– Jelentősen megnőtt a déli határszakaszon, elsősorban a magyar–szerb határon a migrációs nyomás
– hívta fel a figyelmet Bakondi György a biztonsági határkerítés ásotthalmi szakaszánál tartott sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadójának beszámolója szerint az év első nyolc hónapjában háromszor annyi határsértőt tartóztattak fel a hatóságok, mint egy évvel korábban: 2020 első nyolc hónapjában 20 300, idén augusztus végéig 65 693 határsértőt állítottak elő.
– Ugyanakkor jelentősen nőtt az elfogott embercsempészek száma is, idén eddig 629, míg a múlt év azonos időszakában 252 gyanúsított ellen indult eljárás. A nyári hónapokban csaknem háromszorosára – a 2020-as 9996-ról 27 501-re – emelkedett a feltartóztatott migránsok száma – mondta Bakondi György, hozzátéve: jól mutatja a határsértők csoportos aktivitását, hogy míg tavaly 219 volt az egy napon elfogott legtöbb migráns, csak e hét kedden 599 illegális határátlépőt tartóztattak fel.
– Változás, hogy amíg 2020-ban a többség szírnek vallotta magát, idén már a magukat afgán állampolgároknak nevezők tették ki a határsértők csaknem felét. A közelmúltban Magyarországon feltartóztatott afgán állampolgárok azonban még nem az ottani hatalomváltás miatt indultak útnak
– hívta fel a figyelmet Bakondi György. Az is elhangzott, hogy a nyáron elfogott embercsempészek közül a legtöbben, 118-an román állampolgárok voltak, 112-en magyarok, 111-en szerbek, de 21, Nyugat-Európában menedéket kapott szír is bekapcsolódott a bűncselekmények elkövetésébe. A határsértők jellemzően a szerb–magyar határszakaszon próbálkoznak, nagyobbik részük Bács-Kiskun megyében.
Az elmúlt hónapokban jó néhány erőszakos határátlépési kísérlet történt Kiszombor, Ásotthalom, Mórahalom és Bácsalmás térségében. A migránsok kövekkel, botokkal dobálták meg a határt védőket, de előfordult, hogy könnygázt használtak a rendőrökkel, katonákkal szemben.
Az elmúlt években Bács-Kiskun megyében 37, Csongrád-Csanád megyében harminc, a magyar–szerb határ alatt átvezető alagutat fedeztek fel. Bakondi György leszögezte: a magyar rendőrség folyamatos segítséget nyújtott a szerb–észak-macedón, valamint az észak-macedón–görög határ védelméhez, ezt a küldetést a rendőrség hosszú ideje eredményesen teszi, és nekünk érdekünk, hogy minél nagyobb távolságra tartóztassuk fel az érkező migránsokat. Ez folytatódik a jövőben is.
A belbiztonsági főtanácsadó kifejtette, figyelemre méltó a kerítéses határőrizet egyre terjedő gyakorlata. – Ahol nagycsoportos határsértésekkel kell számolni, ott a műszaki akadályrendszer nélkül eredményes fellépés nem lehetséges. Már kerítés vagy fal van Törökországban, Görögországban, Bulgáriában, Észak-Macedóniában és Szlovéniában. A litvánok és a lengyelek is építenek, a norvégok és a dánok is építettek már korábban kerítést – sorolta Bakondi György, hozzátéve: az Európai Unió álláspontja sokat változott 2015 óta. – Kedden tanácskoztak az Európai Unió belügyminiszterei, és ma már elmondható, hogy a külső határok védelmét fontosnak ítélik, és mindent meg akarnak tenni annak érdekében, hogy egy újabb, a 2015-öshöz hasonló migrációs hullámot feltartóztassanak, megelőzzenek – mondta. Bakondi György ismertetése szerint a korábbi hetekben hatezer fő lépett át Afganisztánból Pakisztánba; ez az elmúlt két hétben napi húszezer főre nőtt.
– A belügyminiszterek tanácsa egyértelmű határozatot fogadott el kedden, ami lefedi a magyar álláspontot. Reméljük, hogy ez tartósan így marad. Vannak azonban olyan körök, amelyek már azon gondolkodnak, hogyan lehetne az elinduló afgánokat legálisan beléptetni és csoportosan betelepíteni az Európai Unió tagállamaiba. A magyar kormány álláspontja világos: akik velünk dolgoztak Afganisztánban, azokat a Magyar Honvédség alakulata kimentette Afganisztánból. Ők menekültek lehetnek itt az országunkban, a magyar kormány semmilyen további befogadásra vagy kvóta szerinti elosztásra nem hajlandó. Folytatjuk a migrációs politikánkat, ami évek óta a lakosság támogatását élvezi
