időjárás 16°C Vilhelmina 2021. September 19.
logo

Átfogó megoldás szükséges a Velencei-tó megmentésére

Borsodi Attila
2021.09.06. 18:15
Átfogó megoldás szükséges a Velencei-tó megmentésére

Nincs könnyű helyzetben az amúgy sekély vizű Velencei-tó, mert egyszerre kellene megfelelnie a turizmusban érdekeltek, a fürdőzni, kikapcsolódni vágyók és a horgászok igényeinek, de közben meg kellene őriznie az ökológiai egyensúlyt is. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a tó alacsony vízállása részben klimatikus okokra vezethető vissza, de más tényezők is közrejátszanak ebben. Gyors, de megalapozott megoldást javasolnak.

Többféle okra vezethető vissza, hogy hosszabb ideje rendkívül alacsony a Velencei-tó vízállása, és az, hogy az elmúlt két évben a víztömeg mintegy 44 százaléka eltűnt a mederből. Ebben egészen biztosan közrejátszott, hogy idén nyáron a 40 Celsius-fok körüli hőség rekordmértékűre növelte a párolgást. Az egyre súlyosbodó vízhiány miatt a lapunk megkereste Padisák Judit limnoökológust, aki már az elején fontosnak tartotta leszögezni, hogy

 a Velencei-tó rendkívül sekély, többek között azért, mert természetes lefolyása nemigen van, és a történelem során sem volt. – A vízgyűjtő területe viszont nagy, de a terület egy jelentős része inaktív. Vagyis leesik oda is a csapadék, de azt a kőzetrétegek elnyelik, így a víz onnan nem jut be a tóba – emelte ki az akadémikus.

 Padisák Judit kitért arra, hogy nehéz történetileg vizsgálni a Velencei-tavat, mert pontos adatok nincsenek, csak szórványos levéltári források. Ezekből az derül ki, hogy a Velencei-tó az 1400-as évek óta háromszor öntötte el a környező településeket, mert annyi volt benne a víz. Vagyis, esetenként, ha csapadékos időszak van, akkor kiönt. Szavai szerint ugyanakkor azt is tudni lehet, hogy az 1860-as évek végén a tó annyira kiszáradt, hogy a székesfehérvári huszárok ott gyakorlatoztak a mederben. A hasonló jellegű Fertő-tóban annak idején szintén keresztbe átjártak a társzekerek.

Klimatikus okok

– Azt mindenki tudja, hogy vannak jégkorszakok és jégkorszak közti időszakok, amelyek váltakoznak. Ezen belül is vannak kisebb klimatikus ciklusok, amelyeknek a periódus idejük 100-120 év. Ennek megfelelően a tó ennyi időként kiárad vagy éppen csaknem kiszárad. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy egy ilyen időszakban vannak kisebb, körülbelül 12 éves periódusok is. Jellemzően mi ezeket érzékeljük a saját életünkön belül. S ha megnézzük, hogy az utóbbi évtizedekben a Velencei-tóban mikor volt nagyon alacsony vízállás, akkor a 12 éves periódusok nagyjából stimmelnek is. Vagyis 

klimatikus okai is vannak annak, hogy pillanatnyilag alacsony a tó vízállása

 – fogalmazott a limnoökológus. Hozzátette: az ember ugyanakkor bele szeretne avatkozni, hogy a tó mégse száradjon ki. A lakosság, a nyaralók, a turizmusban érintettek, a horgászok vagy éppen a vitorlázni óhajtók ebben érdekeltek. Az ő érdekük ugyanakkor az is, hogy a tó ökológiai állapota megfelelő legyen. Ez viszont azt is jelenti, hogy van hínár, mert az a halak ívóhelye. A hínárba azonban beleakadnak a csónakázók evezői, a horgászok horgai, ezért a növényt nem mindenki kedveli.

Szükség van a nádra

– A Velencei-tónak nagyon jelentős a nádasállománya is, aminek meg kell újulnia. 

A nádasnak azonban megvan a dinamikája. Ez azt jelenti, hogy kikel a mag, ami azonban nem csirázik a vízben, csak a szárazföldön. Ha viszont a mag a vízparton, szárazulaton kicsírázik, akkor alul egy gyökérrendszert hoz létre, és elkezd klónt növeszteni. Ebből majd nagyon sok nádszál nő ki, amelyek genetikailag pontosan ugyanolyanok, mint az első kicsirázott mag. A nádszálak egy része a szárazföld, másik része a víz felé terjed, és a nádklón tagjai egymással kommunikálnak, egymást segítik. Ehhez a megújuláshoz azonban a tó vízszintjének változására van szükség, mert a szárazföld és a víz is kell. Márpedig a nádasra szükség van, mert mint egy tisztító mező, felveszi a tóba érkező tápanyagot. Vagyis a tó vízszintjét nem szabad mindig magasan tartani, az alacsonyabb vízállásra is szükség van, mert különben felborul a tó ökológiai egyensúlya 

– mutatott rá Padisák Judit.

Nincs elég vízutánpótlás

Az akadémikus kiemelte azt is, hogy van egy másik probléma is, mégpedig az, hogy a vízmérleg szerint a Velencei-tóba évek óta nem érkezik elegendő víz a vízgyűjtőjéről. Tavaly például a vízgyűjtő részét képező tározókból nem érkezett utánpótlás. Pedig, mint a limnoökológus kifejtette: évtizedekkel ezelőtt éppen azért építették meg a zámolyi és a pátkai tározókat, hogy ha kell, azzal pótolják a szükséges vízmennyiséget a Velencei-tóban. A szakember szerint azonban nem ezt teszik, ami azért is lehet, mert a két tározóban intenzív halgazdálkodást folytatnak, amihez kell a megfelelő vízmennyiség. Másrészt Padisák Judit úgy véli,

 egy halastó vize nem is igazán alkalmas a Velencei-tó vizének visszapótlására.

 – Érdekes körülmény, hogy a dinnyési halastavakat a Velencei-tóból kell táplálni – tette hozzá. Végül a limnoökológus megemlítette azt is: az sem tesz jót a tónak, hogy a Velencei-tónál a part egy részét le is betonozták: ez például a nádasállomány megújulását is befolyásolhatja. Hozzáfűzte, hogy a Velencei-tavat érő hatások nem jelentenek katasztrófát az élőhely természeti állapotára. A szakember átfogó, minden szempontra kiterjedő megoldást sürget, amelynek kidolgozásába szerinte a Magyar Tudományos Akadémia szakértőit is be kellene vonni.

Rossz állapotban a tározók

Megkerestük a Velencei-tó helyzete miatt az Alba Natura Civil Alapítványt, amely megerősítette: szárazabb és csapadékosabb időszakok eddig is előfordultak a tó életében, ennek az ingadozásnak a kiegyenlítésére készült a két víztározó. 

– A tározók állapota azonban az elmúlt több mint negyven évben oly mértékben romlott, ami többek között a befogadóképesség csökkenéséhez vezetett, a zsilipek csak egy része működik, a vízleeresztés szintén csak további erőforrások bevonásával válik lehetővé. 

A halgazdaságként, horgásztóként való hasznosítás szintén nem tartozik a tározók elsődleges funkciói közé – mutatott rá a civil szervezet. Véleményük szerint a vízpótlást már tavaly, tehát 2020-ban meg kellett volna kezdeni. Fontosnak tartották megjegyezni, hogy ehhez az összekötő csatornát, a nyolc kilométer hosszú Császár-vizet is olyan állapotba kellene hozni – ki kellene takarítani az elburjánzott zöld növényzetet és kotorni kellene a medret –, hogy a tározókból leeresztett víz a legkisebb veszteséggel juthasson el a tóba.

Az Alba Natura Civil Alapítvány is rámutatott arra, hogy a tó nádasállománya több szempontból is fontos szerepet tölt be: segíti a víz tisztulását, valamint élőhelyet biztosít. Az eredeti állomány mostanra jelentősen csökkent, így szükségesnek látják a minőségi nádgazdálkodás visszaállítását.

Bajban a halállomány

– Az általunk megkérdezett horgászokat azonban nem zavarja a hínár, sőt még a fonalas alga sem. Hozzászoktak már ahhoz, hogy a halak nem feltétlenül ott tartózkodnak, ahol a legkönnyebben, legkényelmesebben meg lehet fogni őket. 

Fő problémaként inkább azt nevezték meg, hogy kevés a hal. További problémát okoz az időszakos halpusztulás, amelynek kiszámíthatatlansága miatt a halpótlás nem tervezhető.

 Pótolni is csak a halállomány bizonyos fajtáit lehet. A dévérkeszeg – amelyből nagyon sok elpusztult és amely a ragadozó halak tápláléka is –, piaci értéke csekély, pótolni nagyon nehéz, mert tógazdasági körülmények között nem jellemző, hogy szaporítják – tájékoztatott az Alba Natura Civil Alapítvány. Hozzátették: az egyensúly felborulása miatt a ragadozóhal állomány is csökkent. A horgászok szerint a szokásos halmozgás nem érzékelhető, úgy vélik, hogy a halállomány jelentős része eltűnt a tóból, a korábbi állapot visszaállításához pedig öt-tíz éves távlatokban kell gondolkozni. A civil szervezet által megkérdezett szakértők egybehangzó véleménye alapján a tó vize rossz ökológiai irányba halad.

A Velencei-tó sajátossága, hogy amíg a tó dinnyési része Natura 2000-es természetvédelmi terület, addig Velence, valamint a déli partszakasz magasított, mesterséges partfallal körbevéve strand- és jóléti funkciókat ellátó turisztikai célállomás. Az Alba Natura Civil Alapítvány is úgy gondolja, hogy a jelenlegi helyzet megoldásához is komplex szemléletre és működőképes javaslatokra van szükség. Ezek kialakításához elengedhetetlenül fontosnak tartják a helyi állapotokat ismerő szakértők és civil szervezetek, szerveződések bevonását is. 

– Első lépésként viszont el kellene jutni arra a pontra, hogy a szakértők eldöntsék és felelősséggel ki merjék jelenteni: mely pontig tart a szokatlan meleg, a vízpótlás hiánya miatt kialakult kiszáradás és a halpusztulás, illetve honnantól kezdődik az ökológiai katasztrófa, amelynek elkerülése azonnali beavatkozást igényel 

– emelték ki.

Vízhiánytól szenved a Fertő-tó is

Komoly problémák vannak a Fertő-tóval is, amelyet a Mosoni-Duna vizével próbálnak megmenteni a kiszáradástól. A Népszava a napokban azonban arról írt, hogy környezetvédők szerint a módszer többet árt, mint használ, mert a folyó vizének kémiai összetétele egészen más, így beláthatatlan környezeti következményeket idézne elő, ha átvezetnék a tóba. Mások is figyelmeztettek már korábban arra, hogy a Fertő-tó vizének összetétele nagyon érzékeny.

Ami a fejlesztést illeti, a magyar oldalon már van egy kilenc kilométer hosszú csatorna, azt toldanák meg további 12 kilométerrel. A Népszava kiemelte: magyar részről már kiírták a közbeszerzést, és ha tisztázzák a finanszírozást, a munkálatok jövőre kezdődhetnek, és legkorábban 2024-ben fejeződhetnek be. Akkor – elvileg – stabilizálhatják a talajvíz szintjét, és szabályozhatják az öntözést, de emellett emelkedne a Fertő szintje is.

Heinrich Dorner, Burgenland tartomány tanácsosa korábban arról beszélt, hogy ha megvalósul a fejlesztés, akkor másodpercenként egy-négy és fél köbméter vízhez juthatnának ily módon, a Fertő-tó szintjének egy centiméterrel való megemeléséhez ugyanakkor hárommillió köbméter vízre lenne szükség. Vagyis a vízpótlás önmagában sem ígérkezik egyszerűnek.