A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020 decemberében indította el a Családi zöldpénzügyek programját, amely a felnőtteket célzó ismeretterjesztést, a fogyasztói szemléletformálást kívánja erősíteni annak bemutatásával, hogy a pénzügyek a környezet, valamint a fenntartható fejlődés szolgálatába is állíthatók. A program fejlesztésének megalapozására és a lakosság pénzügyi döntésmechanizmusainak feltárására a jegybank 2021 nyarán egy ezerfős, a 25–59 éves magyar lakosság körében reprezentatív kutatást végzett Ökotudatosság és pénzügyek címmel.
A felmérés eredményéről az MNB a napokban közleményt adott ki. Ebből az derült ki, hogy a vizsgált lakosság négy jól elkülöníthető csoportra osztható a környezetvédelmi és a pénzügyi attitűd szerint.
A leginkább környezettudatos 17 százalék teljes életmódját áthatja a környezettudatosság, odafigyel pénzügyeire, míg további 34 százaléknak akkor fontos a környezetvédelem, ha az valamilyen megtakarítással jár.
Tizenhat százalékot tesz ki a nagyobb részben életkezdők által dominált mának élő, kockázatvállaló csoport, míg 33 százalék közömbösnek mutatkozik a környezetvédelmi és a takarékossági szempontok iránt. – A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a környezetvédelmi problémák kategorikus tagadása a megkérdezettek körében nem jellemző, de az egyéni felelősség alulértékelt. A résztvevők alig harmada gondolja úgy, hogy jelentős hatása lehetne a környezetre és a fenntarthatóságra. Ugyanakkor biztató, hogy a háztartások döntő többségében, még a közömbös csoport 77 százalékában is van legalább egy fő a háztartásban, aki odafigyel a környezetvédelemre – emelték ki a közleményben.
Takarékossági szempontok
Rámutattak arra, hogy tízből nyolc ember ismerte az ökológiai lábnyom fogalmát, de annak jelenlétét a saját háztartásukban a többség alulbecsülte. Az ökológia lábnyomot csökkentő lépések közül pedig általában azokat teszik meg leginkább, amelyek azonnali megtakarítással kecsegtetnek. Felhívták a figyelmet arra, hogy bár az élelmiszerek egy átlagos magyar háztartás havi költségvetésének mintegy harminc százalékát teszik ki, mégsem tudatosul ennek környezetvédelmi relevanciája. Vagyis az élelmiszerek ökológiai lábnyomukban elfoglalt helyét a megkérdezettek lényegesen alábecsülik. – A komolyabb lemondással, életmódváltással, illetve beruházással járó környezettudatos döntéseket pedig többnyire azok hosszú távú anyagi megtérülése motiválja – tették hozzá.
A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek döntő többsége (83 százalék) ismer legalább egyet az utóbbi években elérhető zöld pénzügyi megoldások közül, 81 százalékuk azonban még soha nem élt ilyesmivel.