Norvégia, bár nem tagja az Európai Uniónak, a közös piac előnyeit számos kötelezettség és teher nélkül élvezi. Mindezekért cserébe vállalja az EGT és a Norvég Alap finanszírozását, amelyekből nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján hazánknak is jár támogatás – írta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a jobbikos Dudás Róbert képviselőnek címzett válaszában, amelyet a közösségi oldalán is megosztott.
Orbán Balázs kiemelte: a kormány ezekről a forrásokról nem mond le.
Az államtitkár emlékeztetett, miszerint
Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak, ezáltal megsérti az EGT-tagságból származó jogi kötelezettségeit. A magyar kormány ezért jogi lépéseket fog tenni – nyomatékosította.
Orbán Balázs válaszában arra is kitért, hogy a Magyarországnak járó alapok alapkezelőjét nyílt pályázat útján és a felek egyetértése alapján szükséges kiválasztani. Ennek eredményeként hét civil konzorcium pályázatát értékelhették a felek, amelyek közül hat konzorcium pályázatának elfogadására a kormány nyitott volt. Norvégia azonban csak egyet tartott elfogadhatónak – részletezte a miniszterhelyettes, kiemelve, hogy
Norvégia a legcsekélyebb jelét sem mutatta a konszenzusra törekvésnek, ezzel pedig olyan hazai és nemzetközi tapasztalatokkal bíró független szervezetekre mondott nemet, mint a Magyar Vöröskereszt.
Mint írta: a kormány javaslatot tett a norvég fél részére a magyarországi alapkezelő kiválasztását és az alapok felhasználását illetően, azonban Norvégia kijelentette, hogy hazánk számára nem elérhetők többé a Norvég Alap 2014-2021 közötti időszakra kiírt forrásai.
Orbán Balázs végül hangsúlyozta: a magyar kormány elkötelezett a civil társadalom fejlesztésében, amelyet legjobban az szemléltet, hogy 2010 és 2019 között évi 144 milliárd forintról 354 milliárd forintra emelte a civil szektor állami támogatásának összegét.
