A magyar lakosság körében végzett felmérésekben ez év márciusától augusztusig stabilan 27 és 29 százalék között mozgott azok aránya, akik életkörülményeik javulását valószínűsítették a következő egy évben, helyzete rosszabbodására 16–21 százalék számított, és a relatív többség (43–50 százalék) azon a véleményen volt, hogy nem lesz érdemi változás a kérdésben. A legutóbbi, október eleji vizsgálat szignifikáns változást hozott, a pozitív várakozás aránya 37 százalékra nőtt, ezzel párhuzamosan a pesszimisták aránya 13 százalékra csökkent.
Az eredmények szignifikáns javulása mögött nyilvánvalóan a kormány gazdasági intézkedései állnak, az utóbbi hónapokban meghozott intézkedések között ki lehet emelni a nyolcvanezer forintos nyugdíjprémiumot, a visszamenőleges nyugdíjemelést, a 25 éven aluliak szja-mentességét, a minimálbér kétszázezer forintra emelését, az önfoglalkoztatók kompenzációját, a hitelmoratórium meghosszabbítását és legfőképpen a gyermeket nevelő családok szja-visszatérítését.
Ezen intézkedések bejelentésének hatása mára már statisztikailag is jelentős javulást eredményezett a lakossági adatokban, a pozitív várakozások aránya közel tíz százalékkal emelkedett, így most 24 százalékkal haladja meg a negatív vélemények számát. A kutatásból az is kiderül, hogy
lakóhelytől függetlenek a várakozások, a fővárosban és vidéken egyaránt 36-38 százalék nyilatkozott optimistán a közeljövőt illetően, a kormánypártiak azonban sokkal optimistábbak: 42 százalékuk várja, hogy a következő egy évben javulni fog a helyzete, ezzel ellenkező véleményen csak nyolc százalékuk van.
A kormánykritikusok körében 29 százalék pozitívan, 22 százalék negatív áll a kérdéshez, tehát még ebben a szegmensben is többen vannak azok, akik pozitív várakozással tekintenek a közeljövő felé.
Borítókép: Magyar Nemzet, Bach Máté
