A megreformált büntetőjog képes az ország működésének biztosítására, és hozzájárul az erős Magyarország kialakulásához
– mondta az igazságügyi miniszter hétfőn Budapesten, a magyar büntetőpolitikáról rendezett konferencián. Varga Judit az Amire Magyarország büszke lehet – A nemzeti büntetőpolitika sikerei, vívmányai 2010–2021 között című tanácskozás megnyitójában felidézte:
a kormány a 2010-es választás után a következetes büntetőpolitika mellett tette le voksát, szigorú, de tettarányos törvényekkel kívánta helyreállítani a rendet és javítani az állampolgárok biztonságérzetét.
Varga Judit kiemelte: 2010-ben a büntetőpolitikában új korszak kezdődött, mert a korábbi elkövetőközpontú felfogással szemben az áldozatot állítják a középpontba. Úgy tartják, hogy az elkövetőnek nem lehet több joga, mint annak, akit megkárosított – jegyezte meg.
– Felszámolták a börtönbizniszt, hatékony kártérítési rendszert alakítottak ki, alkotmányos alapjoggá emelték az önvédelmet, erkölcsi kártérítést nyújtottak a kommunizmus áldozatainak, büntetőjogi védelemben részesítették a családot, felléptek az iskolai erőszak fiatal elkövetőivel szemben és a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit kizárták a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből
– sorolta, majd hozzátette: a gyermek elleni bűnelkövetőkre is a törvény teljes szigora sújt le, zéró toleranciát hirdettek a pedofil bűnelkövetőkkel szemben is.
Varga Judit arról is beszélt, hogy a lakosság biztonságérzetét leginkább befolyásoló, a köznyugalmat megzavaró bűncselekmények száma 2010 óta hetven százalékkal csökkent, ebben az időszakban az ismertté vált bűncselekmények éves száma 450 ezerről 160 ezerre esett vissza.
– Ezzel Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa lett, ami tovább erősíti az igazságszolgáltatás és az államhatalom iránti közbizalmat. A köznyugalom elleni bűncselekmények száma az évi 13 600-ról 8700-ra csökkent, a vagyon elleni erőszakos bűncselekményeké 5700-ról 2000-re. A vagyon elleni bűncselekmények száma harmadára, 81 ezerre esett vissza, míg a közterületen elkövetett bűncselekményeké 2020-ban 53 százalékos javulást ért el
– ismertette a miniszter.
Kiemelte: a kormány világossá tette, hogy szolidáris az áldozatokkal, a legfőbb értéknek az emberi életet tekinti.
Jelenleg nyolc áldozatsegítő központ van az országban, de a cél az, hogy 2025-re minden megyeszékhelyen legyen.
– A bűnözés, a határok külső veszélyeztetettsége és a világjárvány hármas veszedelmet jelent hazánkra. Visszaszorításukban a megreformált büntetőjog mint ultima ratio a jelenlétével, alkalmazásával képes volt arra, hogy biztosítsa az ország működését és hozzájáruljon az erős Magyarország kialakulásához – foglalta össze az igazságügyi tárca vezetője. Varga Judit jelezte: a konferenciát szervező Igazságügyi Minisztérium áttekintette a büntetőpolitika alakulását, a konferencián pedig megvitatják a büntetőjog-alkotás sikerét, értékelik az elmúlt évtized büntetőjogi eredményeit, és levonják a következtetéseket.
Pintér Sándor belügyminiszter is sikertörténetnek nevezte a 2010 utáni büntetőpolitikát a konferencián.
– Valóban büszkék lehetünk a közösen elért eredményekre, mind a jogalkotás, mind a megvalósítás területén. A cél az, hogy a sikertörténet ne szakadjon meg
– fejtette ki előadásában a tárcavezető. Ismertette: a Belügyminisztérium a szubjektív mutatókhoz nem csupán közvélemény-kutatásokat vesz alapul, hanem az önkormányzatokat is megkérdezik, hogyan látják a közbiztonság állapotát.
– Büszkeségre ad okot, hogy az állampolgárok a vizsgálatok szerint a legmegbízhatóbbnak a bíróságot, az ügyészséget, valamint a belügyi szerveket, például a rendőrséget és a tűzoltóságot tartják
– jelezte a miniszter. Azt mondta, hogy az Európai Unió, sőt az egész világ elismeri Magyarországnak a büntetőpolitika terén az elmúlt tíz évben elért eredményeit. – Jó a célkitűzés és a jogi megfogalmazás, valamint az eredmények is megfelelőek – húzta alá Pintér Sándor.
Kiemelte, hogy 2010-ben visszakerült a rendőrséghez a szabálysértések nyomozása; az önkormányzatoknak ugyanis szakértelmük, tudásuk, sőt sokszor akaratuk sem volt az eljárások lefolytatásához. Féltek attól, hogy szavazókat veszítenek, ha kemény összeütközésbe kerülnek a lakosokkal. Bizonyos mértékig „társadalmasították a bűnüldözést”: mező-, hal- és vadőröknek is lehetőséget biztosítottak a gépjárművek átvizsgálására. Újraszervezték a polgárőrséget, így egyre többen figyelnek a rendre – sorolta.
A miniszter kiemelte az iskolaőr intézményének bevezetését. Ez segíti, hogy már a gyerekeket a rendre szocializálják – jelentette ki.
A közfoglalkoztatás rendszerének megváltoztatása is hozzájárult a közbiztonság javulásához
– mondta. Korábban sokan, akik megélhetési problémákkal küzdöttek és nem kaptak segélyt, felmentve érezték magukat a törvények alól, így követtek el bűncselekményt. Sőt egyes politikusok is felmentették ezeket az embereket – fűzte hozzá. A miniszter arról is beszélt, hogy a büntetés-végrehajtási intézményekben lehetőséget biztosítottak a tanulásra, a munkára.
Borítókép: Havran Zoltán
