Magyarország és Szlovákia Brüsszel célkeresztjében

Brüsszel újra nekiment Magyarországnak, ám ezúttal a tét sokkal nagyobb, mint korábban. A hétfői döntés után sok minden megváltozhat az energiapiacon. 

Hétfőn kemény tárgyaláson vett részt Szijjártó Péter: az uniós Energiaügyi Tanács luxembourgi ülésén a magyar külügyminiszter minden érvelése ellenére 24 támogató szavazattal elfogadták az orosz energiahordozók teljes kitiltását célzó javaslatot. A magyar és a szlovák ellenszavazatot az a régóta hangoztatott érvrendszer indokolta, amely szerint a két ország földrajzi adottságai miatt jelentősen drágább lenne, illetve megfelelő kapacitás híján lehetetlen az orosz kőolaj és földgáz kiesését pótolni.

Robert Fico szlovák kormányfő és Orbán Viktor miniszterelnök kezet fog az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hídon az átadása 130. évfordulóján rendezett ünnepségen (Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher / MTI)

Rossz helyzetbe kerülhetünk

A tanács döntése értelmében megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Parlamentben arról, hogy 2027 végétől egyáltalán ne vásárolhasson orosz fosszilis energiahordozót egyik uniós tagállam sem. Már 2026-tól tilos lenne új rövid távú szerződéseket kötni, de még két évig hagynák kifutni a hosszú távú szerződéseket. Az uniós rendelet alól nincs kibúvó, és a brüsszeli vezetés várhatóan különadóval tartatná be. Ez alapján előállhat olyan helyzet, amelyben a hazai energiaellátást gazdaságos módon biztosító, a rezsicsökkentett tarifák fenntartását segítő orosz gáz a rárakódó uniós büntetőtétellel már olyannyira drága lesz, hogy az eddigieknél jobban kell támaszkodni az alternatív beszerzési lehetőségekre.

Van más út, de már bevált a régi

A magyar fél az elmúlt hónapokban sorra kötötte a stratégiai energiamegállapodásokat: francia LNG-szerződés, egy történelmi jelentőségű nyugati gázbeszerzés, valamint az azeri és a török partnerségek új szintre emelése követte egymást. Az energiapiaci aktivitás nem pusztán gazdasági kérdés, hiszen a kormány geopolitikai mozgásterének egyik legfontosabb eszközévé vált. Eközben a kormány kitart a Moszkvával való együttműködés mellett az energiabeszerzés terén, hiszen az ország geográfiai helyzete és vezetékes kapcsolatai nem változtak, vagyis a hagyományos ellátási útvonalakat kár volna veszni hagyni.

Kiegészíteni, nem kiváltani

Ugyanakkor, ahogyan az elmúlt évtizedekben, továbbra is cél több forrásra támaszkodni az energiabeszerzés terén. A több beáramló energiatermék ugyanis jobb piaci pozíciót alakít ki Magyarország számára, vagyis növeli a magyar energiadiplomácia súlyát a térségben. Szijjártó Péter rendre azt hangsúlyozza: a magyar kormány számára a diverzifikáció nem azt jelenti, hogy egy meglévő forrást lecserélünk egy másikra, hanem mindig újabb és újabb forrásokból, útvonalakon szerzünk be energiahordozókat a meglévő energiaforrások megtartásával. Éppen ezért jelezte a hétfői megállapodás kapcsán is azt, hogy az orosz energiahordozók tilalma szűkíti a piacot.

Cikkünkben összeszedtük az elmúlt időszakban kötött energiabeszerzési szerződéseket, a mennyiségeket pedig azzal érdemes összevetni, hogy Magyarország éves földgázfogyasztása nagyjából 8,5 milliárd köbméter.

Nyitás keletre és nyugatra is

Szijjártó Péter néhány hete jelentette be, hogy Magyarország tíz évre szóló LNG-beszerzési megállapodást kötött a francia Engie energiacéggel. Ez hazánk eddigi leghosszabb időtartamra szóló cseppfolyósított földgáz szerződése, 2028-tól összesen négymilliárd köbméter energiahordozó érkezik az új forrásból egy évtized alatt. Az LNG-szállítmányok a horvátországi Krk terminálon keresztül futhatnak be Magyarországra.

Ennél korábban, már 2026-tól él viszont a Shell-lel szeptemberben kötött szerződés, amely szintén tíz évre szól, amely idő alatt összesen kétmilliárd köbméter gázt küld hozzánk az olajkonszern.

Szintén szeptemberben számolt be a magyar külügyminiszter arról a megállapodásról, amely szerint a Mol többségi tulajdonosként két új kitermelési projektet indít Azerbajdzsánban. Egyúttal felidézte, hogy az MVM és a Mol a világ legnagyobb, legjelentősebb kőolaj- és földgázmezőiben lett tulajdonos az elmúlt években. Így az MVM négy hónap alatt 382 millió köbméternyi saját gázzal jelenhetett meg a világpiacon, míg a Mol ötmillió hordó olaja, vagyis a csoportszintű szénhidrogén-kitermelésének 15 százaléka Azerbajdzsánból ered. A felek nemcsak földgázexportban, hanem villamosenergia- és zöldenergia-átviteli projektekben is együttműködnek, a közös cél pedig, hogy 2026-tól azerbajdzsáni áram érkezzen Magyarországra a kaukázusi–grúz–román–magyar zöldkábelen keresztül. Ez a kezdeményezés illeszkedik a türk világgal épített kapcsolatrendszerbe: Szijjártó többször hangsúlyozta, hogy „a türk államok nélkül nincs energiaellátás-biztonság Európában”.

Eközben a Törökországgal való együttműködés is lendületet vett. Az idén augusztusban a felek két megállapodást is aláírtak. Egyfelől a Tiszaújvárosban épülő gázerőművet a török fél alakítja ki 500 milliárd forint értékben. Emellett közös kutatási–kitermelési megállapodás alapján két új magyarországi kőolaj- és földgázmező feltárását és kitermelését a Mol és a török TPAO újonnan alapított vegyesvállalata végzi Tamási és Buzsák térségében. Végül itt érdemes felidézni, hogy a Török Áramlat vezetéken keresztül napi több mint húszmillió köbméternyi gáz érkezik Magyarországra.

Az energiadiplomácia hatalmi eszköz

A megállapodások együttesen szolgálják azt a célt, hogy Magyarország egyszerre mutassa meg lojalitását a nyugati és keleti partnerek felé, közben pedig tényleges gazdasági előnyöket is szerezzen. A diverzifikáció tehát nemcsak energiapiaci, hanem külpolitikai stratégia. Ugyanakkor ezek a megállapodások messze nem elegendőek arra, hogy teljes mértékben kiváltsák az orosz kitermelésből származó energiahordozókat. Ezért is jelentette ki Szijjártó Péter a hétfői döntést követően, hogy Magyarország minden politikai és jogi eszközt igénybe fog venni annak céljából, hogy megakadályozza az orosz energiaimport betiltását célzó REPowerEU-javaslat elfogadását az Európai Unióban.

Borítókép: A rezsicsökkentés fenntartása is veszélybe kerülne az orosz energia teljes tiltásával (Fotó: Havran Zoltán)