A pápát a hagyomány szerint legátusok képviselik az eucharisztikus kongresszusokon, legutóbb 2000-ben fordult elő, hogy II. János Pál személyében a katolikus egyházfő személyesen vett részt az eseményen. Mindennek az az oka, hogy
a pápa egyház- és államfő egy személyben, és csak akkor vesz részt egy ilyen rendezvényen, ha mindkét minőségében felkérik.
A Mandiner cikke részletesen így ír erről: „a hétköznapi nyelvhasználatban rendszerint egybecsúszik két külön fogalom, a Szentszék és a Vatikán, amelyekhez csatlakozik harmadikként a kevésbé használt Vatikánvárosi Állam kifejezése. Mint azt Érszegi Márk Aurél kánonjogász, diplomata írja Pápa, Szentszék, Vatikán című kötetében: a Szentszék szűkebb értelemben a pápa tanítóhivatalát jelenti, tágabb értelemben az őt segítő hivatali apparátust, azaz a Római Kúriát. A Vatikán viszont földrajzi név, Róma hét dombjának egyike, ami otthont ad a Szentszéknek. Itt jött létre 1929-ben az Olaszország és a Szentszék által kötött konkordátumnak köszönhetően az addig nem létező Vatikánvárosi Állam, mely önálló, a Szentszéktől jogilag különböző, független nemzetközi szereplő, és még csak nem is jogutódja a történelmi Pápai Államnak. A Vatikánvárosi Állam a Szentszék tulajdona, és létezésének értelme a pápa lelki küldetéséhez szükséges függetlenség biztosítása. A nemzetközi kapcsolatokban nem ez, hanem a Szentszék vesz részt. A pápa egyházfőként a világegyház vezetője, államfőként a Szentszék (és a Vatikánvárosi Állam) uralkodója.”
A cikk kitér arra is, hogy milyen kapcsolat köti össze Ferenc pápát és Magyarországot.
Mióta Ferenc a pápa, azóta két államfői és két informális magyar miniszterelnöki vizit volt a Vatikánban.
II. János Pál 2004-ben (amikor Budapesten szocialista kormány volt hatalmon) a Nagy Szent Gergely Rend nagykeresztjének civil fokozatát adományozta Orbán Viktornak. Ez az egyik legrangosabb vatikáni elismerés legmagasabb fokozata, melyet elsősorban nem protokolláris okokból, hanem valóságos érdemekért adnak a közjó érdekében és az egyház javára végzett szolgálatokért államférfiaknak és más nem papi személyeknek. Áder János köztársasági elnök pedig a mostani kongresszus tanúságtevői közt volt.
Feltehetően a migráció ügyében és még néhány kérdésben nincs egyetértés a magyar kormány és Ferenc pápa közt, viszont
számos olyan téma van, amiben a pápa nagyra értékeli a magyar kormány tevékenységét: ilyen a családpolitika és az üldözött keresztények megsegítése, márpedig a kongresszuson számos keleti helyi egyház vezetője jelen van.
Sőt: értesüléseink szerint azután, hogy egy baloldali olasz képviselő benyújtotta a róla elnevezett Zan-törvényjavaslatot, amely a szexuális kisebbségek elleni diszkriminációt olyan tágan értelmezte volna, hogy a katolikus tanítás hirdetését is büntethette volna, a Szentszék nem pusztán példátlan módon jegyzékben tiltakozott, hanem
az is felmerült, hogy megkérik Magyarországot, nyilatkozatban álljon ki a Vatikán mellett. A magyar–vatikáni viszony tehát igen sokoldalú
– írják.
