A Magyarországot elemző jelentés igazságszolgáltatásról szóló részében az EB pozitívumként említi, hogy a magyar bírák bérezése növekszik, a rendszer digitalizáltságának szintje pedig kifejezetten magas. Kijelentik ugyanakkor, hogy a bírák függetlenségével kapcsolatosan a kormány nem hajtotta végre az európai szemeszter keretében megfogalmazott ajánlásokat – például az Országos Bírói Tanács hatásköreinek megerősítését annak érdekében, hogy azok kiegyensúlyozzák az Országos Bírósági Hivatal elnökének kompetenciáit.
A médiapluralizmus tekintetében Brüsszelben megállapították, hogy az veszélyben van:
az EB szerint a független magyar újságírók munkáját akadályok nehezítik.
Akárcsak a tavalyi jelentésben, idén is előkerült az Index.hu ügye, ám idén a Klubrádió frekvenciahosszabbításának elmaradását is nehezményezik. Mint írják, a médiában tapasztalható tulajdoni viszonyok átláthatósága hazánkban nem teljesen garantált. Didier Reynders az újságírók biztonságos munkájával kapcsolatosan a Pegasus-kérdést is felemlegette: szerinte olyannyira friss fejleményekről van szó, hogy
a potenciális lehallgatási ügyet még nem tudták vizsgálnia a jelentésben.
Brüsszel a fékek és ellensúlyok rendszeréről szóló fejezetben kijelenti, hogy a magyar jogalkotás minősége és átláthatósága aggodalomra ad okot. Az EB szerint a civilekre annak ellenére helyeződik továbbra is nyomás, hogy a kormány a civiltörvényt az EU Bíróságának ítélete szerint módosította. A korrupció tekintetében is kritizálják Budapestet: a brüsszeli testület azt hangoztatja, hogy a korrupcióellenes mechanizmusok hatékonysága korlátozott.
Kisebb meglepetésre a gyermekvédelmi törvényről is említést tesz az Európai Bizottság,
noha annak június közepén történt elfogadása elméletileg kívül esett a bizottsági vizsgálódás időtartamán. Mint azt a jelentésben megfogalmazzák, véleményük szerint Magyarországon az alapvető jogok biztosa nem gyakorolta megfelelően a feladatát a törvény elfogadását követően. Ezt az információt a bizottság többek között a Háttér Társaság és az Amnesty International szervezetek véleményére hivatkozva írja.
Egyébként Věra Jourová kedd délután azt is elmondta, hogy akárcsak tavaly, a biztosi kollégium két tagja idén sem szavazta meg az országjelentéseket.
Az alelnöknő nem nevezte meg, hogy melyik tagokról van szó.
Varga Judit: Újabban a gyermekek védelme miatt nem vagyunk jogállam
– Nem lepődtünk meg: az Európai Bizottság legújabb jelentésének célkeresztjében a magyar gyermekvédelmi törvény áll. Magyarország most éppen amiatt nem jogállam szerintük, mert a legmagasabb szinten védjük a gyermekek és a szülők jogait – írta Varga Judit Facebook-oldalán azután, hogy az Európai Bizottság kedden nyilánosságra hozta az országjelentéseket. Az igazságügyi miniszter szerint „Ne legyenek illúzióink: a Magyarországról szóló legújabb jelentésben szereplő ítélet már jóval azelőtt megszületett, hogy akár egy betűt is papírra vetettek volna, hiszen megalapozottság, objektivitás és valódi szakmai munka helyett az egy tőről fakadó, hazánkkal szemben negatívan elfogult NGO-k kritikáit visszhangozzák. Brüsszel egyértelmű kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben!”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!