Máriapócs a béke és kiengesztelődés szentélye, ezért is tud hozzájárulni más kultúrák fejlődésének előmozdításához évszázadok óta – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter az idei máriapócsi búcsún tartott szent liturgia keretében. Hozzátette: a máriapócsi kegyhely hazánk kiemelt épített öröksége, a máriapócsi búcsú pedig a Kárpát-medencei görögkatolikusok lelki-szellemi hagyatéka.
A Hungarikum Bizottság júniusban döntött arról, hogy a máriapócsi kegyhelyet és a búcsút felveszi a Hungarikumok Gyűjteményébe.

Nagy István arra is emlékeztetett, hogy amikor II. János Pál pápa Máriapócson járt, a különböző nemzetiségeket anyanyelvükön köszöntötte. A pápa ezzel is jelezte, hogy minden nemzeti kisebbségnek joga van anyanyelvének használatához.
A miniszter kiemelte: Máriapócs évszázadok óta a keleti és nyugati egyházak találkozási pontja, híd a különböző nemzetiségek között.
Beszéde végén a miniszter átadta a máriapócsi kegyhelyet és búcsút hungarikummá minősítő oklevelét Kocsis Fülöp érsek-metropolitának.