Többféle okra vezethető vissza, hogy hosszabb ideje rendkívül alacsony a Velencei-tó vízállása, és az, hogy az elmúlt két évben a víztömeg mintegy 44 százaléka eltűnt a mederből. Ebben egészen biztosan közrejátszott, hogy idén nyáron a 40 Celsius-fok körüli hőség rekordmértékűre növelte a párolgást. Az egyre súlyosbodó vízhiány miatt a lapunk megkereste Padisák Judit limnoökológust, aki már az elején fontosnak tartotta leszögezni, hogy
a Velencei-tó rendkívül sekély, többek között azért, mert természetes lefolyása nemigen van, és a történelem során sem volt. – A vízgyűjtő területe viszont nagy, de a terület egy jelentős része inaktív. Vagyis leesik oda is a csapadék, de azt a kőzetrétegek elnyelik, így a víz onnan nem jut be a tóba – emelte ki az akadémikus.
Padisák Judit kitért arra, hogy nehéz történetileg vizsgálni a Velencei-tavat, mert pontos adatok nincsenek, csak szórványos levéltári források. Ezekből az derül ki, hogy a Velencei-tó az 1400-as évek óta háromszor öntötte el a környező településeket, mert annyi volt benne a víz. Vagyis, esetenként, ha csapadékos időszak van, akkor kiönt. Szavai szerint ugyanakkor azt is tudni lehet, hogy az 1860-as évek végén a tó annyira kiszáradt, hogy a székesfehérvári huszárok ott gyakorlatoztak a mederben. A hasonló jellegű Fertő-tóban annak idején szintén keresztbe átjártak a társzekerek.
Klimatikus okok
– Azt mindenki tudja, hogy vannak jégkorszakok és jégkorszak közti időszakok, amelyek váltakoznak. Ezen belül is vannak kisebb klimatikus ciklusok, amelyeknek a periódus idejük 100-120 év. Ennek megfelelően a tó ennyi időként kiárad vagy éppen csaknem kiszárad. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy egy ilyen időszakban vannak kisebb, körülbelül 12 éves periódusok is. Jellemzően mi ezeket érzékeljük a saját életünkön belül. S ha megnézzük, hogy az utóbbi évtizedekben a Velencei-tóban mikor volt nagyon alacsony vízállás, akkor a 12 éves periódusok nagyjából stimmelnek is. Vagyis
klimatikus okai is vannak annak, hogy pillanatnyilag alacsony a tó vízállása
– fogalmazott a limnoökológus. Hozzátette: az ember ugyanakkor bele szeretne avatkozni, hogy a tó mégse száradjon ki. A lakosság, a nyaralók, a turizmusban érintettek, a horgászok vagy éppen a vitorlázni óhajtók ebben érdekeltek. Az ő érdekük ugyanakkor az is, hogy a tó ökológiai állapota megfelelő legyen. Ez viszont azt is jelenti, hogy van hínár, mert az a halak ívóhelye. A hínárba azonban beleakadnak a csónakázók evezői, a horgászok horgai, ezért a növényt nem mindenki kedveli.