Jellemzően a takarékosság hívja életre a zöldmegoldásokat

Habár a fenntarthatóság hosszú távon anyagi értelemben is megéri, a Magyar Nemzeti Bank közvélemény-kutatása arra mutat rá, hogy ezzel egyelőre kevéssé vannak tisztában az emberek. A pénzügyileg tudatos háztartások többnyire környezetkímélőbb fogyasztói döntéseket hoznak, más kérdés, hogy takarékossági megfontolásból. A Magyar Természetvédők Szövetsége rendszerszintű változást szorgalmaz.

sun energy Forrás: 123RF

A lakosság több mint fele, 57 százalék pedig nyitott lenne további információkra ezzel kapcsolatban. A beruházások esetében is az elsődleges szempont a megtakarítás lehetősége volt, a környezetvédelem nem volt prioritás. Akik azonban már fektettek zöldmegoldásokba, általában elválaszthatatlannak látják a kettőt. – A nyitottság és a további információk iránti igény egyértelműen jelen van, így a fenntarthatóság és a pénzügyek közötti kapcsolat tudatosítása a jövőben is a Családi zöldpénzügyek program alapvető célja lesz – fogalmazott az MNB a közleményben.

A családok kezében a döntés

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) örvendetesnek tartja, hogy az MNB foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével, és hogy a jövőbeli zöld pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos lépéseiket megfelelő kutatásokra igyekeznek alapozni. Fidrich Róbert programvezető ugyanakkor a Magyar Nemzetnek elmondta: fontos tisztázni, hogy miket nevezünk zöld pénzügyi szolgáltatásoknak. – A kérdőív készítésénél felmerül több állami program, például az otthonfelújítási támogatás is, amelyet zöldszempontból némi fenntartással kezelünk. 

Fotó: 123RF

Nagyon nem mindegy, hogy mire költik a pénzt a családok, fürdőszoba-felújításra vagy éppen napelem-telepítésre, esetleg szigetelésre. Utóbbiak környezetvédelmi szempontból is előnyösek – emelte ki a szakember. Fidrich Róbert rámutatott arra is, hogy az MNB felmérésében szóba kerülnek zöldbefektetési alapok is, amelyeket szintén érdemes megvizsgálni. Ha például az atomerőművek, a bioüzemanyagok vagy a „fenntartható” pálmaolaj kerül elő a befektetésekkel kapcsolatban, akkor árnyaltabb a kép. Szavai szerint itt inkább „zöldre festésről” van szó, és például a „fenntartható” pálmaolaj kitermelésével még több esőerdő pusztulhat el szerte a világon.

Rendszerszintű változás kell

Fidrich Róbert hangsúlyozta azt is, hogy a gazdasági növekedés mindenáron való hajszolása helyett a gazdaság mély strukturális átalakítására lenne szükség. Ehhez azonban ki kell lépni a jelenlegi, fenntarthatatlan pénzügyi rendszer keretei közül. – Nem a régit kell zöldíteni, hanem rendszerszintű változásra van szükség, erre mi az Életigenlő társadalmat és gazdaságot! elnevezésű programunkban tettünk javaslatot, amit az MNB-nek is elküldtünk. Ebben mi pénzrendszerváltást szorgalmazunk, a mostani ugyanis ösztönzi a gazdasági szereplőket, hogy a termelést és a profitot a természet kárára növeljék. Emellett előnyben részesítik a pénzügyi szereplők rövid távú érdekeit a társadalom szociális és ökológiai érdekeivel szemben.

Mi ehelyett úgynevezett állami pénzrendszert javasolunk, meg kell szüntetni a versengő kamatos kamatpénz egyeduralmát, és létre kell hozni kiegészítő pénzhelyettesítőket – húzta alá Fidrich Róbert.

Hozzátette: az MNB maga is elöl járhatna pozitív példákkal, és a maga működését is zöldíthetné. Például a számítástechnikai eszközöknél akár felújított gépeket is vásárolhatnának, és azokat hosszabb ideig használhatnák. – S jó lenne, ha a bankok olyan fejlesztéseket finanszíroznának inkább, amelyek megújuló energiákra épülnek – fogalmazott.

A fiatalok nyitottak a zöldügyre

A győri Família Nagycsaládosok Egyesülete a 2008-ban kirobbant válság után a nehéz helyzetbe került családok segítésére indított olyan egymásra épülő programokat, amelyek célja az volt, hogy a gazdasági döntéseiket tudatosabbá tegyék. Első lépésként azt vizsgálták, hogy a családokon belül milyen a döntéshozatali mechanizmus, hogyan lehet pénzügyileg és a meglévő erőforrásaik felhasználásával hatékonyabban működni. A jó és rossz gyakorlatok tapasztalatainak megosztását összegyűjtve láthatóvá vált, hogy a döntések milyen hatással vannak a pénzügyek mellett a családon belüli és társadalmi kapcsolatokra, összessé­gében pedig közvetlenül és közvetve a környezeti tényezőkre, továbbá utóbbiak mennyire befolyásolják a családok szempontjait. Gyertyás János, az egyesület elnöke azt mondta: a tapasztalataik azt mutatták, hogy amikor közvetlenül csak a környezettudatosságról volt szó, a családok mintegy harmadát lehetett bevonni a programokba.

– Az aktív résztvevőket is leginkább azzal lehetett megfogni, hogy a célok értékrendre alapuló rangsorolása alapján meghozott jó, környezettudatos döntéseknek anyagi haszna lehet. Közvetve ezen keresztül az embereknek több idejük marad egymásra, és a családokon belül javulhat a kommunikáció is – tette hozzá.

Gyertyás János kiemelte: örömteli, hogy a környezeti nevelés elterjedt az intézményekben. Itt is két jelenséget tapasztaltak, voltak negatív példák, mert sajnos megesett, hogy a szülők letörték a gyermekek lelkesedését. Több családban viszont éppen a gyermekek hatottak ösztönzőleg a szülőkre. – Az viszont egyértelmű, hogy a gyermekek sokkal nagyobb arányban érdeklődnek a környezettudatos megoldások iránt, és a lelkes fiata­lok ösztönzőleg hatnak a többiekre is – tette hozzá. Szavai szerint fontos lenne, hogy az emberek szemlélete pozitív irányba változzon, mert az minden szempontból jó hatással lenne a társadalom működésére is, amire jó példa, hogy a tapasztalatok alapján a jól működő nagycsaládok egy főre jutó ökológiai lábnyoma kisebb.

Kevés az ökocímkés termék

– Általában véve elmondható, hogy egyre nő a kereslet a környezettudatos termékek iránt, és sokan hajlandók megfizetni a „zöldfelárat” is, noha ma már a környezetbarát termékek nem feltétlenül drágábbak a hagyományosaknál – mondta el lapunknak Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa. – A fogyasztók kilencven százaléka ért egyet azzal egy két évvel ezelőtti mérésünk szerint, hogy úgy kell használni a tisztítószereket, hogy azok ne ártsanak se az egészségnek, se a környezetnek. De hiába nyitottak a környezetbarát termékekre, egyelőre nem feltétlenül találják meg azokat. Nehéz is megmondani, hogy melyik termék valóban környezetbarát és melyik az, amelyik csak „zöldre festett”. Jelenleg az egyetlen bizonyíték az, ha a termék rendelkezik hivatalos ökocímkével.

Ezt jogszabály alapján, pályázat útján szerezhetik meg azok a termékek, amelyeknek az összetevői, csomagolóanyaga, gyártási eljárása bizonyítottan környezetbarát – hangsúlyozta Gulyás Emese, hozzátéve: az egyesület felmérése szerint a vásárlóknak mindössze 17 százaléka találkozott ökocímkés termékkel. Tehát inkább a kínálat terén vannak korlátok.

Egy tévhitről is szót ejtett Gulyás Emese. E szerint az ökobarát termékek kevésbé hatékonyak és drágábbak is a hagyományosaknál. Az elméletre több alkalommal is rácáfoltak a szervezet kezdeményezésére független laborokban elvégzett terméktesztek. A folyékony mosószerek, a mosóporok és a kézi mosogatószerek esetében is kiderült, hogy az ökocímkés szerek ugyanolyan jók, legtöbbször az élbolyban végeztek, illetve köztük is vannak már átlagos árúak. Hamarosan publikálják a vécétisztítók tesztjét is, hasonló eredménnyel. De ha drágább is, a fogyasztók hajlandók nagyjából 10-15 százalékkal többet fizetni az ökocímkés termékért még Magyarországon is – idézte Gulyás Emese az uniós felmérések eredményeit.
– Mindenekelőtt használjunk kevesebb vegyszert, néhány természetes szerrel tisztán tartható az otthon. Ha pedig vegyszert veszünk, az legyen környezetbarát – emelte ki Gulyás Emese az ökotakarítás hónapján megismerhető alapelvek legfontosabbjait. A részletek a Tudatosvásárló.hu oldalon ismerhetők meg.

Dobjon le száz kilót! 

Havonta nagyjából egy tonna szén-dioxidot bocsát ki egy átlagos magyar háztartás. A hatalmas mennyiség olyan tételekből tevődik össze, mint a közlekedés, a fűtés, az áramhasználat vagy akár a dohányzás. A Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület, valamint a Füstmentes.hu a Dobj le 100 kilót! kampányával az ártalomcsökkentett opciók megtalálásában, a tudatosan klímabarát életmód kialakításában nyújt segítséget. A kulcselem a füstmentes kalkulátor, amely egyrészt beazonosítja és számszerűsíti a mindennapok tevékenységeihez tartozó szén-dioxid-kibocsátásokat, másrészt megmutatja a kisebb kibocsátással, kevesebb ártalommal járó alternatívákat is. Ez az első olyan kalkulátor, amely számításba veszi a dohányzás nem elhanyagolható karbonkibocsátását is. (S. O.)