben utasították őket, hogy hajtsák végre az Európai Unió Bíróságának múlt heti, a lengyel bírák ügyét érintő ítéletét. Amennyiben a lengyelek ezt nem teszik meg augusztus 16-ig, Brüsszel pénzügyi szankciókat is maga után vonó kötelezettségszegési eljárást indít az ország ellen.

Jourová kijelentette, hogy az uniós jognak elsőbbsége van a nemzeti joghoz képest. A lengyel–uniós jogvitáról itt írtunk részletesen. Didier Reynders, az EB igazságügyi biztosa pedig elmondta: a jelentéscsomag következtetéseit a szlovén EU-elnökség égisze alatt a tagállamokkal is megtárgyalják majd az uniós tanácsban. A biztos szerint a kép „összetett”, sok helyen történt előrelépés – a bizottság ugyanis az előző jogállamisági jelentésekben foglaltakhoz képest elemezte a tagállamok mostani helyzetét. Jourová és Reynders egyaránt hosszan beszélt az európai újságírók helyzetéről, kritikus fontosságúnak nevezve azok biztonságos munkakörnyezetét.

Today @dreynders sent a letter to Poland, asking Poland to explain how it applies the interim measures and recent ruling of the Court of Justice of the European Union to safeguard judicial independence.

We will not hesitate to make use of our powers under the Treaties. pic.twitter.com/7CTwMxgc2E

— European Commission 🇪🇺 (@EU_Commission) July 20, 2021

Ugyanazok a slágertémák, mint tavaly

A Magyarországot elemző jelentés igazságszolgáltatásról szóló részében az EB pozitívumként említi, hogy a magyar bírák bérezése növekszik, a rendszer digitalizáltságának szintje pedig kifejezetten magas. Kijelentik ugyanakkor, hogy a bírák függetlenségével kapcsolatosan a kormány nem hajtotta végre az európai szemeszter keretében megfogalmazott ajánlásokat – például az Országos Bírói Tanács hatásköreinek megerősítését annak érdekében, hogy azok kiegyensúlyozzák az Országos Bírósági Hivatal elnökének kompetenciáit.

A médiapluralizmus tekintetében Brüsszelben megállapították, hogy az veszélyben van:

az EB szerint a független magyar újságírók munkáját akadályok nehezítik.

Akárcsak a tavalyi jelentésben, idén is előkerült az Index.hu ügye, ám idén a Klubrádió frekvenciahosszabbításának elmaradását is nehezményezik. Mint írják, a médiában tapasztalható tulajdoni viszonyok átláthatósága hazánkban nem teljesen garantált. Didier Reynders az újságírók biztonságos munkájával kapcsolatosan a Pegasus-kérdést is felemlegette: szerinte olyannyira friss fejleményekről van szó, hogy

a potenciális lehallgatási ügyet még nem tudták vizsgálnia a jelentésben.

Brüsszel a fékek és ellensúlyok rendszeréről szóló fejezetben kijelenti, hogy a magyar jogalkotás minősége és átláthatósága aggodalomra ad okot. Az EB szerint a civilekre annak ellenére helyeződik továbbra is nyomás, hogy a kormány a civiltörvényt az EU Bíróságának ítélete szerint módosította. A korrupció tekintetében is kritizálják Budapestet: a brüsszeli testület azt hangoztatja, hogy a korrupcióellenes mechanizmusok hatékonysága korlátozott.

Kisebb meglepetésre a gyermekvédelmi törvényről is említést tesz az Európai Bizottság,

noha annak június közepén történt elfogadása elméletileg kívül esett a bizottsági vizsgálódás időtartamán. Mint azt a jelentésben megfogalmazzák, véleményük szerint Magyarországon az alapvető jogok biztosa nem gyakorolta megfelelően a feladatát a törvény elfogadását követően. Ezt az információt a bizottság többek között a Háttér Társaság és az Amnesty International szervezetek véleményére hivatkozva írja.

Egyébként Věra Jourová kedd délután azt is elmondta, hogy akárcsak tavaly, a biztosi kollégium két tagja idén sem szavazta meg az országjelentéseket.

Az alelnöknő nem nevezte meg, hogy melyik tagokról van szó.

Věra Jourová a jelentéscsomag nyilvánosságra hozatalakor Fotó: Európai Bizottság

Varga Judit: Újabban a gyermekek védelme miatt nem vagyunk jogállam

– Nem lepődtünk meg: az Európai Bizottság legújabb jelentésének célkeresztjében a magyar gyermekvédelmi törvény áll. Magyarország most éppen amiatt nem jogállam szerintük, mert a legmagasabb szinten védjük a gyermekek és a szülők jogait – írta Varga Judit Facebook-oldalán azután, hogy az Európai Bizottság kedden nyilánosságra hozta az országjelentéseket. Az igazságügyi miniszter szerint „Ne legyenek illúzióink: a Magyarországról szóló legújabb jelentésben szereplő ítélet már jóval azelőtt megszületett, hogy akár egy betűt is papírra vetettek volna, hiszen megalapozottság, objektivitás és valódi szakmai munka helyett az egy tőről fakadó, hazánkkal szemben negatívan elfogult NGO-k kritikáit visszhangozzák. Brüsszel egyértelmű kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben!”