Az operatív törzs ülésének első pontjaként a járványügyi helyzetet tekintette át. Müller Cecília országos tiszti főorvos arról tájékoztatott, hogy Magyarországon járványügyi szempontból nem aggasztó a helyzet, ami elsősorban a magas átoltottságnak köszönhető. A családokért felelős miniszter ugyanakkor mindenkit arra biztat, hogy éljen a védőoltás lehetőségével.
Novák Katalin emlékeztetett: augusztus 30-án és 31-én, valamint szeptember 2-án és 3-án kampányszerű oltást szerveznek a köznevelési intézmények tanulóinak, vagyis a 12 év felettiek számára biztosítják az oltakozás lehetőségét.
Hozzátette: ettől függetlenül bárki regisztrálhatja a gyermekét a védőoltásra, de fontos tudni, hogy ez a lehetőség az iskolákban is biztosított.
A családokért felelős miniszter összefoglalót adott négy lezárult pályázatról, amelyek a diabétesz, a családbarát munkahelyek és a közművelődés és kultúra területén jelentenek segítséget. Az idei már a második év, hogy az egyes típusú diabétesszel élők életét megkönnyítendően támogatja a kormány a civil szervezeteket, illetve a diabéteszcentrumokat, százmillió forintos keretösszegben. Novák Katalin elmondta, a civil szervezetek esetében 16 nyertes pályázat született, ilyen volt többek között az Egy Csepp Figyelem Alapítvány vagy a Szurikáta Alapítvány a Diabéteszes Gyermekekért pályázata. A diabéteszcentrumok fejlesztésére kiírt pályázatra 500 millió forint keretösszegben lehetett pályázni, a benyújtott 21 pályázatból mindegyik nyert, többek között a Szegedi Tudományegyetem és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet is.
A harmadik pályázat tizenegyedik alkalommal támogatott családbarát munkahelyeket, ezt 183-an adták be, közel 760 millió forint keretösszegben és 54 nyertes pályázat született.
Az operatív törzs javaslata volt továbbá, hogy most, amikor ismét lehetőség van a személyes együttlétre, kapjanak lehetőséget a kistelepülések a falunapok, rendezvények szervezésére. Összesen 2830 település pályázott, amelyek összesen 2,8 milliárd forint keretösszegből tarthatnak kulturális rendezvényeket.
Az operatív törzs a Hungarian Youth Association javaslatát is megvitatta. Ennek értelmében azok a hallgatók, akik külföldön tanulnak, de szeretnének Magyarországon gyakornokoskodni, támogatást fognak kapni a jövőben. Ennek a lehetőségnek a megteremtésével a későbbiekben foglalkozik a kormány.
Szintén a felsőoktatási hallgatókat érinti az a javaslat, hogy azok a hallgatók, akik a brexit előtt diákhitelt vettek fel és most az Egyesült Királyságban tanulva nem lennénk jogosultak a diákhitel felvételére, a jövőben ne essenek el ennek lehetőségétől.
Novák Katalin emlékeztetett: a tegnapi napon adták át a Stipendium Peregrinum-ösztöndíjakat, amelynek köszönhetően a magyar állam félmilliárd forinttal, összesen 47 diák külföldi tanulmányait támogatja.
– Húszéves a Diákhitel, nekünk pedig változatlanul az a célunk, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek – jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára. Schanda Tamás elmondta, a magyar kormány hisz a versenyképes tudást nyújtó felsőoktatásban, és ezért erősítik meg a magyar egyetemeket és biztosítják annak feltételét, hogy mindenki, aki akar és beleteszi a szükséges szorgalmat és erőfeszítést, az részt vehessen az egyetemi, főiskolai képzéseken.
– A nemzeti-polgári oldal számára mindig is különösen fontos volt, hogy a magyar felsőoktatásban lehessen ingyen is tanulni, ezzel szemben Gyurcsány Ferencék mindenki számára tandíjat kívántak bevezetni – emlékeztetett az államtitkár.
Mint mondta,
a mai egyetemisták nem is emlékeznek már rá, hogy ezt csak a józan, nemzeti többség tudta megakadályozni.
Schanda Tamás kifejtette: a diákhitelezést az első Fidesz-kormány vezette be, amelynek célja olyan pénzügyi segítség biztosítása volt minden tanulni vágyó fiatal számára, amely révén egyetlen tehetséges diák sem szorul ki a felsőoktatásból. 2001. október 15-én, az első folyósítással 33 466 hallgató számlájára érkezett meg az első diákhitel.
A központ működésének kezdetétől több mint 462 ezer diákhitelt folyósított, összesen 408 millió forint értékben, 2012-ben pedig bevezették a képzési önköltségre fordítható Diákhitel 2-t és az állami kamattámogatásnak köszönhetően a diákhitel kamata 2017-től nulla százalékra csökkent.
Azóta, aki a tanulmányait így szeretné finanszírozni, kamatmentesen teheti ezt meg. Novák Katalin miniszter asszony kezdeményezésére a kormány arról is döntött 2018-ban, hogy az édesanyák hitelét gyermekvállalás esetén részben vagy egészben elengedi,
amelyre eddig 6,2 milliárd forint értékben került sor, és több mint hatezer édesanya élet ezzel a lehetőséggel.
2019-ben a Diákhitel 1 kamata történelmi mélypontra süllyedt, így azóta 1,99 százalékos kamattal igényelhető, és szintén abban az évben tették elérhetővé a nyelvtanulási diákhitelt. A koronavírus alatti gyors ideiglenes intézkedésként bevezették a Diákhitel Pluszt, a kamatmentes és teljesen szabad felhasználású kölcsön segítséget nyújtott minden olyan felsőoktatási hallgatónak, aki a koronavírus okozta gazdasági válság miatt pénzügyi nehézségekkel szembesült. 2021. május óta pedig a Képzési hitel 1 és 2 már a szak- és felnőttképzésben tanulók számára is elérhető.
– A Diákhitel Központ az elmúlt húsz évben messzemenően betöltötte a szerepét, fontos és hatékony támogatást nyújtva az egész felsőoktatásnak – jelentette ki Schanda Tamás.
